Történelmi jelentőségűnek tűnt, hogy az Európai Unió már 2021-ben engedélyezte is a lisztkukac felhasználását. Mennyire fogy itthon?
Az EU nemcsak a lisztkukac, hanem összesen hét rovarfaj, valamint azok lárváinak fogyasztását engedélyezte. Az itthoni fogyasztásról hitelt érdemlő adatok nem állnak rendelkezésre, mert a humán élelmezési célra engedélyezett rovarok jelenleg még csak kevés üzletben vásárolhatók, amelyek viszont nem szolgáltatnak adatokat a forgalomról.
Nagy István miniszter a minap szigorítást is bejelentett. Eszerint fel kell tüntetni: „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” és más termékektől elkülönítve kell kihelyezni. Ez fékezi a hazai fogyasztást, gyártást?
Az EU élelmiszerekre vonatkozó jelölési szabályainak ismeretében egyáltalán nem meglepő a miniszter kijelentése. Lehet, hogy szigorúnak tűnik, de nem más, mint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, azaz fogyasztóvédelmi kérdés. A hazai rovarélelmiszer előállításról és forgalomról nem állnak rendelkezésre adatok. Nem tudok arról, hogy itthon üzemi méretben előállítanának rovarból készült élelmiszert.
A miniszter szerint a magyar gazdák ellátják a lakosságot, nem kell élelmiszer-/fehérjehiánytól tartani. Ha eszkalálódik a szomszédunkban dúló háború, az élelmiszer-hiányra megoldás a rovaripar, a gyorsan termelődő katonalégy-lárva?
A rovarokból, rovarlárvákból, illetve az azokból kivont fehérjékből történő élelmiszerelőállítás csak látszólag alternatíva, a valóságban nem az. Ennek két oka van, az egyik szabályozási kérdés. Az élelmiszer-alapanyagokra és élelmiszerekre ugyanis szigorú szabályok vannak érvényben, de a rovarokra és rovarlárvákra vonatkozóan ilyenek jelenleg még nem állnak rendelkezésre.
Mi a másik ok?
Az előállítás költsége. Bármennyire is gyorsan termelődik például a fekete katonalégy lárva, az előállítás költsége az energiaárak miatt magas. Jelenleg ezért nem versenyképes az egyéb élelmiszer-alapanyagokkal. Miután a hazai rovaripar rendkívül kicsi, az élelmiszerhiányt biztosan nem lehet ezzel megoldani.
Ma már több üzletláncban lehet lisztkukacot vásárolni szárított, vagy pirított, liszt formában. Mennyi fogy? Az átlag magyar fogyasztó elfogadja?
A lisztkukac-forgalomról nem állnak rendelkezésre adatok, ezért még becsülni sem lehet a hazai fogyasztók igényét. A hazai fogyasztók a rovarok, mint élelmiszerek iránti elfogadásáról - ismereteim szerint - még nem készült átfogó felmérés. Egyes, távolról sem reprezentatív, felmérések adatai szerint az elfogadás mértéke a lakosságon belül - lakóhely, iskolázottság és életkor szerint - eltérő, ezekből általános tendencia nem vonható le.
Már több EU-s tagállamban termelnek rovarüzemek. Hollandia évi ezer tonnás tételben állít elő fekete katonalégy lárvát. Ott megéri?
Hollandiában valóban van fekete katonalégy lárva előállító üzem, amelynek kapacitása jelentős. Szükséges azonban megjegyezni, hogy ez az üzem elsősorban takarmány és nem élelmiszer-alapanyagot állít elő, ami jelentős különbség.
A rovarfehérje humán és takarmányozási célú felhasználására itthon, úgy tudni, több cég, a hódmezővásárhelyi Grinsect üzem is épített üzemet. Évente mennyit termel?
Több cégről nem, csak a Grinsect-ről tudok, de az éves gyártási kapacitása nem nyilvános.
A korlátozások miatt nem egy gyártó telepítette át a termelést az Unión kívülre: Algériában, Marokkóba, Vietnámba és Ukrajnába. Ha - a már most is vámmentesen beszállító - Ukrajna megkapja az uniós tagságot, ez lesz Európa rovarnagyhatalma? Olcsóbb fehérjeforrás, mint a szója, örülhetnek a magyar állattartók?
Az EU-korlátozások jelenleg már nincsenek érvényben, ezért a más országokban történő termeltetésnek ma már csak az energiaköltségek miatt van jelentősége. Komoly fenntartásaim vannak ugyanakkor az EU-n kívüli országokban történő termelés élelmiszerbiztonsági kockázatai miatt. Ukrajna rovarelőállításáról nincs információm, de a jelenlegi árak ismeretében még középtávon sem tartom versenyképesnek a szójával. A magyar állattartókat nem érinti, mert jelenleg nem gazdaságos a szójadara kiváltása rovarlárva liszttel.
Pedig a rovaripar nagy felvevőpiaca lehetne a baromfi- és sertéstakarmányozás: a katonalégy lárva zsírmentesített lisztjében több a fehérje, mint a génmódosított szójadarában. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2019-ben évi 260 millió forint támogatással programot indított az importszója kiváltására. Megoldották, hol tart a felhasználás?
Tény, hogy a fekete katonalégy zsírmentesített lárvája több fehérjét tartalmaz, mint az extrahált szójadara, de ebben a különbségben van egy csúsztatás. Ha ugyanis a fehérjetartalmat nitrogénalapon határozzák meg, akkor az a kitin nitrogéntartalmát is magában foglalja, ha viszont ezzel korrigáljuk az értéket, akkor már nem is olyan nagy a különbség. Az importszója kiváltása rovarfehérjével jelenleg, de még középtávon sem valós alternatíva, mert a rovarliszt ára többszöröse a szójának.
A tavalyi aszály után akkora lett a kukoricakrízis, hogy háromszorosára nőtt itthon az ára, amíg be nem ömlött az ukrán gabona… A katonalégy viszont egy négyzetméteren kéthetente öt kilogramm rovarlárvát állít elő, megoldaná a takarmányválságot?
A két alapanyagot nem szabad összekeverni, ugyanis a kukoricát nem lehet rovarlárva liszttel helyettesíteni. A takarmány ára egyébként nem csak az aszály miatt bekövetkező kukoricahiány hatására emelkedett, az olcsó ukrán gabonával kapcsolatban pedig takarmánybiztonsági kockázatok merültek fel. A takarmányválságot rovarlárva előállítással egyébként sem lehetne megoldani, mert más dimenziókról van szó. Millió tonnás tételeket nem lehet néhány ezer tonnás tétellel kiváltani. Nagyon fontos továbbá, hogy a rovarlárva liszt jó fehérjeforrás ugyan, de szénhidrát, egészen pontosan keményítő, nélkül nem lehet állatot hizlalni.
Otthon se lenne olcsóbb a magam termelte katonaléggyel az állattartás?
A jelenlegi árak mellett kisüzemben nem olcsóbb, hanem lényegesen drágább lenne a saját előállítású rovartakarmánnyal a baromfitartás. Amennyiben szabadtartásos a kisüzemben a baromfitartás, amúgy is fogyasztanak rovarokat, de a nevelés és hízlalás nem ezen alapul.
