Ez alapján a teljes éves veszteség könnyen meghaladhatja a 4 milliárd forintot is. A rendőrség és a kiberbiztonsági szervek szerint a fő veszélyforrás az, hogy sok állampolgár még mindig nincs tisztában a modern csalási módszerekkel. A csalók nemcsak a technológiát, hanem a pszichológiai nyomásgyakorlás eszközeit is kiválóan alkalmazzák. Az érzelmi zsarolás, a sürgetés és a félelemkeltés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hívott fél elveszítse az ítélőképességét. A védekezéshez szükséges információk elérhetőek, de ezek csak akkor válnak hasznossá, ha az állampolgárok is aktívan keresik és alkalmazzák őket. Az iskolák, médiafelületek és online platformok szerepe ezért egyre fontosabb.
A telefonos csalások már nem csupán az idősek problémája: a fiatalabb generációkat is célba veszik, különösen a digitálisan aktív, de biztonsági szempontból tapasztalatlan felhasználókat. A csalók az egész ország területén aktívak, de különösen Budapest, Pest megye, valamint a nagyobb vidéki városok – például Debrecen, Győr és Szeged – lakosságát érik el a leggyakrabban. A trendek alapján kijelenthető: a telefonos csalások hazai problémája országos szintű válsághelyzetté kezd válni, amely hatékonyabb társadalmi és technológiai válaszokat követel.
Tízből három ember már találkozott telefonos csalási kísérlettel
Egy országos kutatás szerint 2023 végére már a magyar lakosság 32%-át érte valamilyen telefonos csalási kísérlet, ez az arány pedig 2025-ben várhatóan 38-40% közé emelkedik. A kutatást egy piackutató intézet készítette 1500 fő személyes megkérdezésével, és az eredmények aggasztó képet festettek a társadalmi tájékozottságról. A megkérdezettek 12%-a számolt be arról, hogy már anyagi kárt is szenvedett el telefonos csalás következtében, átlagosan 91 ezer forint értékben. Az esetek többsége nem jut el a hatóságokig, mivel az áldozatok szégyellik a történteket, vagy nem is tudják, hova fordulhatnának segítségért.
A rendőrségi jelentések alapján 2022-ben közel 4 200 bejelentést tettek telefonos csalásokkal kapcsolatban, 2023-ra ez a szám már 6 500-ra nőtt. A bejelentések növekedése mögött részben a közösségi figyelem, részben pedig az edukációs kampányok állnak. Ennek ellenére a fel nem derített esetek száma becslések szerint három-négyszerese is lehet a bejelentetteknek. A csalók gyakran ismétlődő módszereket alkalmaznak, így a figyelemfelkeltés és megelőzés is ismétlődő jelenlétet kíván a médiában és az oktatásban.
Az elkövetők tipikus célpontjai az idős, egyedül élő emberek, akik könnyebben manipulálhatóak telefonon keresztül. A legnagyobb kihívás, hogy az emberek gyakran már csak akkor ismerik fel a csalás tényét, amikor már megtörtént a pénzátadás vagy az adatszolgáltatás. Ennek megelőzése érdekében fontos lenne a tudatos, kritikus hozzáállás erősítése már középiskolai szinten is. A tapasztalatok szerint azok, akik korábban már találkoztak figyelmeztető cikkel vagy tévéhírrel, nagyobb arányban képesek voltak visszautasítani a csaló hívásokat.
A 2025-ös csalási trend: mesterséges intelligencia és deepfake hang
2025-ben az egyik legveszélyesebb fejlemény a telefonos csalások terén a mesterséges intelligencia megjelenése volt a megtévesztés eszközeként. A csalók ma már képesek deepfake hangszintézis alkalmazásával lemásolni valós személyek – akár közeli hozzátartozók – hangját is, így még hitelesebbnek tűnik a hívás. Egyre több jelentés szól arról, hogy a csalók egy „gyerek” vagy „unoka” hangját utánozva hívják fel az áldozatokat, és súlyos balesetre vagy letartóztatásra hivatkozva kérnek pénzt. A technológia fejlődésével gyakorlatilag bárki hangja reprodukálható néhány másodperces mintából. Emellett a robotizált hívásautomaták is elterjedtek, amelyek előre felvett, profi hanganyagokat játszanak le, és a gyanútlan hívott személy így könnyen elhiszi, hogy hivatalos szervezet kereste.
