Még nem történt semmi a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által belengetett per ügyében, amit a Spar ellen akar indítani a magyar állam – mondta Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója kérdésünkre a vállalat éves eredményeit taglaló szerdai sajtótájékoztatón.
„Nem akarunk kivonulni, egyébként a miniszterrel azért ültünk le, hogy csökkentsük a feszültséget. Azt mondhatom, hogy megnyugtatóan sikerült lezárni az ügyet” – fejtette ki a cégvezető.
Más kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter ominózus kijelentése óta nem érkezett a magyarországi céghez semmilyen további megkeresés, nyomásgyakorlást sem éreztek. Mint mondta: 18 éve dolgozik a cégnél és ezalatt sok úgymond megkeresés érkezett már az anyavállalathoz valamiféle „együttműködés” ügyében, de ezt természetesnek tartja.
Fotó: spar.hu
Azt is megerősítette, hogy tavaly az év végén egy ingatlanüzemeltető és egy kereskedelmi cégre bontották az itteni operációt, ez tulajdonosi döntés volt és nem a magyar kormányzat nyomása miatt lépték meg ezt, hanem azért, mert gazdaságilag indokolt volt. Akkora pluszteher viszont ez a kettévágás, hogy két cég után kell iparűzési adót fizetni, de ezt kibírják.
Megkérdeztük a cégvezetőt, hogy mekkora most a magyar beszállítók aránya, erre azt mondta, hogy 92 százalék, ami stabilan ilyen magas már évek óta. Több nagyvállalat mellett immár 113 kifejezetten kistermelő, vagy kisvállalkozás is a partnerük. Számukra külön programot tartanak fenn, amire 1,7 milliárd forintot költöttek tavaly. 2023-ban 495 terméküket fogadtak be, az ebből származó forgalom 744 millió forint volt. Ezen kívül 9 olyan beszállítót is felkaroltak, amelyek feltörekvő, nemrégen indult vállalkozások.
A Spar Magyarország teljes forgalma tavaly 1023 milliárd forint volt a 2022-es 971 milliárd forint után, ez 15 százalékos növekedés, amiben persze benne van a tavalyi masszív infláció is. Az eredményre vonatkozóan nem közöltek pontos számot, csak azt, hogy a veszteség nagyságrendileg megegyezik a 2022-essel, vagyis mintegy 4 százalék. Különadó címen közel 30 milliárd forintot kellett befizetni – tette hozzá Heiszler Gabriella.
Tavaly folytatták a hálózatbővítést: 5 új üzlet nyílt és 4-et átépítettek, összesen 22 milliárd forintot költöttek beruházásra. Ez jelentősen elmarad a megelőző év 31 milliárd forintjától, de ez inkább a válságnak és nem a cég kormány által hangoztatott rossz gazdálkodásának tulajdonítható.
„Különadó nélkül biztos nyereségesek lettünk volna és még gyorsabban növekedhettünk volna az egész magyar gazdaság javára” – fűzte hozzá.
Szalay Zsolt ügyvezető igazgató egyebek mellett azt emelte ki, hogy magyar családi vállalkozásoknak adnak folyamatos munkát a franchise rendszerükön keresztül. Tavaly 22 új helyszínt kapcsoltak be ebbe a hálózatba, folytatják az oktatási programot, a franchise-hálózat 134,5 milliárd forintos forgalmat ért el, vagyis mintegy 13 százalékkal részesül a teljes árbevételből.
Vonier Eduard ügyvezető igazgató a saját márkás termékek forradalmáról beszélt. Ez a termékcsoport (40 márkacsalád, 4200 termék) 19,34 százalékkal tudta növelni a forgalmát, a Spar Magyarország árbevételének 33 százalékát adja már. 2023-ban 150 termékre került fel a saját védjegy, köztük nagyon sok magyar termelő által előállítottra. Azt is érvként hozta fel a magyar cégek támogatására, hogy európai cégként a Spar képes növelni a magyar termékek exportját. Horvátországba és Szlovéniába visznek ilyeneket, tavaly 50 különböző termék jutott így külpiacra 362 millió forint értékben, ez a Spar Magyarország teljes exportjának a túlnyomó része.