Emlékeznek még a Lombard FC Tatabányára? És a Lombard FC Haladásra? Netán a Lombard Pápa Termál FC-re? Segítünk: mint ahogy arra az angol rövidítés, az FC (vagyis a Football Club) utal, mindhárom entitás egy labdarúgó-csapatot takar. Ez persze önmagában még nem lenne figyelemreméltó közös nevező, hiszen alig van már olyan fociegyesület, amely ne biggyesztené a nevébe az FC-t. Az már igen, hogy mindhárom csapatnak ugyanaz volt a tulajdonosa, Bíró Péter.
Az üzletember a hazai zálogpiac messze legismertebb szereplőjénél, a BÁV-nál annyira megszerette a szakmát, hogy úgy döntött, saját vállalkozást alapít. Így indult el 1998 májusában a Kézizálog Zrt., amelyet hivatalosan az a Lombard Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. gründolt, amely még a rendszerváltás cégalapítási hevében, 1990 októberében létesült, s gyakorlatilag mindennel foglalkozott. Köztük vissza nem váltott zálogtárgyakat vett és adott el. A több fővárosi és egy vidéki (szombathelyi) fiókot működtető Lombard fő tulajdonosa volt Bíró, aki egy kivétellel csak családtagoknak engedett át részesedést a vállalkozásaiban.
Már a Kézizálog Zrt. elindulása előtt beszállt a Lombard a hazai fociba – vélhetően abból a megfontolásból, hogy kellett a biznisznek a reklám. Hogy mit tudott tenni akkoriban (is?) a pénz, azt jelzi, amikor Bíró átvette a Tatabánya menedzselését, a csapat az NB II-es bajnokság (ami akkor a harmadosztályt jelentette) utolsó helyén állt.
1998 nyarán, vagyis a Kézizálog megalapításával gyakorlatilag egyidőben, egy osztályozó mérkőzést megnyerve, jutott fel a másodosztályba, immár Lombard FC Tatabánya néven. Ám ott csak egy évet töltött el, miután az elsőségének köszönhetően máris az NB I-ben találta magát, ahol mindjárt a 4. lett, így a nemzetközi porondra (Intertotó Kupa) is kiléphetett. A következő évben a csapat még megnyerte a magyar bajnokság alapszakaszát, ám a tavaszi szezonra meggyengült és kiesett.
Bíró pedig ment tovább. Méghozzá Szombathelyre, ahol egy ideig úgy tűnt, ismétlődik a tatabányai (siker)recept: a másodosztályból rögtön az első évad végén, 2003 tavaszán feljutott az élvonalba a Lombard FC Haladásra átkeresztelt alakulat. Itt azonban véget is ért az analógia, a „Hali” – ahogy a helyiek hívják a csapatot – a következő évben kiesett, tökutolsóként.
Csupán annyi volt a hasonlóság a tatabányai esettel, hogy a kudarc után Szombathelyen sem volt maradása Bírónak. Illetve ez egészen pontosan nem fedi a valóságot, hiszen ő nem egyszerűen vette a kalapját, hanem vitte magával a csapatot is. Pápára, amelynek nem kellett feljutnia az NB I-be, az akkori sajátos hazai szabályoknak köszönhetően ugyanis a licenc elég volt ahhoz, hogy rögtön az első osztályban kezdjen.
Neki is összejött a nemzetközi kupaindulás (ugyanúgy az Intertotó Kupa, mint a Tatabányának), ám a kiesés is – 2006-ban, alig két évnyi első osztályú lét után. Igaz, három évvel később visszajutottak, s egészen 2015 nyaráig az NB I-ben is maradtak. Akkor azonban búcsúztak az élvonaltól, miután annak utolsó helyén végeztek.
A pápai futball hanyatlása (azóta sem küzdötték vissza magukat, jelenleg is a megyei bajnokságban szerepelnek) egybeesett Bíró vesszőfutásával. A 2008 szeptemberében kirobbant válság az üzletembert is érzékenyen érintette. Csakhogy sokakkal ellentétben ő törvénytelenségre szánta el magát,
hamis aranytömböket fedezetként felajánlva vett fel a Kézizálog Zrt. hazai bankoktól hitelt.
A metódus egy időben kvázi pilótajátékba ment át, miután Bíró egyre több banktól, vállalkozástól és magánszemélytől kért ily módon forrást. Még egy hamis kötvénykibocsátással is megpróbálkozott, hogy a cégei (a Lombardon és a Kézizálogon kívül volt neki például ásványvíztermelője, mezőgazdasági raktározó társasága, közraktárcége) működését és azok kötelezettségeit teljesítse.
Bíró veszte a 2015 tavaszán kirobbant brókerbotrány lett, midőn a Buda-Cash mögött állt DRB-bankcsoport egyik tagjától próbált újabb hitelt felvenni, ám az akkor már a korábbi éveknél erősebben őrlő felügyeleti malmok kiszúrták a hamis fedezetet. Az akkori adatok szerint a bűncselekménnyel okozott kár meghaladta a 4 milliárd forintot, de hónapokkal később már arról szóltak a hírek, hogy az előidézett veszteség 30 milliárd forint is lehet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 májusában vonta vissza a Kézizálog Zrt. működési engedélyét, s kezdeményezte a felszámolását. Ez az eljárás zárult le most, közel nyolc és fél év elteltével – derült ki az MNB által működtetett Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. minapi közléséből. Az adós megszűnésére tekintettel a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága már nem tehetett mást, mint hogy 2023. október 18. napi hatállyal törölte a céget a cégjegyzékből.
Ezzel azonban még nem ért véget a Lombard-sztori, a Kézizálog Zrt. alapítójának, a Lombard Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek a felszámolási eljárása még tart. Bírót a Fővárosi Törvényszék jogerősen 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, ami az elkövetett törvénytelenség ismeretében enyhének tekinthető. Különösen, hogy a bíróság két évben maximálta az elzárás időtartamát, ami azt jelenti, hogy az aranyhamisító már jó ideje ismét szabadlábon lehet.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