Az MI-alapú csalások gyorsaságuk és személyességük miatt különösen veszélyesek. Egyes esetekben a hívás ideje és tartalma is személyre szabott, amely mögött korábban kiszivárgott adatbázisok vagy közösségi médiában elérhető információk állnak. Az adatvédelmi incidensek és az online jelenlét felelőssége így közvetlen hatással van a telefonos csalások elleni védekezésre. A mesterséges intelligencia nemcsak a hangutánzásban, hanem a beszélgetés dinamikájában is szerepet játszik: a csalók MI segítségével értelmezik a válaszokat, és ezek alapján szabják testre a beszélgetést. A jövőben a telefonos bűnözés már nem egyszerű átverés lesz, hanem komplex pszichológiai manipulációs folyamat. A védekezés kulcsa az edukáció és a társadalmi ellenállás fejlesztése lehet – ebben pedig komoly szerepe van a közösségi információs platformoknak is.
Külföldi számról hívnak: veszélyforrás vagy ártalmatlan?
A telefonos csalók előszeretettel használják ki a külföldi hívószámokkal járó bizonytalanságot, mivel ezekkel könnyen összezavarhatják az áldozatokat. 2023-ban a bejelentett csalási kísérletek közel 40%-a olyan hívószámról érkezett, amely nemzetközi előhívót használt – jellemzően +44 (Egyesült Királyság), +964 (Irak), +373 (Moldova), vagy +34 (Spanyolország) volt a kezdetük. Ezek a számok gyakran nem létező előfizetésekhez kapcsolódnak, és VoIP szolgáltatásokon keresztül generálják őket, így visszakövetésük szinte lehetetlen. 2022-ben ezek még ritkábbak voltak, a telefonos átverések kevesebb mint 20%-át tették ki, de 2025-re ez az arány már meghaladja az 50%-ot. A külföldi számokkal érkező hívások gyakran automatizált rendszeren alapulnak, amelyek előre felvett üzeneteket játszanak le – például arról, hogy „a számlájával probléma van” vagy „büntetés várható, ha nem hív vissza azonnal”.
Az is jellemző, hogy ezek a számok egyszer hívják az áldozatot, majd megszakad a vonal, ezzel próbálva elérni, hogy a gyanútlan felhasználó visszahívja a számot, amely így emelt díjas vonal lehet. Az ilyen hívások gyakran csak másodpercekig tartanak, de pszichológiailag mégis hatékonyak, hiszen az ismeretlen külföldi szám mindig kíváncsiságot vagy aggodalmat vált ki. A felhasználók számára sokszor nehéz eldönteni, hogy egy külföldi hívás valós vagy csalás – különösen akkor, ha külföldön élő rokonuk is van.
Az egyik leghatékonyabb védekezési mód a szám visszakeresése megbízható adatbázisban, például a Telefonszám Tudakozón. Itt a közösség visszajelzései alapján hamar kiderülhet, ha egy adott szám másokat is próbált már megtéveszteni. A VoIP hívások blokkolása technikailag is lehetséges lenne, de ehhez a mobilszolgáltatók, az állam és a digitális platformok közötti szorosabb együttműködésre lenne szükség. A közösségi figyelmeztetés ma még az egyik leggyorsabb módja annak, hogy a csalók számait azonosítsuk. Éppen ezért lenne indokolt a lakosság tájékoztatásának és az ilyen oldalak támogatásának erősítése. A telefonos csalások elleni küzdelem egyik frontvonala tehát a hívószámok eredetének azonnali felismerése és megosztása.
Hamis banki hívások: a legnagyobb károkat ezek okozzák
A legtöbb pénzügyi kárt a hamis banki hívások okozzák, amelyek során a csalók valódi banki ügyintézőknek adják ki magukat. 2022-ben ezek a hívások főként a három nagy magyarországi bank nevében történtek, és leginkább a netbank elérhetőségeit próbálták megszerezni. 2023-ra azonban a módszerek tovább fejlődtek, és már konkrét tranzakciók meghiúsítására, vagy számlák „biztonságba helyezésére” hivatkozva kértek PIN-kódokat, e-mail címeket, vagy épp távoli asztal-hozzáférést.
