9p

Már 300 éves, még a török időből ered a füge hazai, főleg kiskerti termesztése, de sokak szerint fordulatot hoz a melegedő klíma. Ez a jövő, szőlő, alma helyett itthon is érdemes lesz fügét telepíteni?

Kőhajításra a szlovén határtól, október végén még üde zöldben pompázott Magyarország legnagyobb fügeültetvénye. A Zala vármegyei Tormaföldén, több mint négy hektáron termeli a mediterrán növényt családi gazdaságában Utassy Luca, a Fügeliget Kft. kertészmérnök tulajdonosa. Az egyre melegebb, szélsőségesebb éghajlatot látva, a szakember a 2010-es évek végén az édesapjával vágott bele a telepítésbe.

Egyre többen gondolják úgy a zalai kertészek közül, hogy a ráfizetéses szőlő, alma helyett ez, a török hódoltság óta honos növény a megoldás a visszaszoruló nagyüzemi gyümölcstermesztésben, és Magyarország – ha nem is narancs, de legalább – fügenagyhatalom lesz.

Persze, a valóságban a klímaváltozás is másképpen fest. Tormaföldén az aszályos múlt év fordítottja volt az idei: a hosszú meleg ősz előtt nyáron szakadt az eső. Pedig, utóbbi a lehető legrosszabb a fügének, mert a termés nagy része megrothad, eladhatatlanná válik. De szerencsére a száraz és meleg ősszel a nagyobb második éréshullámban egészséges és bőséges volt a termés. Így – a négy hektáron – végül az idén is 3,5-4 tonna lett az össztermés.

Kevesebb és drágább

Ez azért jó eredmény, mert a fügének – szemben például az almával, amelyről hektáronként 15-20 tonna gyümölcsöt is szednek – kisebb a hozama. „Jobb években hektáronként egy-egy tonna eladható friss fügét is betakarítunk, de olyan nincs, hogy a tízhetes szedési szezonban egyszer sem esik az eső” – mondja a kertészmérnök. Az almaféléknél, bogyósoknál szerényebb hozamot azonban a füge jobb ára ellensúlyozza. A Fügeliget például kilónként 3 ezer forintért értékesíti a friss gyümölcsöt Budapestre szállítva, 2 ezer forintért adta helyben, a „Szedd magad!” akció keretében. 

Az értékesítésben már döntő, 70 százalékos arányú a fővárosi, mert helyben kicsi a kereslet. Ahogyan országszerte, Zalában is egyre több a házikerti füge.

De nemcsak a kiskertben népszerű. Az öntözés nélkül, rossz talajon is termeszthető, az almánál kisebb beruházással telepíthető, strapabíró mediterrán növény hektáronként két-, hárommillió forintos árbevétele lázba hozza a megcsömörlött gyümölcskertészeket is. 

Több mint négy hektáron termeli a mediterrán növényt Utassy Luca, a Fügeliget Kft. kertészmérnök tulajdonosa. Fotó: Fügeliget Kft.
Több mint négy hektáron termeli a mediterrán növényt Utassy Luca, a Fügeliget Kft. kertészmérnök tulajdonosa. Fotó: Fügeliget Kft.

A tormaföldei termelő azonban óvatosságra int: a fügebiznisznek is sok a buktatója. Egyebek között a – számításunk szerint hektáronként akár 2,5-3,5 millió forintos ültetvény-beruházáshoz szükséges – szaporítóanyag miatt.  Magyarországon – legalábbis ültetvény-méretekben – a kertészmérnök szerint gyakorlatilag nem lehet megbízható, bevizsgált, minősített fajtaazonos füge-szaporítóanyagot kapni. Utassy Luca ezért azt javasolja a kollégáknak, hogy a telepítésekhez külföldről szerezzék be az ellenőrzött dugványokat. Lutri ez is, mert füge-faiskolákat ugyan Ausztriában, Franciaországban, Németországban is találni, de előre nem tudhatjuk, itthon hogyan szerepelnek majd ezek a külföldi fajták, például beérnek-e majd.

Aki kicsiben kezdi, az inkább nézzen szét a saját környékén, és ha beállt, robusztusabb fügebokrokat talál, kóstolja meg a termést és onnan kérjen vesszőt, mert jobb eséllyel beválik ugyanazon a termőhelyen.

