4p

A kormányfő még 2012-ben legalább ötven százalékos nemzeti tulajdon elérését jelölte meg célként. Más kérdés, hogy a túlteljesítéshez kellett találni egy megfelelő viszonyítási alapot. Sikerült.  

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privátbankár.hu-n jelent meg.

A kormányfő még 2012-ben, második ciklusa közepén jelentette ki, hogy szeretné, ha a magyar bankrendszer fele magyar kézben lenne. Azt nem pontosította Orbán Viktor, hogy mi alapján, kézenfekvő megoldásnak tűnt azonban, hogy a tulajdoni arányokra céloz – a magyar nyelvben ugyanis a „kézben” kifejezés erre utal. 

Márpedig e tekintetben az akkori állapotok szerint a legalább ötven százalékos arány is legfeljebb csak úgy valósulhatott volna meg, ha több külföldi tulajdonú bank – elsősorban az idehaza az OTP-n kívül a nyolc legnagyobbnak számító – gazdái eladják a részesedéseiket magyar illetőségű személyeknek vagy cégeknek, illetve átruházzák az állományaikat a hazai kézben lévő pénzintézeteknek.  

Ám mindkét megoldás olyan jelentős forrást igényelt volna – azért a nagybankok saját tőkéje már akkor is százmilliárdokban volt mérhető –, amekkora anyagi erővel még a hazai leggazdagabbak sem igen rendelkeztek.

Mit sem zavartatva ettől, a célkitűzést követően két évvel később, 2014 júliusában, harmadik ciklusa megkezdését követően, Tusnádfürdőn Orbán Viktor már kész tényként közölte, hogy teljesült a kívánsága, az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya átlépte az 50 százalékot.

Magyarosító virtus

Annak ellenére, hogy a már említett matek akkor sem jött ki. Meglehet, ezért (is) született meg az az értelmezés, hogy az számít magyar kézben lévő banknak, amely „belföldi irányítású”. Vagyis, amelynek a vezetője magyar. Ezzel a metódussal aztán a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban lévő hitelintézeteket is egy az egyben „magyarosítani” lehetett.

Ez olyannyira jól sikerült, hogy 2019 végén már a magyar bankrendszer közel 90 százaléka számított magyar kézben lévőnek. Legalábbis a május végéig közzétett és lapunk által a napokban ismertetett tavalyi éves beszámolók alapján.

A 2018 végi 34-gyel szemben 2019 végén már csak 28 Magyarországon bejegyzett bank közül 23-nak honfitársunk az első számú vezetője, csak 5-nek külföldi személy. Már ez is 82 százalékos arány lenne, de ha a magyarok által irányított bankok mérlegfőösszegét, azaz az aktivitásuk alapján betöltött súlyukat nézzük – hogy azért mégis csak vigyünk bele piaci szempontot –, akkor már több mint 88 százalékot kapunk.

Dacára annak, hogy a 28 hazai bankból mindössze 10 van teljes egészében magyar tulajdonban, s további 6 részben. 

Ha viszont azt nézzük meg, hogy mekkora mérlegfőösszeg esik a hazai tulajdoni hányadokra, akkor már csak egyharmadot kapunk. Alapvetően amiatt, hogy a messze legnagyobb – az utána következő K&H-ét például csaknem háromszorosan meghaladó – mérlegfőösszegű OTP Bankban a hivatalos, a Magyar Bankszövetség honlapján szereplő adatok szerint a Csányi Sándor irányította hitelintézetben csak 27,71 százalék a hazai tulajdon aránya. De papíron az MKB Bankban sem száz százalékos, hiszen hiába utal minden hazai kézre – nevezetesen az Origo volt tulajdonosáéra, Száraz Istvánéra, aki Matolcsy György jegybankelnök fiának jó barátja – a 32,9 százalékos MKB-pakettet birtokló Blue Robin Investments vonatkozásában, az még külföldinek számít. A többi nagybank közül még az Erste sem teljesen külföldi, lévén, hogy 15 százalékát 2015-től a magyar állam tulajdonolja.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!