A 7 százalékot meghaladó februári élelmiszerinflációtól lesokkolodva március közepétől – a csirkefarháttól a tejen át a fokhagymáig – csaknem harminc élelmiszernél „árrésstopot” vezet be a kormány. Az intézkedéssel 10 százalékban jogszabály korlátozza majd a kiskereskedelmi láncok árrését, amely jelenleg egyes termékeknél akár a 40 százalékot is közelíthet. Ezt kedd reggel jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, miután megelégelte, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nem tudott megállapodni a kiskereskedelmi láncokkal az elvárt „önkéntes” árcsökkentésben.
Bár az „árrésstopot” egyelőre csak május végéig hirdeti meg a kormány, ha beválik, az elképzelések szerint tovább él akár az elhíresült „ársapkánál is.
Rosszabb nem is lehetne az időzítés, miután fél évszázad után Magyarországon újra megjelent a száj- és körömfájás állatbetegség. A megbolydult hús- és tej-termékpiacok láttán amúgy is frusztrált hazai élelmiszer-gyártóknak és kereskedőknek azért is fájdalmas a haszonkulcsok állami korlátozása, mert a betegségtől piaci alapon – ráadásul a húsvéti felkészülés idején – várhatóan éppen tovább drágulna egyebek között a tej, a sajt, a sertés és marhahús is.
Drága válasz
Mit okoz az árrésstop, és mi várható így húsvétkor az élelmiszerpiacon? Erről kérdeztük Éder Tamást, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnökét.
„Nem örülünk annak, hogy ismét adminisztratív intézkedésre kerül sor, de az árréskorlátozás talán a piaci folyamatokat legkevésbé megzavaró állami megoldás. Bővebbet csak azután tudok mondani, ha megjelent a jogszabály” – mondta a FÉSZ elnöke. Egyelőre még nem tudni ugyanis, hogy a 10 százalékos árrésplafon milyen kondíciókra – a teljes haszonkulcsra, azaz a rárakodó, másodlagos kondíciókra, és az árucsoportokon belül minden termékre – vonatkozik-e majd. Főleg alapvető élelmiszerek szerepelnek a bejelentett 30 termék között, de a szakember számára akadt meglepetés is: például a párizsi. Más feldolgozott húskészítmény ugyanis nem szerepel a listán.
Fotó: Depositphotos
Kérdés, minderre hogyan reagálnak majd a kereskedők, hiszen az ársapka idején a láncok más termékek árát megemelve pótolták az elmaradt hasznukat. Éder Tamás szerint ez most is logikus válaszreakció lehetne a kiskereskedelmi láncok részéről, de – a most bejelentett intézkedéssel – jelentősen csökken azon termékek száma, amelyeknek az árát szabadon emelhetnék. „Ez a 30 termék a kiskereskedelmi láncok forgalmának nagyon jelentős részét lefedi. Így nehezebb lesz a kieső veszteséget más termékre áttett marzzsal kompenzálni, mint amikor 7-8 termék volt ársapkás” – állítja az elnök. Ezt azonban most is megkísérelhetik majd szerinte a láncok, hiszen valahogyan meg kell élniük.
Az általunk megkérdezett piaci szereplők szerint azonban – ha a bejelentés szerinti konstrukcióban születik meg az árrésstop-jogszabály – a kiskereskedelmi láncok ezután nem lesznek érdekeltek az árcsökkentésben. Azaz, a kormányzati árcsökkentő szándékkal szemben, nem fogja majd rávenni a gyártót, hogy az csökkentse a beszállított termék árát, mert a maximum 10 százalékos árrésplafonnal ettől kisebb lenne a haszna.
Erre rímelhetőnek tekinhető az Országos Kereskedelmi Szövetség kedd este kiadott rövid, de velős kommentje: „Amennyiben árréskorlátozás kerül bevezetésre, úgy annak csak akkor lehet hatása az infláció mértékére, ha az intézkedés az élelmiszer ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz és a terheket a szereplők közösen viselik.”
Az utca emberének véleményét ebben a cikkünkben olvashatja el:
Az árrésstop így is hatásos lehet bizonyos termékeknél, de azt nem lehet előre látni, hogy emiatt a nem szabályozott termékek ára nem fog-e még jobban emelkedni. Ezt nyilatkozta a Klubrádiónak Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Korábban ugyanis, amikor ársapkát bevezette a kormány, más termékeknél növekedett is az árrés. Most az elemző arra számít, hogy bizonyos termékek olcsóbbá válnak, de egyes termékek drágulnak. De, míg az ársapkánál az is előfordulhat, hogy drágábban szerzi be a boltos az adott terméket és csak olcsóbban tudja eladni, az „árrés maximalizálásnál”, ha emelkednek is a beszerzési költségek, a boltos is tudja emelni az árakat (azaz megmarad az árrése). Igaz, ha csökkennek a beszállított termék ára, azt neki is érvényesíteni kell, azaz leengedni a bolti árat is. Az árrésstop az elemző szerint ezért rugalmasabb rendszer, mint az ársapka.
Kilőtt az infláció
A választóik megnyugtatására valamit tényleg ki kellett találni a kormánynak, mert februárban megint jelentősen: 5,6 százalékra gyorsult az infláció, főleg az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulásával. Az élelmiszerek ára ugyanis ennél is nagyobb ütemben, átlagosan 7,1 százalékkal nőtt. Az árrésstopba bekerült termékek közül a liszt azonban ennek hatszorosával, több mint 44 százalékkal, az étolaj 27,5, a tojás csaknem 25, a tej 22,5, a vaj 19 százalékkal drágult a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.
Németh Dávid ezt részben azzal magyarázza a Klubrádióban, hogy bár a hazai élelmiszeripar „nem a legversenyképesebb”, emögött az is meghúzódhat, hogy a beígért kormányzati árintézkedések hírére, a piaci szereplők előre próbálnak valamennyi nyereséget betárazni, hogy a majd csökkenő profitmarzsukat tudják miből fedezni.