Ez a nyerő forma

Jól kell megválasztani az állománysűrűséget is. A Fügeligetben még 5x5 méteres sor- és tőtávolságra ültették a növényt (400-500 tő/hektár), de a modern technológia már sűrűbbet javasol (700 tő/hektár). Nemcsak a terméshozamban, a fagyállóképességnél is számít a kialakított koronaforma.

Tormaföldén– másfél évtizede – még kevés metszéssel, úgy alakították ki a korona formáját, hogy mérsékeljék az elfagyás veszélyét. Manapság azonban már melegebbek a telek, így – félintenzív állományt kialakítva – érdemes kipróbálni a kordonos nevelést sűrűbb sor- és tőtávval, mint a szőlőművelésben. Ez azért is megfontolandó, mert sokan éppen a szőlő helyében tervezik a fügét.

Számít az előkészítés is, mert bár a füge nem igényes a talajra, egy-két évvel is később fordul az ültetvény termőre, ha nem megfelelő a talajmunka.

A füge professzionális nagyüzemi kultúra helyett itthon egyelőre inkább szenvedély. Fotó: Depositphotos
A füge professzionális nagyüzemi kultúra helyett itthon egyelőre inkább szenvedély. Fotó: Depositphotos

Cserébe a már termőre fordult állománynak – más kultúrákhoz képest – szerény, hektáronként alig 200-300 ezer forint az éves önköltsége – a szedés és a szállítás nélkül –, bár ez is évjáratonként szélsőségesen változhat. (A gyümölcs kézi szedésének – ha valaki nem családon belül oldja meg – és a friss füge fővárosba szállításának költsége azonban külön-külön is még egyszer ennyi: 200-300 ezer forint/hektár).

Minél ellenállóbb a fajta, annál kevesebbet kell növényvédelemre költeni. A Fügeliget tulajdonosa szerint ugyan sok kártevőre érzékeny ez a növény is, de – például a poloskák kivételével – szerencsére még nincs Zalában olyan károsító, amely kimondottan a fügét támadja. Más termelőknél azonban már megjelent a fügemoly és a Drosophila muslica is, igaz, a termés mennyiségét érdemben még nem befolyásolja.

A hazai fügebiznisz legnagyobb költsége azonban nem a termesztés, a védekezés, vagy a tápanyag-utánpótlás, hanem – mint már jeleztük – a termés Budapestre szállítása, illetve a kézi szedés. A Fügeligetben az utóbbit igyekeznek is a családban megszervezni. 

Biztos a piac, de…

Jó hír, hogy a friss hazai fügének van piaca. Ez azért fontos, mert a termesztésnek itthon inkább a piacra juttatás, a logisztika a fő problémája. A friss, érett fügét ugyanis a legalább 10 héten át tartó szezonban minden második nap le kell szedni és még aznap eljuttatni a végső fogyasztóhoz, vendéglőhöz, átvevő pontra, akár piacra is. „Ez a szűk keresztmetszet” – ismeri el a gazda, mivel, ha a nyakán marad 50-100 kiló, az több százezer forintos veszteség.

„Amikor augusztus végén elindul a szezon, pár hétig száz kiló a napi termés, de a tömeges érésnél ugyanennyi emberrel és ugyanakkora hűtő- és szállítókapacitással akár napi fél-egy tonnát kell kezelni, miközben bármikor ömleni kezdhet az eső…. ez nagy kihívás” – mondja a gazda. Azaz nem az éghajlatváltozáson, sokkal inkább a szedés-értékesítés összehangolásán múlik az éves nyereség.

Nem tart el egy embert

Ilyen előzmények után nehéz döntés előtt áll az a termelő, aki a fügére váltva akarja bebiztosítani a jövőjét. Hogy kinek érdemes ezt meglépnie, arra Utassy Luca sem adott egyértelmű választ. Eszerint annak, akinek a gazdaságában nincs olyan kertészeti kultúra, amely a fügével egy időben érik és van a telepítéshez területe, érdemes lehet fügét is telepítenie, de nem lesz aranybánya. 

„Jó évben jó bevételt hoz a füge, de ezzel is legfeljebb csak a rossz éveket ellensúlyozza. Magyarországon ez a növény még nem tart el egy embert” – ismeri el a termelő, aki a fügeliget mellett maga is főállásban dolgozik. Mivel nem stratégiai növény, a fügetermesztés után területalapú támogatást sem lehet igénybe venni. A befektetőnek előre ki kell kalkulálnia, hogy az értékesítésből elegendő bevétele lesz-e a fügetelep működtetésére.

