Miközben a magyar ipar növekedése novemberben októberhez képest – szezonális és munkanaphatással kiigazítva – 1,4 százalékkal esett, ami az éves nyers dinamikában 0,6 százalékpontos visszaesést jelent (10,1 százalékról 9,5-re), addig három megyében is 5 százalékpontnál nagyobb volt a "fékeződés" mértéke.
Ráadásul a legnagyobb mértékű dinamikavesztést Győr-Moson-Sopron megye könyvelhette el, hiszen míg októberben 22,9 százalékos éves bővülést mutattak a KSH adatai, novemberben már csak 3,8 százalékosat. Ilyen alacsony növekedésre az ipar területén ebben a megyében emberemlékezet óta nem volt példa.
A publikus adatokból ugyanakkor nem lehet alátámasztani, hogy a Volkswagen ősszel kirobbant botránya gyűrűződött volna be az Audi-gyárba, mivel a járműgyártás országosan továbbra is 15,1 százalékos növekedést mutat, ami nagyjából az éves átlagnak felel meg. Ráadásul 2014 novemberében a Rába-parti megye ipari kibocsátása 35,8 százalékkal nőtt, vagyis a 2015-ös novemberi adatokban erős bázishatások is szerepet játszottak.
Az észak-nyugati megye lendületvesztése egyébként már csak azért is fájdalmas, mivel az országos ipari termelés 14,4 százalékát adja, ami pedig a legnagyobb a megyék között.
Persze Győr-Moson-Sopron megye még így is éves növekedést tudott felmutatni 2015 novemberében ellenben a 3,7 százalékkal zsugorodó Zalával, a 3 százalékost mínuszt produkáló Jász-Nagykun-Szolnok, illetve az 1,1 százalékos csökkenést "elérő" Csongráddal.
Zala megye helyzete amúgy igencsak érdekes, hiszen 2015 eddig rendelkezésre álló 11 hónapjából 10-et visszaeséssel zárt, ugyanakkor kedvező jel, hogy az októberi 16,3 százalékos zuhanást követően immár csak egyszámjegyű a visszaesés.
mfor.hu
