Kőhajításra a szlovén határtól, október végén még üde zöldben pompázott Magyarország legnagyobb fügeültetvénye. A Zala vármegyei Tormaföldén, több mint négy hektáron termeli a mediterrán növényt családi gazdaságában Utassy Luca, a Fügeliget Kft. kertészmérnök tulajdonosa. Az egyre melegebb, szélsőségesebb éghajlatot látva, a szakember a 2010-es évek végén az édesapjával vágott bele a telepítésbe.
Egyre többen gondolják úgy a zalai kertészek közül, hogy a ráfizetéses szőlő, alma helyett ez, a török hódoltság óta honos növény a megoldás a visszaszoruló nagyüzemi gyümölcstermesztésben, és Magyarország – ha nem is narancs, de legalább – fügenagyhatalom lesz.
Persze, a valóságban a klímaváltozás is másképpen fest. Tormaföldén az aszályos múlt év fordítottja volt az idei: a hosszú meleg ősz előtt nyáron szakadt az eső. Pedig, utóbbi a lehető legrosszabb a fügének, mert a termés nagy része megrothad, eladhatatlanná válik. De szerencsére a száraz és meleg ősszel a nagyobb második éréshullámban egészséges és bőséges volt a termés. Így – a négy hektáron – végül az idén is 3,5-4 tonna lett az össztermés.
Kevesebb és drágább
Ez azért jó eredmény, mert a fügének – szemben például az almával, amelyről hektáronként 15-20 tonna gyümölcsöt is szednek – kisebb a hozama. „Jobb években hektáronként egy-egy tonna eladható friss fügét is betakarítunk, de olyan nincs, hogy a tízhetes szedési szezonban egyszer sem esik az eső” – mondja a kertészmérnök. Az almaféléknél, bogyósoknál szerényebb hozamot azonban a füge jobb ára ellensúlyozza. A Fügeliget például kilónként 3 ezer forintért értékesíti a friss gyümölcsöt Budapestre szállítva, 2 ezer forintért adta helyben, a „Szedd magad!” akció keretében.
Az értékesítésben már döntő, 70 százalékos arányú a fővárosi, mert helyben kicsi a kereslet. Ahogyan országszerte, Zalában is egyre több a házikerti füge.
De nemcsak a kiskertben népszerű. Az öntözés nélkül, rossz talajon is termeszthető, az almánál kisebb beruházással telepíthető, strapabíró mediterrán növény hektáronként két-, hárommillió forintos árbevétele lázba hozza a megcsömörlött gyümölcskertészeket is.
A tormaföldei termelő azonban óvatosságra int: a fügebiznisznek is sok a buktatója. Egyebek között a – számításunk szerint hektáronként akár 2,5-3,5 millió forintos ültetvény-beruházáshoz szükséges – szaporítóanyag miatt. Magyarországon – legalábbis ültetvény-méretekben – a kertészmérnök szerint gyakorlatilag nem lehet megbízható, bevizsgált, minősített fajtaazonos füge-szaporítóanyagot kapni. Utassy Luca ezért azt javasolja a kollégáknak, hogy a telepítésekhez külföldről szerezzék be az ellenőrzött dugványokat. Lutri ez is, mert füge-faiskolákat ugyan Ausztriában, Franciaországban, Németországban is találni, de előre nem tudhatjuk, itthon hogyan szerepelnek majd ezek a külföldi fajták, például beérnek-e majd.
Aki kicsiben kezdi, az inkább nézzen szét a saját környékén, és ha beállt, robusztusabb fügebokrokat talál, kóstolja meg a termést és onnan kérjen vesszőt, mert jobb eséllyel beválik ugyanazon a termőhelyen.
Ez a nyerő forma
Jól kell megválasztani az állománysűrűséget is. A Fügeligetben még 5x5 méteres sor- és tőtávolságra ültették a növényt (400-500 tő/hektár), de a modern technológia már sűrűbbet javasol (700 tő/hektár). Nemcsak a terméshozamban, a fagyállóképességnél is számít a kialakított koronaforma.
