A 444-en megjelent cikk szerint az orosz törvényhozás alsóházának, a Dumának az egyik tagja, Vlagyimir Blockij közölte, hogy ő és családtagjai is a kötvényprogramon keresztül kaptak magyar papírokat. Hangsúlyozta azonban, hogy ez még az előtt történt, hogy képviselő lett volna, és utána állítása szerint lemondott a magyar papírokról. Blockij mellett több orosz állami cégvezető esetében is elismerte, hogy magyar tartózkodásra jogosító dokumentumokat szerzett, egyikük pedig azt is megerősítette, hogy ezt a kötvényprogramon keresztül tette.
A kutatómunka alapját azok az információk képezték, amelyekhez a Direkt36 és a 444 jutott hozzá idén év elején. Januárban mindkét szerkesztőséghez egy-egy feladó nélküli boríték érkezett, amelyben számos ország - köztük Oroszország - állampolgárainak a neve szerepelt. A feladó szerint ezek az emberek részt vettek a magyar kötvényprogramban.
A névtelen forrás által megosztott orosz nevek között feltűnt az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is. Róla a kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő informátorunk is azt állította, hogy részt vett a programban, a Bevándorlási Hivatal pedig elismerte, hogy a Szergej Nariskin fia ügyfelük volt, de azt nem árulták el, hogy ez pontosabban mit jelent. Bár több csatornán keresztül is kerestük Nariskinékat, nem válaszoltak a kérdéseinkre.
A nevek között szerepelt Dimitrij Boriszovics Pavlové is. Ő egy, a Kremllel szoros kapcsolatot ápoló, sokat jótékonykodó és az Orosz ortodox egyház környékén is aktív üzletember, akit több orosz újság is összefüggésbe hozott a moszkvai maffia egyik csoportjával. Pavlov nem reagált a megkereséseinkre, ugyanakkor a kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő informátorunk, ahogy Nariskin fiáról, róla is azt állította, hogy részt vett a programban és a BMH-nál is arról beszéltek, hogy a férfi ügyfelük volt.
Az orosz parlament egy korábbi képviselője, Iliaz Muszlimov megerősítette, hogy kapott magyar tartózkodásra jogosító engedélyt, de azt nem árulta el, hogy kötvényvásárlásért cserébe kapta-e a magyar papírjait. Muszlimov kiemelte, hogy a magyar tartózkodásra jogosító engedélyét akkor kapta meg, amikor már nem volt orosz parlamenti képviselő.
Jevgenyij Evsztratov, az új magyar atomerőművet építő orosz atomvállalat, a Roszatom egyik korábbi vezetője szintén feltűnt a névtelen forrástól kapott adatok között. Evsztratov a Roszatom igazgató-helyettese volt 2008-tól 2011-ig, amikor letartóztatták egy 110 millió rubeles (akkori árfolyamon közel 900 millió forint) sikkasztás gyanújával. Egy Evsztratovhoz közel álló forrás szerint a magyar hatóságok végül elutasították a férfi jelentkezését.
Az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom egyik leányvállalatának, a Gazprom Nyeftnek az igazgatója, Alekszej Jankevics neve szintén szerepelt a névtelen forrás által küldött adatok között. A Novaja Gazetának egy, az ügyet ismerő forrás megerősítette, hogy Jankevics valóban szerzett magyarországi tartózkodásra jogosító papírokat, de a forrás azt nem részletezte, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt-e.
Andrej Kalmikov, az Aeroflot orosz állami légitársaság fapados leánycégének vezetője megerősítette egy emailben, hogy magyar letelepedési engedélyhez jutott a kötvényprogram révén. Kalmikov hozzátette, hogy utazási célból tett szert a dokumentumokra.
"Nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen figyelemreméltó és releváns, ha ilyen magas beosztású állami, politikai szereplők, illetve az ő családtagjaik vásárolnak magyar, EU-s tartózkodásra is feljogosító letelepedési kötvényeket" - mondta a Direkt36-nak Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi munkatársa.
A cikk megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ az alábbi kommentárt tette közzé:
A letelepedési kötvényprogramban részt vevő személyek mindegyikét átvizsgáltuk. Esetükben semmilyen nemzetbiztonsági kockázat nem áll fenn, nemzetközi tilalmi listán (sem NATO-s, sem európai uniós listán) nem szerepelnek.
A kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslat alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. Más európai országokban is működnek hasonló programok. Külföldi újságok beszámoltak arról, hogy például Ciprus és Málta programján keresztül Putyinhoz közel álló orosz üzletemberek is európai tartózkodásra jogosító papírokhoz jutottak.
A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Ezek túlnyomó többsége kínai állampolgár volt, de több száz orosz is volt köztük. A magyar hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva megtagadták a kötvényvásárlók nevének kiadását, és most is ezzel az érvvel utasították el, hogy válaszoljanak a Direkt36 az orosz érintettekkel kapcsolatos kérdéseire.