Nagy lehetőségeket rejt tehát e különleges mediterrán növény termesztése, de ezt a hazai viszonyokra alkalmazva kell megtanulni, és begyakorolni. A Fügeliget tulajdonosa szerint a füge professzionális nagyüzemi kultúra helyett itthon egyelőre inkább szenvedély.

Hobbinövény

Nehéz tisztán látni, hogy itthon hány hektáron termesztenek fügét és milyen ütemben nő a hazai ültetvényterület. A TERA adatbázis alapján 2023-ban a füge magyarországi termőterülete összesen 6 hektár. Ebből 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, egy Tolnában, egy hektár pedig Zalában található. Kocsis Márton, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai referense szerint biztos, hogy ennél jóval nagyobb területen termesztik, de még a nagyobb termőterületeket sem jelentik be (2022-ben például 8 hektár volt a fügeterület). Azért nem, mivel a növényt nem üzemi körülmények között, hanem kiskertekben, szórványgyümölcsösökben telepítik. Világviszonylatban a füge termésmennyisége csaknem egymillió tonna, ami nagyjából a meggy termésvolumenéhez hasonló. A legfőbb fügetermesztő államok: Törökország, Egyiptom, Irán, de jelentős területen termesztik Kaliforniában és Olaszországban is. Ma még meghatározó a szárított füge előállítása, de világszerte egyre nagyobb a kereslet a friss füge iránt.

A mediterrán-szubtrópusi eredetű fügének nagy a fény- és hőigénye. Jól viseli a szárazságot, még sivatagi körülmények között is termesztik, ahol a téli abszolút minimum 6-10 Celsius fok. Fajtánként azonban nagyon eltérő a füge hidegigénye. A hazánkat jellemző fény- és hőmennyiség – a szakember szerint – kielégíti a füge igényeit, de az árnyékot nem tűri. A legtöbb Magyarországon megtalálható fajta átlagosan -15°C-ig bírja a téli hideget a nyugalmi időszakban. Bár már évek óta nem fagyott el télen a füge az országban, sok olyan más, előre kiszámíthatatlan szélsőség (szárazság, forróság, tavaszi fagy) fordulhat elő, ami miatt – Kocsis Márton szerint – itthon nem lett biztonságosabb a termesztése.

A fügének több típusa ismert a virágzat felépítése és a megtermékenyítés módja alapján. A szaporodásbiológiájukat tekintve teljesen eltérő fügetípusok a Capri, a Szmirna (vagy Szmirnai), az Adriai (vagy közönséges) füge és a San Pedro. Magyarországon az Adriai (vagy közönséges) típus termeszthető, amelynek a virágja önbeporzó, dugványozással, bujtással, oltással szaporítható.

Itthon érdemesebb friss fügét termeszteni, mivel ez a legnagyobb piaci rés, a szárított füge előállítása a szubtrópusi országokban, nagy tömegben a napon szárított áruval szemben amúgy sem lenne versenyképes.

A fügefák körülbelül 4-5 éves korukra érik el a teljes termőpotenciáljukat, tehát árutermelő ültetvény esetében ez még a termőre fordulás időszaka. A várható hozam fajtától és termőhelytől függően a főbb globális termőtájakon 2-5 tonna között alakul. Hazánkban valószínűleg ennél jóval alacsonyabb. Fontos, hogy a gyümölcsök sosem érnek egyszerre, emiatt a nagyüzemi termesztése rendkívül kézimunkaigényes – ez pedig a legtöbb magyar gyümölcsösben már most nagy gondot jelent. Jelenleg a füge igazi hobbi- vagy kisüzemi növény: igazán nagy árutermelő ültetvény – a terméktanácsi adatok szerint – nincs is az országban.

Utassy Luca meggyőződése azonban, hogy ha az éghajlat gyors változásának esetleges hátulütői, mint például az új károsítók, nem veszélyeztetik a füge termőképességét hazánkban és ilyen ütemben halad a fajtaválaszték, az új termesztéstechnológiák kitapasztalása, néhány éven belül itthon is nyereségessé válhat a fügetermesztés.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!