Évszázadokig természetesnek vettük, hogy a fenyők a magyar kertek immanens részei, impozáns magasságukkal, örökzöld lombozatukkal és tűleveleikkel. Azonban az utóbbi években egyre többen szembesültek azzal, hogy ezek az egyébként hosszú életű növények hirtelen hervadozni kezdenek, majd elpusztulnak. A forróság nemcsak az embereket viseli meg, de azokat a növényeket is, amelyek nem ehhez szoktak.
A fenyők eredeti élőhelye általában a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatokon található. Ezek a területek, mint például Skandinávia vagy a Kárpátok hegyvonulatai, biztosítják a számukra fontos feltételeket: elegendő nedvesség, hűvös nyarak, és hosszú, hideg telek. Magyarországon azonban, különösen az alföldi területeken, az éghajlat egyre inkább távolodik ezektől az ideális körülményektől – hívja fel a jelenségre a figyelmet a hobbikert.hu szakmai oldal. Ma már ott tartunk, hogy az egyik Eger környéki wellness hotel bejáratánál fenyő helyett pálmafák hívogatják a vendéget.
Az enyhe telek nem tesznek nekik jót
Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás hatására Magyarország éghajlata melegedni kezdett, a nyarak egyre forróbbak, a telek pedig enyhébbek lettek. Ez a változás nyilvánvalóan nem kedvez a fenyőknek, amelyek a nyári hőséget és a hosszú aszályos időszakokat nehezen tűrik. A fenyőknek ugyanis állandó nedvességre van szükségük, amit a magyar kertekben egyre nehezebb biztosítani. Ráadásul az enyhe telek következtében a fák téli nyugalmi időszaka is lerövidül, ami tovább gyengíti ellenálló képességüket – állítják a szakemberek.
De nem csupán a klímaváltozás az egyetlen oka a fenyők pusztulásának. A nem megfelelő talajadottságok, a helytelen ültetés és gondozás, valamint a különböző kórokozók és kártevők is jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban.
Nem mindegy, hova ültetjük
Manapság sokan „divatból” vesznek fenyőt, mindegy, hol a telek, nem tudván, hogy számára a laza, jó vízelvezetésű talaj az ideális. Ha a talaj nagyon agyagos vagy túl homokos, az megnehezíti a gyökerek tápanyag- és vízfelvételét, ami szintén hozzájárulhat a fák pusztulásához – ahogy azt a greenfo.hu is kiemeli. Ezen felül, ha a fenyőket nem megfelelő időben vagy nem elég mélyen ültetik, a gyökerek kevésbé tudnak fejlődni, ami hosszú távon a fa legyengüléséhez vezet.
Fotó: Pixabay
A pusztulás első jele általában a tűlevelek sárgulása, majd barnulása, amit gyakran a hajtások hervadása követ. Ha a tűlevelek tömegesen hullani kezdenek, az már a laikus számára is jelzi, hhogy komolyabb a gond. A gyökerek körüli talaj kiszáradása, repedezése is figyelmeztető jel lehet, hogy a fa nem kap elegendő vizet, márpedig a fenyő nagy vízigényű. A gyökérzet elhalása pedig már visszafordíthatatlan károkat okozhat. Amennyiben a fa kérge alatt fehér szálakat vagy sárgásbarna elszíneződést tapasztalunk, az gombás fertőzésre utalhat.
A klímaváltozást nehéz tudomásul venni, különösen a kertészeteknek vagy a palántákat, csemetéket is árusító barkács-áruházaknak. A megoldás hogy módosítják az árukészletet. Az áruházakban ne várjunk alapos, szakszerű tájékoztatást, hiszen az eladók nem is kompetensek elmagyarázni az összes tudnivalót. Például, hogy nem mindegy milyen talajba, milyen mélyre. Arról sem esik szó, hogy egy kiskunsági kertes családi háznak nem biztos, hogy olyan sokáig lesz dísze egy fenyősor, mint mondjuk egy Mátra környékinek, jóllehet, az áruházláncok mindenütt ugyanazokat a növényeket árusítják. Ráadásul a fenyő – elvileg - hosszú életű, a klímaváltozás pedig lehet, hogy még melegebb időjárást hoz az elkövetkező évtizedekben.
Az internet nem magyaráz el mindent
Ma már ezrek interneten rendelnek sövénysort, nemcsak a lassan a divatból kifele menő tujából, de ciprusfajtákból, tiszafából. Itt aztán végképp hiányzik a szakmai körültekintés. Igaz, nem is az örökkévalóságnak szánják a vásárlók ezeket a szép növényeket, és nem is azért, hogy létükkel tisztítsák a levegő minőségét.
Arra sincs idő sokszor elmagyarázni, mekkorára fog nőni - ideális esetben - a fa, nem ér-e el majd a falhoz, esetleg eltakarja a kilátást, nem szorít ki más növényt, évek múlva hogy viseli a betonkerítés fogságát. Az erdőkben is találunk persze megroggyant, megsárgult, de még álló fákat, és nemcsak fenyőket – ez az élet rendje – ám azok változatlanul részei maradnak az erdő életközösségének.
A karácsonyi fenyő olyan, mint a muskátli?
Más a helyzet a karácsonyfát termelő gazdaságokban, itt a szakemberek pontosan tudják, melyek az optimális termesztési feltételek, és azt is, hány éves korában legkelendőbb egy fácska.
Aminek aztán lekopasztott törzsét, ágait jobb esetben, begyűjtik és eltüzelik az új év után a szemétszállítók. Nehéz tudomásul venni, de ezek éppen olyan áruk, fogyóeszközök” – még a műfenyők divatjának idején is – mintha cserepes muskátlit vennénk. A klímaváltozás azonban bizonyára itt is érezteti hatását – nem mindegy hol van az a kertészet. A gondosabb ápolás és öntözés költsége pedig később az ünnepi fa árában nyilvánul meg.
