Március 27-én került sor az mfor.hu KKV Növekedés Konferenciájára, ahol az előadók többek között azt mutatták be, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar kkv-knak ha növekedni szeretnének. Sokak számára ugyan a hazai piac is vonzó, ám igazán nagy ugrást az jelent, ha valaki a nemzetközi piacokra ki tud lépni. Ez történhet a termék vagy a szolgáltatás exportjával, vagy helyi egység létesítésével is.
Bármilyen vonzó is a nemzetközi jelenlét, ennek számos nehézsége és buktatója van, amelyekről az előadók beszámoltak. Kováts Dániel, a Netpincér ügyvezető igazgatója triviálisnak tűnő, ám gyakori hibákra hívta fel a figyelmet. Szerinte sokan buknak például el azon, hogy azt gondolják, ha itthon működött valami, az kint is fog. Éppen ezért nem kell differenciálási pont. Hasonló buktató a megfelelő forrás hiánya, a cashflow rossz felmérése. Mint mondta, sokan futnak úgy neki a nemzetközi terjeszkedésnek, hogy elég lesz fél évnyi, egyévnyi finanszírozás, mert utána úgyis önfenntartó lesz a működés. Sokszor azonban messze nem ilyen gyors a megtérülés, hiába jó a termék vagy a szolgáltatás. Szintén a legtriviálisabbnak tűnő hibák egyike, az a gondolat, mely szerint a helyi társadalmi, kulturális különbségek nem számítanak.
Kováts Dániel szerint a másik jellemző hiba, amikor szervezeti, vezetési kérdésekben mérik fel rosszul a helyzetet a tulajdonosok. Jellemző baklövés, amikor úgy vélik például, hogy a jól fizetett, jó képességű menedzsereknek köszönhetően nem kell napi szinten foglalkozniuk más piacokkal. A Netpincér vezetője szerint sokan gondolják egyébként tévesen azt, hogy a céges „kultúra” a struktúrából jön és fenn is tud maradni. A szervezeti kérdések sorában egyébként az is jellemző buktató, amikor a vezetők azt az elvet vallják: a növekedés annyi, hogy több embert veszünk fel.
A nem megfelelő piackutatás, és piacismeret is sokszor szokta a növekedést meggátolni. Sokszor téves alapfeltevés, hogy az USA, az Egyesült Királyság és Németország a legjobb piacok oda kell menni, ott kell nyerni. Méretét tekintve valóban kiemelkednek, ám éppen ezért a legkompetitívebbek is, amibe sokak bicskája beletörik. Arra is érdemes odafigyelni, bár az önbizalom elengedhetetlen, az nem elég, ha azt mondogatjuk, jobbak vagyunk, mint a versenytársak.
Kalcsics GergőKalcsics Gergő, BeeRides társügyvezetőjének tapasztalatai számos ponton egybecsengtek a fentiekkel, hiszen ő is kihangsúlyozta a hogy milyen fontos a piackutatás a célországban, ahogy a versenytársak szolgáltatásának megismerését és tesztelését is. Emellett ő is kitért az ügyfelek kulturális antropológiájára. A szakember ezek mellett kiemelten fontosnak tartotta a skálázható modell felépítését. Ebbe szerinte bele kell érteni a minél hatékonyabb automatizációt, a központosított működést, a jogi háttér megteremtését éppen úgy, mint az anyanyelvi támogatást a marketinghez.
Kalcsics Gergő emellett felhívta a figyelmet a személyes találkozók fontosságára, illetve ehhez kapcsolódóan a nemzetközi konferenciák és vásárokban rejlő lehetőségekre. Szerinte érdemes törekedni a külföldi magyar szervezetekkel (nagykövetségek, konzulátusok, kereskedelmi kamara) az együttműködésre.
Az érdeklődők speciális telekommunikációs és IT tapasztalatokat is hallhattak. Márkus Attila, a Pressenger ügyvezető igazgatója osztotta meg ezeket. A szakember kiemelte, hogy sokan nem mérik fel mennyi energiát igényel az értékesítő partnerek tanítása, miközben enélkül nem lesz hatékony a piacépítés. Gyakran okoz az is csalódást, hogy a nagy partnereknél hosszú döntési folyamat, amire számos start-up (mentálisan, anyagilag) nincs felkészülve. Olyan speciális tanácsot is hallhattak az érdeklődők, mely szerint az android fajsúlyos piacok is igénylik az iPhone-ra készített a megoldásokat.
