Nem zavarja az Agrárminisztériumot, hogy Hajdúnánás fideszes önkormányzata megduplázta a földadót, ám a tárca az ilyen közteher eltörlését szeretné elérni. Ez az érdekes kettősség bontakozott ki abból a válaszból, amit Vadai Ágnes kapott Farkas Sándor államtitkártól. A DK-s politikus azt kérdezte a tárca vezetőjétől, Nagy Istvántól, hogy aláír-e tiltakozó petíciót az ellen, hogy a hajdúsági városban az év végén duplájára emelték a földadót. Az ellenzéki képviselő emlékeztette a minisztert, Nagy is aláírta azt a tiltakozást, melyben ellenzik a földadó helyi bevezetését.
A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánás novemberi képviselő-testületi ülésén határozott arról, a termőföldekre kivetett települési adót megduplázzák, így annak mértéke az év elejétől aranykoronánként 200 forintról 400 forintra nőtt.
A képviselőnek adott válaszában az államtitkár nem mondott véleményt párttársának adóemeléséről. Csupán azt írta, ellenzik a helyi földadók bevezetését. Mint fogalmaz, elkötelezettek amellett, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját, és
„ennek jogszabályban is érvényt fogunk szerezni”
– olvasható a válaszban.
A földadó elleni tiltakozás azonban inkább politikai jellegű. Mint lapunk összesítéséből kiderült, a megyei jogú városok közül többen is a helyi adók rendszerének átalakításával, az adók mértékének emelésével próbáltak eleget tenni annak a kormányzati felhívásnak, hogy a takarékoskodás mellett a bevételeiket is növeljék meg.
Az ország egyik „választási csatatér” jellegű városában, Hódmezővásárhelyen (ahol a korábbi ellenzéki kormányfőjelölt, Márki-Zay Péter a polgármester, míg a térség országgyűlési képviselője Lázár János építési és közlekedési miniszter) január elseje óta kell a termőföldek után települési adót fizetni, melynek mértéke szántó, kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban évente és négyzetméterenként 99, egyéb esetben 59 fillér. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös tiltakozó petícióját Nagy István agrárminiszter mellett Lázár János is támogatta.
Az ügy pikantériáját viszont az adja, hogy Hajdúnánás fideszes polgármestere, Szólláth Tibor a NAK környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, illetve a vármegyei agrárkamara elnöke is egyben. A városvezető a testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint úgy érvelt a földadó emelése mellett, hogy „a már elfogadott, megtakarításokat célzó cselekvési terv nem feltétlenül elegendő az előttünk álló időszakban feladataink végrehajtásához”. Az előterjesztést végül a polgármester mellett mind a hat kormánypárti képviselő-testületi tag is megszavazta.
Jó kérdés, hogy mi lesz a rendelkezés további sorsa. Mint az államtitkár parlamenti válaszából kiderül, jogszabályi szinten szeretnék betiltatni a termőföld alapján kivetett adó alkalmazását. Erről már decemberben is beszélt Farkas Sándor. A Világgazdaság év végi tudósítása szerint az államtitkár azt ígérte,
az Agrárminisztérium kész arra, hogy a gazdák védelme érdekében a következő parlamenti időszakban jogszabályban is rögzítse, nem lehet ilyen adót kivetni.
A földadó ügye nem csak Hajdúnánás és Hódmezővásárhely esetében okozhat súlyos gondokat a települési költségvetésben. A Magyar Államkincstár adatai szerint települési adót jelenleg 139 hazai község és város alkalmaz, igaz, ezek nem mindegyike földadó. A listából azonban az olvasható ki, hogy több mint száz olyan hely van, ahol az adó mértékét aranykorona vagy hektár alapján határozzák meg, illetve számos településen annak mértéke pár forint négyzetméterenként. Ezekről teljes bizonyossággal állítható, hogy termőföldre kivetett közteherről van szó..
A földadó betiltásáról egyelőre nincs a kormányzati oldalon társasdalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet, és a parlament honlapjára sem töltöttek fel még ilyen tartalmú törvénymódosító indítványt.
