„Ázsiai lódarázs-csapdákat helyeztünk ki!” Erre figyelmeztette már a nyár végén a tagjait az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), miután egy hazalátogató belga méhész Törökbálinton többször is ázsiai lódarazsat látott.
Magyarországon tavaly augusztusban Kimlén is észlelték először az invazív méhgyilkost, amelyet akkor csak elszigetelt esetnek hittek. Legalábbis, ahogyan az egyesület beszámolt róla: „külföldi szakemberek segítségével megtaláltuk és felszámoltuk az ázsiai lódarázsfészket.”
De az invázió nem állt meg. Alig két évtized azután, hogy 2004-ben – Európában először – Franciaországban megjelent az ázsiai óriás lódarázs, amely azóta is intenzíven terjeszkedik a régióban, 2016 óta az Európai Bizottság inváziós fajok listájára is felkerült. Térségünkben az idén szeptemberben pedig már Szlovákiában is regisztrálták a veszélyes kártevőt, amely máris félig meghódította a világot. A rovar-, és rágcsálóirtó Bla-tox Kft. tájékoztatója szerint ez az akár 7,5 centiméterre is megnövő rettegett inváziós rovar – amely az egyik legnagyobb darázsfaj a világon – Ázsiában őshonos, de már megjelent Európában is.
Halálos veszély
Az mandarindarázsnak is nevezett „ragadozó” rovarnak erős állkapcsai és méregtüskéi vannak, amelyek nagy veszélyt jelentenek az emberre és más állatokra. Főként más rovarok, például méhek, darazsak a tápláléka, de kisebb gerinces állatokat is képes elfogni.
Főleg akkor támad, ha a fák magasabb részeire épített fészkét vagy családját veszélyeztetik.
Fotó: Wikipedia
Az ázsiai óriás lódarázs csípése nagyon fájdalmas, és az érintett terület többszörösére is feldagadhat. A darázs méregtüskéi olyan erős méreganyagot tartalmaznak, amely izomgörcsöket, lázat, fejfájást, hányást, hasmenést és légzési nehézségeket okozhat. Súlyos allergiás reakciók esetén a csípés akár halálos kimenetelű is lehet. „Ezért fontos, hogy az ázsiai óriás lódarázs csípése esetén a lehető leghamarabb orvosi segítséget kérj!” – figyelmeztet honlapján a Bla-tox Kft.
Ennél is nagyobb a gazdasági jelentősége, hogy az ázsiai lódarázs ragadozóként vadászik a méhekre és más hasznos rovarokra, azokat elfogyasztja. Ezzel nemcsak közvetlenül a méhészeket, hanem a növénytermesztést és a környezetet is súlyosan károsítja. A Bla-tox Kft. ezért külön felhívta a figyelmet, hogy itthon főként a Dél-Dunántúl és Kelet-Magyarország jelen ideális környezet az óriásdarazsak számára.
Ezért kérdeztük Bross Pétert, az OMME elnökét, mit okoz-okozhat a hazai méhészeteknek az inváziós kártevő megjelenése. Az elnök egyelőre elhárította az édeklődésünket: „Mivel hazánkban nincs jelen ez a darázs faj, ezért nem tudok nyilatkozni, hogy mekkora károkat okoz”.
Nő a pánik
„Európában egyre nagyobb aggodalomra ad okot az ázsiai lódarázs inváziója. A faj komoly veszélyt jelent a méhállományokra, a biológiai sokféleségre és közvetlenül a lakosságra is”– ismerte el ugyanakkor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amelyen célirányosan kutatják az inváziós kártevő elleni lehetséges védekezést. A MATE Genetikai és Biotechnológia Intézetének munkatársa Dr. Kolics Balázs és a keszthelyi Georgikon Campuson Kolics-Horváth Éva a tavaly augusztusi első hazai észlelés óta kezdtek közös kutatás-fejlesztésbe a a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársaival az ázsiai lódarázs elleni védekezéshez.
Közösen fejlesztettek ki újgenerációs rádiótelemetriás eszközt a fészkek megtalálására. A MATE közleménye szerint ezt a mini nyomkövetőt az ázsiai lódarazsakra rögzítik, amelyek így elvezetnek a fészekhez, amit a védekezésben résztvevők megsemmisítenek.
Több száz királynő születik
Külföldi mintára fészekkereső platformokkal felszerelt, méhész önkéntesekből álló kereső csoportokat is létrehoztak Somogy és Zala vármegyében. Erre azért van szükség, mert az afrikai lódarázs a tavaszi „primer” fészkeit az ember által épített létesítményekben helyezi el. A kolóniák többsége azonban a nyár folyamán átköltözik ezekből a fészkekből egy legfeljebb 200 méterre lévő másik, a fák koronájába épített „szekunder” fészekbe, amelyek ősszel több száz leendő királynőt bocsátanak ki.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem cikkünk itt következő két bekezdésének törlését kérte, azt a részt, ami a fészkek megtalálására szolgáló magyar nyomkövetős fejlesztésről szólt.
Aki ázsiai lódarazsat észlel a velutina.hu-n közvetlenül is bejelentheti a hazai kereső csoportoknak.
Mézet lehet importálni, de beporzást nem!
Nagy a tét, mert a hazai méhészet az inváziós támadás nélkül se lenne jó bőrben. Az elmúlt pár évben az ukrán, majd a még olcsóbb, olykor gyanús eredetű kínai méz teszi tönkre az uniós és a hazai termelők piacait.
„Mézet importálni lehet, beporzást viszont nem!” A szakma iránt régóta elkötelezett Nagy István agrárminiszter, aki több intézkedést is sürgetett az uniós és a hazai termelők védelmére, legutóbb ezzel a fenntarthatósági szemponttal érvelt az őszi brüsszeli európai méhészeti konferencián. A vadon élő virágos növényeink csaknem 90 százaléka, a termesztett növényeinknek pedig 80 százaléka ugyanis – legalább részben – a beporzó rovaroktól, így a méhészeink által gondozott mézelő méhek tevékenységétől is függ. Ezért „a jövőben – a méztermelés mellett – figyelembe kell venni a méhészek beporzásban végzett tevékenységét is a támogatások meghatározásánál” – javasolta a miniszter. Kitért arra is, hogy az EU mézből sem önellátó és az európai méhészek erős piaci ellenszélben dolgoznak. Eközben a külpiacokról érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható. Éppen ezért mihamarabbi európai szintű együttgondolkodásra és célzott, támogató fellépést sürgetett Nagy István az uniós méhészek és az európai fogyasztók élelmezés-biztonságának megőrzésére.