Tormaföldén– másfél évtizede – még kevés metszéssel, úgy alakították ki a korona formáját, hogy mérsékeljék az elfagyás veszélyét. Manapság azonban már melegebbek a telek, így – félintenzív állományt kialakítva – érdemes kipróbálni a kordonos nevelést sűrűbb sor- és tőtávval, mint a szőlőművelésben. Ez azért is megfontolandó, mert sokan éppen a szőlő helyében tervezik a fügét.
Számít az előkészítés is, mert bár a füge nem igényes a talajra, egy-két évvel is később fordul az ültetvény termőre, ha nem megfelelő a talajmunka.
Cserébe a már termőre fordult állománynak – más kultúrákhoz képest – szerény, hektáronként alig 200-300 ezer forint az éves önköltsége – a szedés és a szállítás nélkül –, bár ez is évjáratonként szélsőségesen változhat. (A gyümölcs kézi szedésének – ha valaki nem családon belül oldja meg – és a friss füge fővárosba szállításának költsége azonban külön-külön is még egyszer ennyi: 200-300 ezer forint/hektár).
Minél ellenállóbb a fajta, annál kevesebbet kell növényvédelemre költeni. A Fügeliget tulajdonosa szerint ugyan sok kártevőre érzékeny ez a növény is, de – például a poloskák kivételével – szerencsére még nincs Zalában olyan károsító, amely kimondottan a fügét támadja. Más termelőknél azonban már megjelent a fügemoly és a Drosophila muslica is, igaz, a termés mennyiségét érdemben még nem befolyásolja.
A hazai fügebiznisz legnagyobb költsége azonban nem a termesztés, a védekezés, vagy a tápanyag-utánpótlás, hanem – mint már jeleztük – a termés Budapestre szállítása, illetve a kézi szedés. A Fügeligetben az utóbbit igyekeznek is a családban megszervezni.
Biztos a piac, de…
Jó hír, hogy a friss hazai fügének van piaca. Ez azért fontos, mert a termesztésnek itthon inkább a piacra juttatás, a logisztika a fő problémája. A friss, érett fügét ugyanis a legalább 10 héten át tartó szezonban minden második nap le kell szedni és még aznap eljuttatni a végső fogyasztóhoz, vendéglőhöz, átvevő pontra, akár piacra is. „Ez a szűk keresztmetszet” – ismeri el a gazda, mivel, ha a nyakán marad 50-100 kiló, az több százezer forintos veszteség.
„Amikor augusztus végén elindul a szezon, pár hétig száz kiló a napi termés, de a tömeges érésnél ugyanennyi emberrel és ugyanakkora hűtő- és szállítókapacitással akár napi fél-egy tonnát kell kezelni, miközben bármikor ömleni kezdhet az eső…. ez nagy kihívás” – mondja a gazda. Azaz nem az éghajlatváltozáson, sokkal inkább a szedés-értékesítés összehangolásán múlik az éves nyereség.
Nem tart el egy embert
Ilyen előzmények után nehéz döntés előtt áll az a termelő, aki a fügére váltva akarja bebiztosítani a jövőjét. Hogy kinek érdemes ezt meglépnie, arra Utassy Luca sem adott egyértelmű választ. Eszerint annak, akinek a gazdaságában nincs olyan kertészeti kultúra, amely a fügével egy időben érik és van a telepítéshez területe, érdemes lehet fügét is telepítenie, de nem lesz aranybánya.
„Jó évben jó bevételt hoz a füge, de ezzel is legfeljebb csak a rossz éveket ellensúlyozza. Magyarországon ez a növény még nem tart el egy embert” – ismeri el a termelő, aki a fügeliget mellett maga is főállásban dolgozik. Mivel nem stratégiai növény, a fügetermesztés után területalapú támogatást sem lehet igénybe venni. A befektetőnek előre ki kell kalkulálnia, hogy az értékesítésből elegendő bevétele lesz-e a fügetelep működtetésére.
