2018. augusztus 6. 11:21
mfor.hu

Üzleti vita esetén sokaknak még mindig az első gondolatuk a pereskedés, ahelyett, hogy ennél olcsóbb és hatékonyabb megoldást választanának. A hosszú jogi procedúra az esetek többségében egyik fél számára sem jó, nem véletlen, hogy egyre több jogvitát rendeznek peren kívüli eljárás keretében.

Míg az Európai Unió több országában komoly rendszere alakult ki a jogviták peren kívüli rendezésének, addig itthon csak az utóbbi tíz évben kezdtek elterjedni az ilyen megoldások. Németországban például bizonyos perértékek esetén kötelező az előzetes mediáció, de nem csak üzleti, hanem más polgári eljárásoknál – például válás esetén – is van lehetőség a bírósági procedúrát megspórolva közjegyző előtt kötött megállapodásban megegyezni.

Mindkét félnek biztosíték

Üdvözítő fejlemény, hogy január 1-jétől polgári – főként vagyoni – ügyekben Magyarországon is van már lehetőség közjegyző előtt egyezséget kötni. Ennek köszönhetően, ha vita van az üzleti partnerek vagy magánszemélyek között, de meg akarnak egyezni, nem kell bírósághoz fordulniuk. A közjegyző előtt kötött egyezség ugyanis ugyanolyan hatályú lesz, mintha azt bírósági ítéletben mondták volna ki, valamint a közjegyző által jóváhagyott egyezséget be nem tartó féllel szemben közvetlen végrehajtásnak lehet helye, mondta el dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Az egyezségnek persze feltétele, hogy a két félben meglegyen a megegyezés szándéka. Viszont mivel közös akarat eredménye, ezért az egyezség mindig olyan kompromisszum lesz, amely mindkét fél számára megnyugtató megoldást jelent. Dr. Tóth Ádám szerint a korábbi bírósági tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyezséggel befejezett perekben végrehajtásra aránylag kisebb számban kerül sor, mintha a jogvitát a bíróság ítélettel döntötte volna el.

Megmaradhat a jó viszony

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy esetenként olyan üzletfelek vitájáról van szó, akik másnap is tranzakciókat szeretnének egymással lebonyolítani. Az egyezség keretén belül le lehet zárni a konkrét vitás kérdéseket, viszont az ügyben hozott végzésnek a további egymás közti ügyletekre nincs hatása. A felek ugyanis ugyanabban az ügyben már később nem fordulhatnak bírósághoz, de természetesen más egymás közötti vitás kérdésben ismét szabadon választhatnak a közjegyző és a bíróság közül.

Minden olyan esetben hatékony lehet az egyezségi eljárás, amikor a felek szeretnék elkerülni a pereskedést, de biztosítékot is szeretnének kapni – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. Ilyen eset lehet például, ha az építési vállalkozó és az építtető között szavatossági vita merül fel, de szállító és vevő közötti minőségi vita során is érdemes lehet ilyen eljárást kezdeményezni.

Az első közjegyzők előtti egyezségi ügy egy szavatossági vita volt, amely egy használt gépjármű adás-vételéről szólt két magánszemély között: a vevő rejtett hibát észlelt a vásárlás után, ami vélhetően már az eladáskor is jelen volt, és ezért kártérítést kért. Az eladóval abban állapodtak meg, hogy az utólag leszállítja a vételárat, a vevő pedig cserébe lemond minden további, esetleges hibával kapcsolatos kártérítési igényéről, tájékoztatott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Nem minden esetben lehet alkalmazni

Alapvetően vagyonjogi ügyekben van lehetőség a közjegyző előtti egyezségi eljárást kezdeményezni, abban az esetben, ha annak tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek. További feltétel, hogy legalább az egyik fél rendelkezzen belföldi lakóhellyel, illetve székhellyel. Olyan ügyben ugyanakkor, amelyben már bíróságon folyamatban van egy per, nem lehet közjegyzőnél ilyen nemperes eljárást indítani.

Nem lehet továbbá közjegyző előtt egyezséget kötni – többek között – személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú, végrehajtási, munkaügyi, állami vagyonnal kapcsolatos vagy olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot kell alkalmazni.

A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakmai közreműködésével készült. A közjegyzők nemcsak adatkezelőként, hanem jogi hivatásrendként is fontosnak tartják felhívni az érintettek (és egyben ügyfeleik) figyelmét az új szabályozásból eredő kötelezettségeikre és jogaikra. A MOKK célja, hogy tájékoztató kampányával növelje a jogi ismereteket és erősítse a jogtudatosságot mind az adatok kezelői, mind az adatok tulajdonosai körében.