Az importvám csökkentésére és a kínai piachoz való hozzáférés megkönnyítésére tett ígéretet Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expón (CIIE).
A november 10-éig tartó expót megnyitó államfő emellett fogadkozott, hogy még hozzáférhetőbbé teszik a külföldi cégek számára az oktatási, a távközlési és a kulturális szektort, de közben erősítik a védelmüket. Bejelentette, hogy szigorítják a szerzői jog megsértését büntető intézkedéseket.
A kínai elnök leszögezte: a CIIE Kína arra irányuló kezdeményezése, hogy megnyissa piacát a világ előtt, az expó pedig azt tanúsítja, hogy hazája a globális szabadkereskedelem híve. Hozzátette: a világ országainak a nyitottságot kell előnyben részesíteniük a protekcionizmussal szemben a kereskedelem területén. "A gazdasági globalizáció szemmel láthatóan visszaesik, támadás alá került a multilateralizmus és a szabadkereskedelmi rendszer, az instabilitásnak és a bizonytalanságnak számos jele van, a kockázatok és az akadályok sokasodnak" - mondta.
Hszi Csin-ping bejelentette: Kína 30 ezer milliárd dollárt tervez árucikkek, 10 ezer milliárd dollárt pedig szolgáltatások importjára költeni az következő 15 évben.
Kína 1,84 ezer milliárd dollár értékben importált árucikkeket 2017-ben, 255 milliárd dollárral többet, mint 2016-ban.
Vang Ji kínai külügyminiszter márciusban arról beszélt, hogy országa mintegy nyolcezer milliárd dollár értékben importálna termékeket a következő öt évben.
A Reuters brit hírügynökség megjegyezte, hogy számos külföldi kormány és vállalat kételkedik abban, hogy kézzelfogható eredménye lesz az expónak, szerintük Kína ezzel csak feledtetni akarja hosszú évekre visszanyúló visszaéléseit a kereskedelemben.
A kiállításon csaknem 140 országból, illetve országrészből mintegy 2800 cég vesz részt. A legtöbb kiállító - 404 - Japánból érkezett.
A Reuters emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi háborúban áll több országgal, köztük Kínával, hiszen Donald Trump elnök kormánya 250 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki vámtarifákat. Peking válaszlépésként 110 milliárd dollár értékű amerikai termékre vetett ki vámot.
Az amerikai elnök egyúttal jelezte, hogy Washington további akár 267 milliárd dollár értékű termékre vethet ki védővámot, ami azt jelentené, hogy Kína teljes amerikai exportját pótvámmal sújtanák.
Trump arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult hatalmas többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat.
Peking azonban az iparpolitikájának megváltoztatását célzó követeléseket úgy értékeli, mint a Kína gazdasági növekedésének fékezésére tett kísérlet.