Nagy lehetőségeket rejt tehát e különleges mediterrán növény termesztése, de ezt a hazai viszonyokra alkalmazva kell megtanulni, és begyakorolni. A Fügeliget tulajdonosa szerint a füge professzionális nagyüzemi kultúra helyett itthon egyelőre inkább szenvedély.
Hobbinövény
Nehéz tisztán látni, hogy itthon hány hektáron termesztenek fügét és milyen ütemben nő a hazai ültetvényterület. A TERA adatbázis alapján 2023-ban a füge magyarországi termőterülete összesen 6 hektár. Ebből 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, egy Tolnában, egy hektár pedig Zalában található. Kocsis Márton, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai referense szerint biztos, hogy ennél jóval nagyobb területen termesztik, de még a nagyobb termőterületeket sem jelentik be (2022-ben például 8 hektár volt a fügeterület). Azért nem, mivel a növényt nem üzemi körülmények között, hanem kiskertekben, szórványgyümölcsösökben telepítik. Világviszonylatban a füge termésmennyisége csaknem egymillió tonna, ami nagyjából a meggy termésvolumenéhez hasonló. A legfőbb fügetermesztő államok: Törökország, Egyiptom, Irán, de jelentős területen termesztik Kaliforniában és Olaszországban is. Ma még meghatározó a szárított füge előállítása, de világszerte egyre nagyobb a kereslet a friss füge iránt.
A mediterrán-szubtrópusi eredetű fügének nagy a fény- és hőigénye. Jól viseli a szárazságot, még sivatagi körülmények között is termesztik, ahol a téli abszolút minimum 6-10 Celsius fok. Fajtánként azonban nagyon eltérő a füge hidegigénye. A hazánkat jellemző fény- és hőmennyiség – a szakember szerint – kielégíti a füge igényeit, de az árnyékot nem tűri. A legtöbb Magyarországon megtalálható fajta átlagosan -15°C-ig bírja a téli hideget a nyugalmi időszakban. Bár már évek óta nem fagyott el télen a füge az országban, sok olyan más, előre kiszámíthatatlan szélsőség (szárazság, forróság, tavaszi fagy) fordulhat elő, ami miatt – Kocsis Márton szerint – itthon nem lett biztonságosabb a termesztése.
A fügének több típusa ismert a virágzat felépítése és a megtermékenyítés módja alapján. A szaporodásbiológiájukat tekintve teljesen eltérő fügetípusok a Capri, a Szmirna (vagy Szmirnai), az Adriai (vagy közönséges) füge és a San Pedro. Magyarországon az Adriai (vagy közönséges) típus termeszthető, amelynek a virágja önbeporzó, dugványozással, bujtással, oltással szaporítható.
Itthon érdemesebb friss fügét termeszteni, mivel ez a legnagyobb piaci rés, a szárított füge előállítása a szubtrópusi országokban, nagy tömegben a napon szárított áruval szemben amúgy sem lenne versenyképes.
A fügefák körülbelül 4-5 éves korukra érik el a teljes termőpotenciáljukat, tehát árutermelő ültetvény esetében ez még a termőre fordulás időszaka. A várható hozam fajtától és termőhelytől függően a főbb globális termőtájakon 2-5 tonna között alakul. Hazánkban valószínűleg ennél jóval alacsonyabb. Fontos, hogy a gyümölcsök sosem érnek egyszerre, emiatt a nagyüzemi termesztése rendkívül kézimunkaigényes – ez pedig a legtöbb magyar gyümölcsösben már most nagy gondot jelent. Jelenleg a füge igazi hobbi- vagy kisüzemi növény: igazán nagy árutermelő ültetvény – a terméktanácsi adatok szerint – nincs is az országban.
Utassy Luca meggyőződése azonban, hogy ha az éghajlat gyors változásának esetleges hátulütői, mint például az új károsítók, nem veszélyeztetik a füge termőképességét hazánkban és ilyen ütemben halad a fajtaválaszték, az új termesztéstechnológiák kitapasztalása, néhány éven belül itthon is nyereségessé válhat a fügetermesztés.
