Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a plázastopra vonatkozó törvényjavaslatot, mely 2012. január 1-jétől megtiltja a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek építését 2014. december 31-ig. A jogszabály szerint erre csak akkor kerülhetne sor, ha a környezetvédelmi, a kereskedelmi és a vidékfejlesztési miniszterek által létrehozott bizottság alapján a nemzetgazdasági miniszter felmentést ad a tiltás alól. Azt, hogy milyen szempontok alapján kaphatnak a cégek külön engedélyt, később rendelet fogja szabályozni.
A törvény célja, hogy ilyen módon segítsék a kereskedelmi mikrovállalkozások helyzetét, valamint a kereskedelem struktúráján javítsanak, hiszen a kereskedelmi forgalom 69 százalékát a hazai kereskedelmi vállalatok 1 százalékát képviselő nagyvállalatok, multinacionális cégek adják, ezzel szemben a maradék 99 százalék mindössze a forgalom 31 százalékából részesül. Az mfor.hu megkérdezte az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát, Vámos Györgyöt az elfogadott törvény jövőbeli hatásairól.
A '90-es évek óta várnak ilyenre a kisvállalkozók
Hazánkban a plázaépítés az 1990-es években kezdődött el a Duna Plázával és a Pólus Centerrel, a kisvállalkozók pedig már ekkor jelezték, hogy az érdekük védelmében szükség lenne valamilyen korlátozásra, így az ő szemszögükből a plázastop nem számít újdonságnak. "Ez az intézkedés ebben a formában azonban nem fogja elérni a célját, hiszen, ha a jövőben egy pláza (nagyobb kereskedelmi létesítmény) sem épül, akkor megmarad a jelenlegi kereskedelmi struktúra, és ettől az intézkedéstől a mikro- és kisvállalkozások még nem fogják tudni növelni a részesedésüket" - válaszolta a főtitkár a kérdésünkre. Szerinte az egyik legnagyobb probléma ezzel a törvénnyel, hogy egy sorompót állít fel, arról azonban nem gondoskodik már, hogy a kisvállalkozók életképességét javítsa. Nincs tőkéjük, nehezen jutnak pályázati pénzekhez, hitelhez, az adórendszerben pedig olyan kivételeket kapnak, melyek az életképesség szempontjából kevésnek bizonyulnak.
"A 300 négyzetméteres határ pedig már-már egy nevetséges korlát, ha a kisvállalkozókat szeretnék védeni, és az egyes multinacionális cégek üzletépítését szeretnék megakadályozni. Tény ugyanis, hogy léteznek olyan nagy kereskedelmi láncok, amelyek még a válság idején is gyorsan tudtak terjeszkedni - ezzel pedig az ilyen üzletláncok erős versenyhelyzetet teremtenek" - mondta Vámos.
Magyart magyarral szemben hoz hátrányba
"Ha például egy kis lakosságú településen három üzlet van, egy CBA, egy Coop és egy helyi kis vállalkozó boltja, akkor a magyar tulajdonban lévő üzletlánc egysége ugyanúgy versenytársa lesz a helyi vállalkozónak, mint például a Tesco lenne. A probléma ezzel a plázastoppal az, hogy eredetileg a nagy nemzetközi üzletláncok terjeszkedése ellen irányulna elméletileg, gyakorlatilag pedig a magyar vállalatokat is korlátozni fogja". Vámos György szerint a kisvállalkozásokon nem ez a törvény tudna segíteni, hanem az, ha javulnának a hitelezési lehetőségek, és tőkenövelés történhetne az esetükben.
Az EU-nak sem fog ez tetszeni
A plázastop, mint korlátozás Nyugat-Európában sem ismeretlen fogalom, bár ezek inkább terelésként értelmezhetők, mint konkrét tiltásnak - tájékoztatott a szakember. Példaként említette Dániát, ahol 3200 négyzetméter az a felső határ, ami felett szigorúbb engedélyezési eljárás zajlik, de más országok városaiban is élnek olyan korlátok, melyek környezetvédelmi szempontok miatt nem engedélyeznek ilyen létesítményeket építeni. Léteznek ugyanakkor olyan korlátok is, melyek például a belváros, a történelmi város védelme érdekében tiltanak bizonyos területeken ilyen építményeket létesíteni. Ezek közös jellemzője azonban, hogy egyik sem piaci alapú beavatkozást jelent, amire egyébként Spanyolországban volt már példa korábban, amikor is az Európai Unió pont ennek okán beavatkozott, mivel ez tiltott magatartás az Unión belül.
"Ilyen szempontból mindenképpen elhibázott döntésnek tartom a plázastopot. Olyan nyugat-európai példákat kellett volna elővennie a kormánynak, amelyek építészeti, vagy környezetvédelmi okok miatt korlátoznak, majd ezeket kellett volna finomítani, nem pedig piaci okok miatti korlátozást bevezetni. Az Unión belül ugyanis szigorúan tilos ilyen módon beavatkozni a piaci folyamatokba" - részletezte Vámos György.
Az IMF-fel is meggyűlhet a baj a törvény miatt
A főtitkár szerint kritikus pont, hogy a törvény nem terjeszkedési korlátot jelent, amit elméletileg kellene, hanem építési korlátot. (mfor.hu szerk.: Vagyis bármelyik üzletláncnak lehetősége nyílik meglévő épületek, üzlethelyiségek megvételével, bérlésével kijátszani az elfogadott törvényt, amivel az építési korlátnak megfelel, viszont terjeszkedni tud.)
2012-től így az építőipar kereskedelmi megrendelései is korlátozódnak, ami éves szinten 200 milliárd forint feletti kiesést fog jelenteni a szektornak, ami egyébként a gazdasági növekedés egyik eleme. Éppen ezért az elfogadott törvény "rossz megítélés alá fog esni az IMF-fel történő tárgyalások során is. A szervezet ugyanis nagy gonddal fogja megvizsgálni a növekedési korlátokat". Ebben a formában ez a szabályozás többek között az építőiparra való kihatása révén is növekedéskorlátozóként jelenik meg - és a foglalkoztatásról, a munkahelyteremtésről nem is szóltunk.
Székely Sarolta
mfor.hu
