A jelentés szerint a hazai új autók forgalma éves viszonylatban 1,4 százalékkal esett vissza, miközben az átlagos áremelkedés az európai átlagtól jóval elmaradva mindössze 0,7 százalékot tett ki. A legdinamikusabban, 3,6 százalékkal a mini és 1,8 százalékkal az executive kategóriában emelkedtek az árak. A benzinüzemű autók ára átlagosan fél százalékkal, míg a dízeleké 1,3 százalékkal emelkedett.
Bár összességében a forgalom visszaesett, a dízel üzemű autók piaci részesedése jelentősen emelkedett. A forgalomba helyezett dízelek száma 29 százalékkal nőtt, míg a benzineseké 6 százalékkal csökkent. A dízelek piaci részesedése jelenleg 17 százalékot tesz ki a magyarországi új autók piacán. Az összesített forgalom visszaesése a korábban népszerű kategóriák gyenge teljesítményének eredménye, bár a felső középosztály és az executive kategória jól teljesített.
A PricewaterhouseCoopers európai új autó árindexe szerint Európa legdrágább autópiaca továbbra is Dánia, ahol az új autók ára átlagosan 91 százalékkal magasabb, mint az eurózóna átlaga. 2005 utolsó negyedévében a legolcsóbbnak Svájc autópiaca számított, ahol az átlagnál 8 százalékkal voltak alacsonyabbak az új autók árai.
Az európai átlagnál kisebb áremelkedést produkáló Németországban, Spanyolországban és Franciaországban kissé javultak az értékesítési adatok. Az új autók átlagos áremelkedése ezúttal is Olaszországban volt a legdinamikusabb, miközben a forgalom visszaesett. Nagy-Britanniában az árak emelkedésének üteme enyhén meghaladta az európai átlagot, de a teljes piaci forgalom 4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbihoz képest.
A skandináv országok autópiacán a korábbi növekedés átfordult visszaesésbe. A norvég, a svéd és a finn autópiacon egyaránt csökkent a forgalom. A dán, a finn és a norvég kiskereskedelmi árak jóval az európai átlag fölött vannak.
Kelet-Európában az értékesítési adatok továbbra is gyenge eredményt mutatnak, főleg Lengyelországban, ahol az új autók forgalma több mint 30 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A lengyel autópiac az egyetlen, ahol az átlagárak csökkennek. Az áremelkedés üteme Csehországban és Magyarországon is 1 százalék alatt maradt.
