A KSH ma publikált adatai szerint a magyar bruttó átlagbérek átlagban 202,7 ezer forintra estek vissza februárban, ami mintegy 8 ezer forinttal kevesebb a januári értéknél. Utoljára tavaly októberben kerestünk ennél kevesebbet. A visszaesés a közszféra esetén magasabb, hiszen míg egy hónap alatt a versenyszférában 213,8 ezer forintról 207,1 ezerre, addig a közszférában 204,6 ezerről 193,1 ezerre csökkentek a bruttó bérek.
Persze mint minden statisztika, részben ez is csalóka, egyrészt azért mert ezek a béradatok tartalmazzák az egyszeri jutalmakat, másrészt a közmunkási létszám "ugrálása" és alacsony bére erősen torzítja a közszféra bérviszonyait. Ugyanakkor a tisztított számok is a bérkommandó eredménytelenségét mutatják a versenyszférában.
Kifutottak a tavalyi bónuszok
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli (tehát rendszeres) bére ha kisebb mértékű visszaesést is mutat a normál bruttó bérhez képest, de mégiscsak csökkenést jelez egy hónap alatt. A visszaesés egyébként itt is a közszférában magasabb, hiszen a januári 197,8 ezer forint 190,2 ezerre esett, míg a versenyszférában a visszaesés mértéke csak 3 ezer forint. Ugyanakkor az is tény, hogy a csökkenés ellenére a közszféra februárban még mindig közel hat ezer forinttal jobban keresett, mint decemberben. Ezzel szemben a versenyszféra rendszeres bruttó bére 2010 márciusa óta kvázi változatlan. Mivel ebben a rétegben tavaly februárról márciusra volt egy jelentősebb bérnövekedés, ezért ha idén márciusban sem ugrottak meg a bérek a magánszférában, akkor még az a kínos helyzet is előállhat a bérkommandót irányító Rogánék számára, hogy a magánszférában csökkenni fognak a rendszeres bérek egy év távlatában. (Bár statisztikában 11 havi elmozdulást nem szoktak mérni, de ha a 2011. februári béreket a 2010. márciusi bérekhez viszonyítjuk, akkor bizony 2,3 százalékos a mínusz!)
Egyedül a közszférában dolgozó fizikaiak örülhetnek
Ha külön-külön vizsgáljuk a szellemi és fizikai munkások bérezését a köz- és versenyszférában, akkor azt láthatjuk, hogy egyedül a közszférában alkalmazott fizikai munkások örülhetnek maradéktalanul. Náluk egyértelműen megvalósult a kormány szándéka, vagyis, hogy az adóváltozások után többet keressenek. Bár a februárban munkába álló alacsony bérű közmunkások miatt (lásd lentebb) az ő esetükben is átlagosan közel 5 ezer forinttal csökkent a rendszeres bruttó bér egy hónap alatt, decemberhez képest míg így is több mint 10 ezer forint a növekmény. Ez pedig 14,1 százalékos bruttó bérnövekedést jelent egy év alatt. A közszféra 131,2 ezer forintos rendszeres "fizikai" bére így közel teljesen azonos a magánszféra 131,8 ezres bérével, amely csak 3,5 százalékkal nőtt egy év alatt. A szellemiek viszont nagyon lemaradtak (igaz, az szja-változásoknak köszönhetően az ő nettó bérük lényegesen nőtt), ráadásul ha picivel is, de tovább nőtt a különbség a magánszféra javára, mivel az itt dolgozó szellemiek egy év alatt 2,7, míg közszférabeli társaik csak 1,5 százalékos bérnövekedést értek el egy év alatt.
20 ezer új közalkalmazott
A KSH adatai szerint egyébként a legalább 5 fős szervezeteknél foglalkoztatottak száma 20 ezer fővel nőtt januárhoz képest, ami teljes mértékben az újra beinduló közfoglalkoztatási programoknak köszönhető.
A versenyszférában az egy évvel ezelőtti tízezres februári visszaeséshez képest idén mindössze ötezer fővel esett vissza az alkalmazottak száma egy hónap alatt, így számuk 1823 ezer fő volt. Ez bő 50 ezerrel több, mint amit egy éve mért a KSH.
A közszférában az alkalmazotti létszám egy év alatt szűk harmincezerrel esett vissza, ugyanakkor a februári 716 ezer szám 22 ezerrel több, mint januárban volt. A bővülés teljes egészében a közfoglalkoztatási programok beindulásának köszönhető. Nélkülük a közszféra továbbra is 683 ezer főt foglalkoztat.
A februári munkaerőpiacon a közmunkások számának elmozdulása nélküli tökéletes állóvizet jól mutatja az alábbi ábra. Az utolsó hónapban mindössze a zöld, a közszférában alkalmazott fizikai dolgozók esetében tapasztalhatunk kisebb elmozdulást.
