A növekedés motorjait sikerült leginkább sújtani
"A kis és közepes vállalatok (kkv) fontos motorjai a gazdasági növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és a szociális biztonságnak, azonban a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás nehézsége gyakran akadályozza a vállalatok alapítását és fejlődését" - állapítja meg az OECD csütörtökön bemutatott tanulmánya. A szervezet szakemberei szerint a kkv-szektor utóbbi években tapasztalt nehézségei nagyban hozzájárultak a tagállamokban a tömeges csődökhöz és a rekordszintű munkanélküliséghez.
A nemzetközi szervezet tapasztalatai szerint a válság idejére jellemző volt világviszonylatban, hogy nőtt a rövidtávú vállalati hitelek részaránya a hosszabb távú, fejlesztési célú kölcsönök kárára, mivel a cégek többségének leginkább átmeneti likviditási problémái voltak, beruházni szinte senki nem akart.
A tanulmány összefoglalása szerint a kkv-k szigorúbb hitelfeltételekkel néztek szembe a vizsgált 2007-2010 közötti időszakban, mint a nagyvállalatok, ez főleg a magasabb kamatokban, a rövidebb futamidőben és a magasabb járulékos költségekben mutatkozott meg. A tanulmányban részletezett négyéves időszakban a kkv-hitelek kamatai összességében ugyan csökkentek, azonban nyílt az olló a nagyvállalatok és a kkv-k között ebben a tekintetben, ami arra utal, hogy sokkal jobban sújtotta a források elapadása a kis cégeket. Az OECD szerint ennek oka az volt, hogy a kisebb cégeket rosszabb gazdasági kilátásaik miatt kockázatosabbnak ítélték a bankok.
Magyarországon is befagytak a pénzcsapok
Magyarországon az uniós módszertannak megfelelően definiálják a kis- és középvállalatok fogalmát: a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, évi 50 millió euró alatti árbevétellel rendelkező cégek tartoznak ebbe a körbe. Az OECD tanulmánya szerint 2010 végén hazánkban 547 440 cég volt, melyből mindössze 791 darab volt nagyvállalat, a többi mind a fenti körbe tartozott. Ráadásul a vállalkozások 94,3 százaléka mikrovállalkozás volt, vagyis tíznél kevesebb embert foglalkoztatott. A fenti arány különösen akkor figyelemreméltó, ha mellé tesszük, hogy a vizsgált időszakban a vállalati hitelekből a kkv-k 56 százalékos részt képviseltek.
A tanulmány szerint a kkv-hitelek körében Magyarországon extrém magas a nem teljesítő kölcsönök aránya, 2010 végén ez 15,4 százalékos volt. Emellett jól jelzi a szektor problémáit, hogy az átlagos kamatlábak is kimondottan magasak voltak nemzetközi összehasonlításban, 2009-ben 12,3 százalékos kamatra kaptak átlagosan hitelt a kisvállalkozások, majd ez 2010-re 8,99 százalékra csökkent. A csődök száma a vizsgált időszakban 2007 és 2010 között 142 százalékkal emelkedett hazánkban.
"A fenti kihívásokra válaszul a magyar kormány hitelgarancia programot hirdetett meg, illetve közvetlenül is támogatást nyújtott a kkv-szektornak. A hitelgarancia programok a két állami cég, a Garantiqua Hitelgarancia és az Agrárvállalkozás Hitelgarancia Alapítvány közreműködésével zajlottak, ezek általában 50-80 százalékig vállaltak állami garanciát a cégek kölcsöneire" - olvasható az OECD tanulmányában. Az államilag garantált hitelek összege 2009-ben és 2010-ben is emelkedést mutatott, az időszak végén a kkv-hitelek mintegy 12,6 százalékára volt garancia.
A kisvállalati hitelállomány visszaesése főleg 2009-re volt jellemző Magyarországon. Az előző évi 4,9 százalékos növekedést ekkor egy 6,8 százalékos zuhanás követte, majd a vizsgált időszak végén, 2010-ben egy szerény, 1,3 százalékos növekedést regisztráltak a piacon.
Beke Károly
mfor.hu
