A válság miatt szűkülő piac és a lánctartozások együttes hatásaként 2010-ben már 17.420 cég, vagyis a megelőző évinél 17 százalékkal több vállalkozás ellen kezdeményeztek felszámolást. A tradicionálisan problémás építőipar mellett "kézenfekvő" vesztese a válságidőszaknak a gépjármű-kereskedelem, de olyan, egykor stabilnak számító ágazatok is megsínylették a válságot, mint az informatika vagy a nyomdaipar: mindkét területen megduplázódott az egy éven belül felszámolt cégek száma az elmúlt két évben.
Az Opten szerint a kilátások a korábbi várakozásokkal szemben 2011-ben sem javulnak.
A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi, majd gazdasági válság már abban az évben éreztette hatását a magyar vállalatok bevételi oldalán, a pánikhangulatra élesen reagáló hitelezők pedig mind többször kezdeményeztek felszámolást a nem vagy rosszul fizetőkkel szemben. A 2008-ban regisztrált 11.423 felszámolás után abban mindenki egyetértett, hogy 2009-ben további jelentős növekedés várható a fizetésképtelenné váló cégek számában. Abban az évben már 14.885 cég került felszámolás alá.
Nem oldotta a feszültséget a 2009. október elsejével hatályba lépett, "újnak" nevezett csődtörvény sem, az Opten szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A csődvédelem igen kevés esetben nyújt megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak, különösen akkor, amikor a vállalati hitelezés gyakorlatilag lenullázódik.
A cégvezetéstől és cégalapítástól eltiltott cégvezetők könnyen folytathatják tevékenységüket többi vállalkozásukban, sőt órákon belül akár új céget is alapíthatnak – és alapítanak is - írta az Opten. "A lánctartozás már a válság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig általános üzleti modellé vált. A láncok elemei eleve beépítették a "tervezett veszteséghez" a nemfizetést" – idézik a közleményben Csorbai Hajnalkát, az Opten céginformációs kft. stratégiai igazgatóját.
A felszámolásokkal ellentétben a végelszámolásoknál valamiféle fordulat látszott kibontakozni 2010-ben. Az év első 9 hónapjában lényegesen nőtt azoknak a cégvezetőknek a száma, akik saját cégük megszüntetése mellett döntöttek, ám az utolsó negyedévben csökkenésnek indult a végelszámolások száma. Az azonban még a szakemberek számára sem egyértelmű, hogy határozott fordulatról van-e szó - derül ki a közleményből.
A tavalyi év elején még úgy tűnt, végre csökkenő tendenciát mutathat az új cégalapítások alakulása, és ez rá is fért volna a több mint 560 ezer működő vállalkozást számláló magyar gazdaságra. A második-harmadik negyedévben azonban újra egyértelművé vált, hogy nem hosszú távú trendről van szó, csupán átmeneti időszak volt a cégalapítási kedv visszaesése.
MTI
