A Magyar Nemzeti Bank már a hétfői kamatdöntés után megemlítette, hogy tartós eladási hullám esetén kamatemelésre lehet szükség a forint védelme érdekében. A kormány arra számít, hogy az adócsomag csütörtöki zárószavazása után tovább stabilizálódik a magyar deviza a piacon, a szakemberek egy része viszont elhúzódó problémákat jósol.
Szembe megyünk a Valutaalappal
A hírek szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió képviselői többek között a bankadó mértékét kifogásolták az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalásokon, melyek szombaton szakadtak meg. A kormány azonban a jelek szerint hajthatatlan: csütörtök délután minden bizonnyal átnyomják az adócsomagot benne a bankadót is a parlamenten.
Orbán Viktor kedden úgy nyilatkozott, hogy az IMF-nek semmi köze a bankadóhoz, ugyanis Magyarország csak az idei évre tervezett 3,8 százalékos költségvetési hiányt vállalta, abba nem szólhatnak bele a hitelezőink, hogy azt hogyan teljesítjük.
Egyelőre nem aggódik a piac
Hétfő óta jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, a hét elején tapasztalt 292-es árfolyamról szerda délutánra 284 alá csökkent az európai valuta jegyzése. Egész pontosan 283,91 forintot kellett adni egy euróért, ami több mint egy százalékos erősödést mutatott keddhez képest. A dollárral szemben 221,73-ig jött vissza a hazai fizetőeszköz, míg a svájci frank 210,87 forintot ért.
"Egyelőre nem tűnik úgy, hogy aggódnának a befektetők a csütörtök délutáni szavazás előtt, nyugodtnak tűnik a forint piaca. Mi egyébként inkább kockázatokat látunk a parlamenti döntésben, ha lesz valamilyen reakció, akkor az inkább negatív lehet a piacon" - mondta az mfor.hu kérdésére Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője.
A Raiffeisennél nem számítanak tartósan gyenge forintra: a normál forgatókönyvük szeptemberre 275-ös euróárfolyamot valószínűsít. A kormány arra számít, hogy a csütörtöki zárószavazást követően stabilizálódik a forint árfolyama az euróval szemben. A nemzetközi szakemberek egy része ezzel nem ért egyet, az elmúlt napokban több olyan elemzés is megjelent, mely szerint a tárgyalások lezártáig maradhat a bizonytalanság a piacon.
Csak a kamatemelés segíthet?
A hétfői kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is kiemelte, hogy ha tartósan magas marad hazánk kockázati megítélése, akkor az alapkamat emelésére lehet szükség. Azóta több nemzetközi cég is hasonló véleményt közölt.
Szerdán például a Societé Generale szakemberei vélekedtek úgy, hogy egy tartós eladási hullám esetében csupán az EU-források piacra vezetésével nem tudja meggyőzően védeni a forintot az MNB. "Az EU-transzferek összege a forintpiac méretéhez képest csekély, így ha baj lesz, nem tudnak ezzel komoly hatást elérni" - írta elemzésében Benoit Anne, a SocGen feltörekvő piaci elemzője.
A forintpiac napi átlagforgalma 1,5 milliárd euró, de gyakran ez eléri a 3 milliárdot is. Ehhez képest a jegybank mintegy 35 milliárd nemzetközi devizatartaléka csak rövid időre elég, hogy védjék a forintot - véli a londoni szakértő.
Hétfőn ennél is vadabb forgatókönyvet vázoltak fel a Danske Bank szakértői: szerintük ha folytatódik az eladói nyomás a forint piacán, akkor akár néhány héten belül 3-4 százalékos kamatemelésre kerülhet sor, hogy az MNB megvédje a devizahiteleseket.
"Mi normál körülmények között nem számítunk további kamatemelésre, inkább lassú megnyugvást várunk a forint piacán, az év utolsó hónapjaiban pedig akár lehet még egy kamatcsökkentés" - mondta kérdésünkre Keszeg Ádám. A Raiffeisen Bank elemzője hozzátette: a piacon az a pletyka járja, hogy hétfőn már valamilyen módon beavatkozott a jegybank a forint védelme érdekében.
Ugyanakkor az a magyar elemző is kiemelte, hogy ha további bizonytalanság lesz a piacon, akkor lehet egy kisebb mértékű kamatemelés előbb-utóbb, de a Danske Bank által említett 3-4 százalékot ő túlzásnak tartja. Keszeg Ádám szerint ez nem áfolyamfüggő dolog, ugyanis ha például a 305-ös euróárfolyam elérésekor avatkozna be az MNB, az sokkal inkább tűnne pánikreakciónak.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
