„A jelenlegi várakozásaink szerint jövő év első felére – amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és az élelmiszeriparban – megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei”. Ezt ígérte Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a második negyedévi MBH AgrárTrend Index szerdai bemutatóján. Így a hitelintézetek, közöttük az MBH Bank közreműködésével szerinte kezdetét veheti egy korszerűsítési hullám.
A korszerűsítésre pedig égető a szükség a magyar élelmiszer-gazdaságban a hatékonyság javítására, hogy képes legyen kevesebb energiával jobb eredményeket elérni. Bár idén némileg csökkent az energia, a növényvédőszer, a vetőmag ára és a szállítás költsége, de az infláció és a kamatszint még nem kedvező. Ezért az ügyvezető szerint továbbra is a kamattámogatott hitelek jelentik segítséget.
Visszaerősödött
A 48 pontos skálán újra 31 pontra erősödött – az ügyfelek és a banki elemzők helyzetértékelése alapján – az idei második negyedéves MBH AgrárTrend Index, ami ezt megelőzően utoljára 2022 elején, azaz Ukrajna orosz lerohanása idején volt ennyi.
A mostani 31 pontos trendérték az idei első negyedéveshez képest 1,2, éves összehasonlításban pedig egy pontos növekedés. Az idei második negyedévében – az értékelés szerint – szinte minden alágazatban javultak a kilátások, főleg az állati termékpályákon. Bár még egyik alágazat sem érte el az egyensúlyt – azaz a stabil ár-, jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot, de egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.
Az alágazatok közül a szántóföldi növénytermesztésben – a súlyos tavalyi aszály után – idén eddig kedvező volt a hazai időjárás. Az árpa aratása befejeződött, csaknem 2,2 millió tonnát takarítottak be, hektáronként 5,5 tonnás átlaggal, ami meghaladja az ötéves 5,4 tonna/hektáros átlagot. Búzából szintén 5,5 tonna hektáronkénti termésátlag várható, ami sokkal több az ötéves (5,2 tonna/hektár) átlagnál.
A költségek növekedésével azonban már hektáronként 200 ezer forintról csaknem félmillió forintra nőtt az önköltség, ezzel az idén csaknem 7 tonna lett a termesztés jövedelmezőségi határa, ez alatt veszteséges. Ígéretes, rekordközeli az idén a napraforgó. A kukorica kritikus fenofázisában az idén csak a Dél-Alföldön volt szárazság, így országos átlagban hektáronként 7,5-8 tonnás termésre lehet számítani, ami megfelel az elmúlt évek átlaglának.
„A felvásárlási árak jelenleg lényegesen alacsonyabbak a tavalyinál, sokan pedig a 2022 végén drágán vásárolt műtrágyával termeltek. Ez ronthatja az eredményességüket. De, akik az idén vásároltak, már nagyobb jövedelemre számíthatnak” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.
Annál is inkább, mert egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken, miután Dél-Európában és a világban máshol is, már komoly az aszály. Oroszország pedig július közepén kilépett az Ukrajnával kötött Fekete-tengeri megállapodásból, amely a két ország gabonaexportját lehetővé tette. „Ezek fényében a gazdáknak jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de ne spekuláljanak a készletekkel” – javasolta a szakember. Nehezen lehet ugyanis követni a gabonaárak gyors változását a világpiacon.
Az állattartók féléve
Bár az élelmiszeripar teljesítménye elmarad a tavalyitól – a legfrissebb adatok szerint 15 százalékkal csökkent a kibocsátás –, az állattenyésztés és -tartás költség- és értékesítési viszonyai jól alakultak az első félévben. Kivétel a tejtermelés: az ágazatban ugyan csökkentek az árak, de nagyon magas szintről indultak lefelé. Javulhat a helyzet, ha ismét helyre áll a kereslet-kínálat egyensúlya, amit segít az idei csapadékos időjárás azoknak, akik maguk termelik a tejelő szarvarmarháik takarmány-szükségletét.
Az idén kiemelkedően teljesít – a kisebb energiaárak jóvoltából is – az energiaigényes, jól integrált válságálló baromfi, illetve a sertés termékpálya is. Utóbbi sikeréhez is hozzájárultak a növekvő árak, amiből profitálhatnak azok az állattartók, akik kis elhullással, jó mutatókkal, takarmányhasznosulással régóta hatékonyan csinálják, és már megvannak a bejáratott piacaik. Nagyot csökkent a takarmány- és az energiaköltség, eközben az értékesítési árak továbbra is emelkednek. „Az előző negyedévben azt mondtuk, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes” – mondta Héjja Csaba.
Aszalódó kertészetek
Nem volt rossz az időjárás a kertészeteknek sem, de a bolti keresletcsökkenés éreztette a hatását, főleg az üzletláncokba közvetlenül beszállító termelőkre. A banki szakemberek szerint viszont az erősen munkaerőfüggő, egyre zsugorodó szektor sikeréhez, túléléséhez ezt a függőséget (gépesítéssel, robotizációval, technológiai korszerűsítéssel) csökkenteni kell, hiszen a napszámosok díja már a diplomásokéval vetekszik.
Erősödik a fejlesztési, beruházási kényszer is, hiszen szabadföldön már itthon sem lehet jövedelmezően zöldséget termeszteni öntözés nélkül. A klímaváltozással várhatóan így is hamarosan fel kell adni a hazai burgonyatermesztést, mert a lengyelekkel a hazai termesztők nem tudnak versenyezni.
A borászatban ez az év kifejezetten jónak ígérkezik. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa idei előrejelzése szerint a tavalyinál valamivel nagyobb szőlőárak várhatók borvidékenként jelentős eltérésekkel.
Vége az árstopnak, javultak a kilátások
Augusztus elsejével megszűnt a tavaly februárban bevezetett élelmiszerár-stop. Helyette a 15 százalékos kötelező akciózással, illetve az online árfigyelő rendszerrel találkozhatnak a vásárlók. Utóbbiról alapvetően kedvező a fogyasztók és állítólag a kereskedők tapasztalata is – a bank agrár-élelmiszeripari elemzői szerint. Az árstopok kivezetése – úgy vélik – könnyebbséget jelenthet a kereskedőknek is, mert emiatt nagyok voltak a veszteségeik. Az árstopok a 2022. februári bevezetésük óta 100-120 milliárd forint maradhatott a háztartásoknál a bank szakértőinek számításai szerint. Ez Héjja Csaba szerint a magyar élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2,5-3 százaléka. Megelőlegezte, hogy a most 29,8 százalékos élelmiszer-infláció így a következő hetekre 20 százalékra csökken. Ha viszont hirtelen szűnt volna meg az árstop, az akár 1-1,5 százalékkal gyorsította volna az inflációt. Az említett intézkedésekkel, illetve a piaci folyamatok nyomán azonban a szakember szerint várhatóan nem lesz érdemi hatása a hatósági árak kivezetésének az élelmiszer-inflációs mutatóra.
Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői úgy vélik, hogy az bár az intézkedések révén több termék ára is kisebb lesz, a boltokban egyelőre tovább csökken majd a kereslet, emiatt további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumenében az év hátralévő részében. „E tényezők együttes hatásaként akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-inflációs mutató” – előlegezte meg Hollósi Dávid.
