A választási hajrában érthetően kevesebb figyelmet kaptak a hazai cégekben végbement tulajdonosváltozások. Így például mi is csak most, a voksvégeredmény hivatalossá válását követően vettük észre, hogy a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nek új gazdája lett, a V.I.B. Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Zrt. helyére a Bremdal Alfa Kft. került.
Utóbbi tavaly május végén jött létre, vagyonkezelésre. De hogy ki alapította, azt nem tudni, lévén, hogy a Bremdal egyedüli tulajdonosaként egy azonos nevű magántőkealap van bejegyezve. Márpedig a magántőkealapok a hatályos szabályok alapján nem kötelesek felfedni befektetőik kilétét – legalábbis nyilvánosan, ezt az információt csupán az MNB-vel kell tudatniuk.
Magántőkealapot legalább 6 évre lehet létrehozni, zártvégű, alternatív befektetési alapként. Abban különböznek a nyíltvégű alapoktól, hogy a futamidejük meghatározott, annak vége előtt az alapkezelő nem ad el új jegyeket és nem is váltja vissza a nála vásárolt befektetési jegyeket. Szemben a nyíltvégűekkel, amelyek határozatlan időre jönnek létre, s kezelőjük a naponta meghatározott aktuális árfolyamon folyamatosan adja és veszi a befektetési jegyeket.
Egy magántőkealap legalább 250 millió forinttal alapítható, befektetési jegyeit zártkörűen, kizárólag szakmai befektetők jegyezhetik le. Ilyeneknek nemcsak befektetési vállalkozások, hitelintézetek vagy más hasonló szervezetek számítanak, hanem magánszemélyek is, amennyiben minimum 100 ezer eurót (jelenlegi árfolyamon mintegy 37 millió forintot) befektetnek.
Jelenleg a jegybank 133 magántőkealapot tart nyilván, köztük a Bremdalt, amelyet 2020 novemberében vett nyilvántartásba. Alapkezelője a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt., tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt., amely 2019 júliusában Száraz Istvántól, az Origo egykori tulajdonosától ugyancsak egy magántőkealaphoz, a Felishez került át. Ám, hogy e tranzakciót követően is maradhatott befolyása Száraznak – magyarul, a Felisben is van neki részesedése –, arra nemcsak az utal, hogy a tulajdonosváltás ellenére is ő maradt a Dry Immo vezérigazgatója, hanem az is, hogy ugyanarra a budapesti II. kerületi, Lövőház utcai címre van bejegyezve a Bremdal, a Felis és a Quartz, ahová egyébként egy sor Száraz-érdekeltség. Hogy az egyéb közvetett bizonyítékokról ne is beszéljünk.
De miért is érdekes, hogy a Bremdal lett a MARK új gazdája? E kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk a kályhához, és felidézni a MARK alapításának körülményeit és első üzleti éveit. A céget 2014 őszén hozta létre az MNB, 200 millió forintos jegyzett tőkével, arra, hogy a hazai kereskedelmi bankok megtisztulhassanak a rossz minőségű, a szakzsargonban nem-teljesítőnek hívott ingatlanhiteleiktől, melyet követően erősebb tőkeháttérrel finanszírozhassák a magyar gazdaságot.
Ám az alapítás után két évvel a MARK Zrt. egyetlen problémás kereskedelmi ingatlanhitelt sem vett, noha nem kevesebb, mint huszonhárom pénzügyi intézménnyel is tárgyalt. Így félő volt, hogy kifut a 2017. június 30-ai határidőből, amelyet az Európai Bizottság szabott neki a követelések megvásárlására. Kétségtelenül szerencsétlen volt az időzítés, az ingatlanpiac ugyanis időközben annyira megváltozott, hogy már nem működött a felek által összeállított árazási modell, más szavakkal, nem volt esély arra, hogy a kereslet és a kínálat találkozzon. Így hiába mérte fel a MARK a banki rossz ingatlanhitel-portfóliókat, az azokért ajánlott csomagárakon a bankok nem voltak hajlandók azoktól megválni.
Bár végül csak-csak összejött egy ügylet (a MARK a jegybank által 2014 végétől szanált MKB Bank egyik korábbi portfolióját kezelte), az MNB a cég eladása mellett döntött. A vevő egy követeléskezeléssel, rossz hitelekkel foglalkozó nagy regionális szereplő, a csehországi APS Investment s.r.o. lett.
Utóbbi azonban joggal érezhette, a MARK meg van átkozva, hiszen ahogy az MNB-nek, neki sem sikerült a céljait megvalósítani. Ezt szemléletesen mutatja, hogy a cég veszteséges maradt. Így a kívülállók számára magától értetődőnek tűnt, hogy idővel az APS is továbbállt, a MARK-ot 2019 júniusában a V.I.B. Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.-nek értékesítette.
A V.I.B. 2007 januárjában jött létre – fő tevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételére. Egyedüli tulajdonosa az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadásra szakosodott Tardora Invest Zrt., amely 5 millió forintos jegyzett tőkéjét öt, a közvélemény előtt nem ismert magánszemély adta össze, egyenlő, 20-20 százalékos arányban. Új szerzeményükkel szemben mindkét tulajdonos sikeresen, értsd: nyereséggel hagyta maga mögött az elmúlt éveket.
Már a V.I.B tulajdonossá válását követően, 2020 novemberében adott el a MARK egy céget, a Qut Ingatlanforgalmazó Kft.-t az Atrox Ingatlanfejlesztő Alapnak. Amely Száraz István közvetett érdekeltségébe tartozik.
Száraznak tehát már korábban volt kapcsolata a MARK-kal, amely most üzletiből tulajdonosira módosult. Miután pedig az Origo extulajdonosa köztudottan Matolcsy György fiainak a barátja, talán nem túlzás azt állítani, a MARK az elmúlt évek részvényesváltozásai ellenére sem esett messze a fájától, ez esetben az alapítójától.