2025 első félévére ez a csalástípus okozta az összes ismert pénzügyi kár több mint 60%-át, az átlagos kárérték egy-egy esetben 137 ezer forint volt. A módszer lényege, hogy a csalók félelmet keltenek: azt állítják, valaki megpróbált pénzt levenni a számláról, és gyors intézkedésre van szükség. A hangjuk nyugodt, szakmai, és sokszor még valós ügyfélszolgálati információkat is említenek, hogy hitelesebbek legyenek.
Több esetben előfordult, hogy a hívó fél az ügyfél teljes személyes adataival rendelkezett, amelyeket korábbi adatszivárgásokból szerezhetett meg. A gyanútlan áldozatok ilyenkor természetes módon működnek együtt, hiszen úgy érzik, épp segítenek megakadályozni egy csalást – miközben valójában épp akkor történik meg a valódi visszaélés. A telefonos elkövetők gyakran több körben is keresik az áldozatot, és úgy viselkednek, mintha több kolléga is dolgozna az ügyön, ezzel növelve a hitelességet. A rendőrség és az MNB is számos tájékoztató kampányt indított ezek felismerésére, de a jelek szerint a bűnözők mindig egy lépéssel előrébb járnak. A bankok mindenesetre rendszeresen hangsúlyozzák: sem telefonon, sem e-mailben nem kérnek kódot, jelszót vagy hozzáférést.
A lakosság tájékozatlanságát és hiszékenységét kihasználva azonban ezek a csalások még mindig komoly veszélyt jelentenek. A telefonszam-tudakozo.hu közössége több tucat ilyen esetről számolt be 2025 elején, melyek egy része megelőzhető lett volna, ha az áldozatok előbb ellenőrzik a hívó számot.
Unokázós csalások: még mindig hatékony módszer az idősek ellen
Bár az unokázós csalások már régóta ismert formái a telefonos átveréseknek, még mindig rengeteg idős ember esik áldozatul ennek a módszernek. 2022-ben 670 hivatalos bejelentés érkezett ilyen jellegű csalásról, míg 2023-ra ez a szám már megközelítette az 1 000-et. Az elkövetők gyakran egy síró vagy zaklatott fiatal hangján jelentkeznek, aki „balesetet szenvedett”, „letartóztatták” vagy „sürgősen pénzre van szüksége”. A hívás általában az esti órákban történik, amikor az idősebb emberek egyedül vannak otthon, és könnyebben befolyásolhatóak. A telefonáló gyakran arra kéri az áldozatot, hogy senkinek se szóljon, még a családtagjainak se, mert az „ügy kényes”. Ez a titoktartási kérés gyakran akadályozza meg, hogy az áldozatok leellenőrizzék a történet valóságtartalmát.
A legmegdöbbentőbb esetekben futárral viszik el a pénzt a megadott címre, így az elkövetők személyesen nem is jelennek meg. A 2025-ös év elején a rendőrség már több mint 400 új esetet vizsgált, amelyek során összesen több mint 210 millió forintnyi készpénz cserélt gazdát jogtalanul. A csalók módszerei egyszerűek, de sajnos hatékonyak, mivel az idős emberek érzelmi kötődéseiket könnyebben kihasználják. A leggyakoribb célpontok 70 év feletti, egyedül élő nők, akik keveset használják az internetet, így nem is találkoznak figyelmeztető hírekkel. A védekezés egyik lehetősége, hogy a családtagok előre megbeszélik, mit kell tenniük, ha ilyen hívás érkezik.
Az idősek védelme érdekében elengedhetetlen lenne, hogy helyi önkormányzatok és szociális szolgálatok is részt vegyenek az edukációban.
A hatóságok is támogatják az edukációt
A telefonos csalások ellen nem csak technológiai megoldásokkal, hanem társadalmi tudatosságnöveléssel is lehet küzdeni, ezt egyre inkább felismerik a magyar hatóságok is. A rendőrség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt három évben számos figyelemfelhívó kampányt indított. 2022-ben indult el a „Ne dőlj be!” kampány első szakasza, amely plakátokon, rádióhirdetéseken és online felületeken próbálta elérni az állampolgárokat.
A kampányban egyszerű példákkal mutatták be, miként ismerhető fel egy telefonos csalás, és mit kell tenni ilyen helyzetben. 2023-ban már külön célzott kampányokat indítottak az idősek, a fiatal felnőttek és a vállalkozások számára. 2025-re pedig a figyelem középpontjába a mesterséges intelligenciával támogatott csalások kerültek. Az NMHH egy interaktív webes tanfolyamot is elindított, ahol a résztvevők tesztelhetik, felismernék-e egy valós helyzetben a csaló hívást.
