TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A kormányfő még 2012-ben legalább ötven százalékos nemzeti tulajdon elérését jelölte meg célként. Más kérdés, hogy a túlteljesítéshez kellett találni egy megfelelő viszonyítási alapot. Sikerült.  

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privátbankár.hu-n jelent meg.

A kormányfő még 2012-ben, második ciklusa közepén jelentette ki, hogy szeretné, ha a magyar bankrendszer fele magyar kézben lenne. Azt nem pontosította Orbán Viktor, hogy mi alapján, kézenfekvő megoldásnak tűnt azonban, hogy a tulajdoni arányokra céloz – a magyar nyelvben ugyanis a „kézben” kifejezés erre utal. 

Márpedig e tekintetben az akkori állapotok szerint a legalább ötven százalékos arány is legfeljebb csak úgy valósulhatott volna meg, ha több külföldi tulajdonú bank – elsősorban az idehaza az OTP-n kívül a nyolc legnagyobbnak számító – gazdái eladják a részesedéseiket magyar illetőségű személyeknek vagy cégeknek, illetve átruházzák az állományaikat a hazai kézben lévő pénzintézeteknek.  

Ám mindkét megoldás olyan jelentős forrást igényelt volna – azért a nagybankok saját tőkéje már akkor is százmilliárdokban volt mérhető –, amekkora anyagi erővel még a hazai leggazdagabbak sem igen rendelkeztek.

Mit sem zavartatva ettől, a célkitűzést követően két évvel később, 2014 júliusában, harmadik ciklusa megkezdését követően, Tusnádfürdőn Orbán Viktor már kész tényként közölte, hogy teljesült a kívánsága, az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya átlépte az 50 százalékot.

Magyarosító virtus

Annak ellenére, hogy a már említett matek akkor sem jött ki. Meglehet, ezért (is) született meg az az értelmezés, hogy az számít magyar kézben lévő banknak, amely „belföldi irányítású”. Vagyis, amelynek a vezetője magyar. Ezzel a metódussal aztán a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban lévő hitelintézeteket is egy az egyben „magyarosítani” lehetett.

Ez olyannyira jól sikerült, hogy 2019 végén már a magyar bankrendszer közel 90 százaléka számított magyar kézben lévőnek. Legalábbis a május végéig közzétett és lapunk által a napokban ismertetett tavalyi éves beszámolók alapján.

A 2018 végi 34-gyel szemben 2019 végén már csak 28 Magyarországon bejegyzett bank közül 23-nak honfitársunk az első számú vezetője, csak 5-nek külföldi személy. Már ez is 82 százalékos arány lenne, de ha a magyarok által irányított bankok mérlegfőösszegét, azaz az aktivitásuk alapján betöltött súlyukat nézzük – hogy azért mégis csak vigyünk bele piaci szempontot –, akkor már több mint 88 százalékot kapunk.

Dacára annak, hogy a 28 hazai bankból mindössze 10 van teljes egészében magyar tulajdonban, s további 6 részben. 

Ha viszont azt nézzük meg, hogy mekkora mérlegfőösszeg esik a hazai tulajdoni hányadokra, akkor már csak egyharmadot kapunk. Alapvetően amiatt, hogy a messze legnagyobb – az utána következő K&H-ét például csaknem háromszorosan meghaladó – mérlegfőösszegű OTP Bankban a hivatalos, a Magyar Bankszövetség honlapján szereplő adatok szerint a Csányi Sándor irányította hitelintézetben csak 27,71 százalék a hazai tulajdon aránya. De papíron az MKB Bankban sem száz százalékos, hiszen hiába utal minden hazai kézre – nevezetesen az Origo volt tulajdonosáéra, Száraz Istvánéra, aki Matolcsy György jegybankelnök fiának jó barátja – a 32,9 százalékos MKB-pakettet birtokló Blue Robin Investments vonatkozásában, az még külföldinek számít. A többi nagybank közül még az Erste sem teljesen külföldi, lévén, hogy 15 százalékát 2015-től a magyar állam tulajdonolja.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.