„Bezáródtak az exportpiacaink. Fejre állt volna a teljes hazai sertésszektor, a nemzetközi hátterű nagy vágóhidak nélkül”. Így ismerte el Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke a hazai nagy feldolgozók érdemeit a válságkezelésben. A ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött Magyarországon ugyanis az állategészségügyi korlátozások miatt nem lehetett az EU-n kívüli országokba nem csak tejet, sertéshúst se szállítani.
A nemzetközi kereskedelmi láncolatban mozgó feldolgozók viszont átalakították az exportjukat, ami mentőövet jelentett a sertéstartóknak. Fontos volt a kínai vevők európai megjelenése is a piacon, hogy ne torlódjanak fel eladatlan készletek a járvány idején. Érdemben még a felvásárlási árakat sem csökkentették a nagy hazai vágóhidak, mert az amerikai-kínai vámháború következtében megélénkült az európai piac. A két hónappal ezelőtti 560 forintról emelkedett az élősertés felvásárlási ára, amivel jövedelmezővé válhat a sertéstartás.
Miután ugyanis az idei első négyhavi 17 százalékos növekedés után drámaian csökkent az Egyesült Államok Kínába irányuló húsexportja, megugrott az uniós sertés iránti kereslet. Ez a járvány elmúltával itthon is érezhetővé vált. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai máris átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak 2025 23. hetében az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A meghatározó németországi feldolgozók például hasított súlyban kilónként átszámítva 754-842 forintért vásárolták a hízókat.
Ami a kilátásokat illeti, a MOSZ elnöke problémának tekinti, hogy az idei (aszályos) betakarítás kezdetével „tovatűnni látszik a takarmányárak érdemi csökkenésének reménye”. Arra utal, hogy a vártnál kisebbnek ígérkezik a termés, főleg a kukoricáé, ha kitart az aszály.
Fáj a gazdáknak az árréstop
Az elnök szerint ráadásul a sertésnél a baromfiszektor helyzete kevésbé kedvező. „Nemcsak árrésstop van, a Nemzetgazdasági Minisztérium egyéb intézkedésekkel is ellentart a kereskedelem áremelési szándékainak” – magyarázza Koncz Máté, miért nem emelhetnek árat a kereskedők. A megnövekedett költségeiket így jobb híján tovább hárítják a húsfeldolgozókra, ők pedig a termelőkre: az állattartókra, aki viszont nem tudnak mit tenni.
A baromfiszektorban komoly veszteségeket okoznak az állattartóknak a kormányzati intézkedések. Ezért, amíg az EU-s árcentrumot jelentő Lengyelországban 560-580 forintnak megfelelő az élő brojlercsirke ára, itthon ez mindössze 440 forint/kilogramm. A vágópulyka hazai ára kilónként alig 650-670 forint, míg Lengyelországban átszámítva 900 forint.
Fotó: Depositphotos
„Piaci alapon a magyar ár is a lengyelországi közelébe emelkedne, ha az állam nem avatkozna be a folyamatokba” – állítja a MOSZ elnöke, aki szerint az állattartók vesztesége a hazai árletörő intézkedések következménye. „Hogyan lehet húzóágazat az élelmiszergazdaság, ha az infláció letörésének költségeit a termelővel fizettetik meg?” – teszi fel a költői kérdést a szakember, aki Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert idézi: „Leszorítjuk az élelmiszerinflációt”. Ezt azonban úgy oldja meg a miniszter, hogy ennek költségét ráterheli a termelőkre, és nem hajlandó elismerni.
A sertéspiac azonban mindennek ellenére, a nemzetközi trendnek megfelelően, várhatóan felfelé araszol az elkövetkező időszakban. Ezt Koncz Máté is megerősíti, mert a vágóhidak többsége a szerződésekben az európai tőzsdei árhoz köti a felvásárlási árat. Amikor azonban a feldolgozók ezt jelezték az élelmiszer-infláció letörésére szervezett ágazati konzultáción, – a MOSZ információi szerint – a magyar gazdaság stabilitásáért felelős miniszter arra biztatta a piaci szereplőket, hogy „akkor lépjenek ki a szerződésből”.
Disznó helyett csirkét?
Gáz van! Nem csak az EU-ban, itthon is megváltoztak a szokások: zuhan a sertéshús-fogyasztás, amit már az export sem ellensúlyoz. De itthon nem az európai vegán-divat hódítja el a vásárlókat, hanem a csirke. Ezt a – számára fájdalmas – trendfordulót tapasztalja az egyik Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei sertéstartó, amit az AKI júniusi jelentése is megerősít. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele több mint ötödével csökkent 2025. január–márciusában. Az élősertés-behozatal is csaknem a felével esett vissza a tavalyi első negyedévhez képest. A nemzetközi piacon értékesített magyar sertéshús mennyisége majdnem egy tizedével mérséklődött. A sertéshúsimport volumene, értéke majd’ negyedével marad el 2024 első három hónapjánál.
„Hiába kerül a duplájába, 2000-2400 forintba egy kiló mellfilé, és a spanyol sertéscomb csak 1500-1700 forint, mégis a csirkét vásárolják” – tapasztalja a gazda, aki a költségekben is lemaradt a versenyben. Amíg ugyanis egy kiló csirkehús előállításához mindössze másfél kiló táp kell, a sertéshez kétszer ennyi. Ráadásul a csirke 28 nap alatt „elkészül”, a sertést pedig 6-8 hónapig kell hizlalni, mégis csaknem fele annyiba kerül a boltban, mint a csirke.
„Jelenleg fehérrépa-áron adják a sertéshúst” – fájlalja a nagygazda, így a jövedelmezőségben is lekörözte a csirke a sertést. Hogy érdemes-e akkor belevágni a sertéstatásba, csak legyint: „Nem!” A fogyasztás nem fog nőni, a forgalom tovább csökken, amelyhez ráadásul külföldről dömpingáron érkezik az import sertéshús.