A hatóságok egyre inkább felismerik, hogy a lakosság részéről érkező valós tapasztalatok értékes kiegészítést nyújtanak a hivatalos statisztikák mellé. Az edukációs kampányok sikere ugyanis nemcsak abban mérhető, hogy hányan hallottak róluk, hanem abban is, hogy hány ember hoz tudatos döntést, amikor ismeretlen számról keresik. A következő évek egyik kulcsfeladata, hogy ezt a tudatosságot a társadalom minden rétegében erősítsék.
Mit tehetünk, ha gyanús számról hívnak?
Amikor ismeretlen számról keresnek minket – különösen, ha az külföldi előhívóval kezdődik –, a legfontosabb lépés, hogy ne kapkodjunk, ne válaszoljunk azonnal. A csalók gyakran épp arra építenek, hogy pánikot keltenek, és az áldozat gyors döntést hoz. Az első teendő mindig az legyen, hogy a számot beírjuk egy megbízható keresőbe, például a telefonszam-tudakozo.hu oldalra. Ha ott már mások is tapasztalták, hogy csalás történt, az nagy segítséget nyújthat. Fontos tudni, hogy a hivatalos szervek – legyen az bank, rendőrség vagy hivatal – soha nem kérnek személyes adatokat vagy banki hozzáférést telefonon keresztül. Ha mégis ilyen kérést hallunk, azonnal gyanakodjunk. Érdemes a hívást megszakítani, és a hivatalos ügyfélszolgálati számot saját magunk tárcsázni, hogy ellenőrizzük a hívás valóságtartalmát. Ha úgy érezzük, csalás áldozatai lettünk, tegyünk bejelentést a rendőrségen – még akkor is, ha nem történt közvetlen kár. A gyors jelentések segítik a hatóságok munkáját, és másokat is megóvhatnak a későbbi áldozattá válástól. A mobilszolgáltatók ügyfélszolgálatain is jelezhetjük a gyanús számokat, bár a gyakorlatban ezek szűrése még nem elég hatékony.
A legtöbb telefon ma már képes ismeretlen számot blokkolni, de a csalók gyakran változtatják a hívószámaikat. Ezért is van szükség olyan élő adatbázisokra, mint a telefonszam-tudakozo.hu, ahol a felhasználók egymást segítik. Az is hasznos, ha családtagjainkkal előre megbeszéljük, hogyan reagálnánk ilyen hívás esetén. A tudatos viselkedés az egyetlen biztos módja annak, hogy ne essünk áldozatul.
A jövő kihívása: mesterséges intelligencia elleni védekezés
A telefonos csalások fejlődésével együtt a védekezés eszközeinek is fejlődniük kell, különösen most, hogy a mesterséges intelligencia is megjelent az átverések eszköztárában. A jövő egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy hogyan lehet felismerni azokat a hívásokat, amelyeket már nem is emberek, hanem gépek irányítanak. Az MI által generált hívások logikusak, meggyőzőek és személyre szabottak lehetnek – különösen akkor, ha a csalók hozzájutnak adatainkhoz közösségi médián vagy korábbi adatlopásokon keresztül.
A védekezés itt már nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is új szintre kell lépjen. A telefonszam-tudakozo.hu ebben a harcban kulcsszerepet játszhat, ha képes lesz bevezetni valós idejű figyelmeztetéseket, mobilos applikációt vagy akár mesterséges intelligencia által támogatott csalás-felismerő rendszert.
A hatóságoknak és a digitális szereplőknek együtt kell működniük, hogy közös adatbázisokkal, gyors bejelentőrendszerekkel és edukációval támogassák a felhasználókat. A jövő telefonos csalásai már nem csak idősekre és figyelmetlen felhasználókra veszélyesek, hanem minden olyan emberre, akinek elérhetőek az adatai az interneten. A mesterséges intelligencia ellen csak akkor lehet hatékonyan védekezni, ha társadalmi szinten is kialakul az azonnali információmegosztás kultúrája. Ennek az alapját már ma is lefektethetjük – közösségi platformokkal, figyelmeztető rendszerekkel és egyéni tudatossággal.
