Vagy rossz minőségű földeket akart eladni a magyar állam, vagy a magyar gazdáknak nem volt elég pénzük ahhoz, hogy földet vegyenek, mindenesetre a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) októberi árveréseinek többsége eredménytelen lett szerte az országban, mert a területekre nem volt jelentkező. Ahol pedig eredményes lett az árverés, ott is többnyire kikiáltási áron vásároltak földet, tehát versenyről nem volt szó. Mivel sok árverésen nem érkezett licit, a bevétel messze elmaradt az állam várakozásától.
Az agrártárca még szeptember végén közölte, hogy újabb 10 hektár térmértéket meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz az árverések második ütemében. Közel 14 ezer hektár földrészletet kínáltak megvételre. A szántó, rét, legelő művelési ágú területek mellett vegyes művelési ágú területeket is meghirdettek. Az árveréseket október 16. és október 31. között tartották, és az eredményeket mostanra publikálták az NFK oldalán.
A legérdekesebb árverést talán Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében tartották október 18-án. Itt például egy 81 hektáros besenyszögi szántóra és fásított területre lehetett licitálni. A földhasználati szerződés október 15-én lejárt, tehát szabad préda volt a terület, amelyet eddig a Túzok-Föld Kft. használt. A kikiáltási ár 121,1 millió forint volt. Az árverésen nem volt nagy verseny, ennyiért vette meg Bozsó Szilárd. Ez több szempontból is érdekes, mindenekelőtt azért, mert Bozsó Szilárd a Túzok-Föld tulajdonosa, tehát az árverésen az eddig általa használt szántóra licitált, amelynek így a tulajdonosa lett.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Ángyán József, az Orbán-korszak egykori vidékfejlesztési államtitkára az elmúlt években kitartóan kutatta a megyei földárverések adatait. Szembetűnőnek találta például, hogy a bérelt, de árverésre meghirdetett állami földek jelentős részét vagy akár egészét maguk a bérlő cégek tulajdonosai, vagy a gazdasági családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. Ángyán József szerint ezeknél a területeknél előzetes egyeztetés történhetett, magyarán, azokat a földeket bocsátották zömmel árverésre, amelyekre maguk a bérlők áhítoztak. Most is számos olyan árverés volt, ahol csak egy ajánlat érkezett, tehát versenyről szó sem volt.
Bozsó Szilárd ugyanakkor korábbi hírekből is ismerős lehet. Ő ugyanis az egyik érintettje Nagy János, korábbi földügyi helyettes államtitkár korrupciós perének. Az ügyészség szerint a politikus tulajdonrészt kért egy olyan cégtől, amelyet egy 800 millió forintos támogatáshoz kellett volna segítenie. A Telex foglalta össze, hogy Bozsó Szilárd, kőteleki önkormányzati képviselőnek és Veres Nándor, Nagykörű volt polgármesterének több közös mezőgazdasági vállalata is van Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Egy sertéstelepet terveztek kialakítani Atkár külterületén, ám igen leromlott állapotban volt a major, így bőven kellett volna ráfordítani a felújítására.
Az ügyészség Cégbíróságnak elküldött határozata szerint a vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott az Agrárminisztérium helyettes államtitkárának egy mezőgazdasági cégben, annak fejében, hogy Nagy hivatali kapcsolataival segíti a tervezett beruházást az állami pályázatokon. A földügyekért felelős helyettes államtitkárnak befolyása volt például az állami tulajdonú földterületek értékesítésére kiírt pályázatok elbírálására, de az állattartó telepek fejlesztéséről szóló pályázatokba is volt beleszólása. Nagy elfogadta az ajánlatot, és hárman megalapították a Taby-Agro Kft.-t, amelynek Bozsó és Veres 47,5-47,5 százalék arányban, míg Nagy 5 százalékban lett a tulajdonosa.
A per még tart, mindenesetre Bozsó Szilárd és családja több árverésen is sikeresen licitált az eddig csak általuk használt földekre.
Az árverési eredményekről szóló hirdetményeket átnézve egy általános megállapítás tehető:
- sok Magyarországon élő külföldi, akár kettős állampolgárságú személy nyert az árveréseken.
Például a Geebelen család. Geebelen Anett Telekgerendáson vett 62,5 hektárt 496,8 millió forintért, Geebelen Ivett pedig szintén Telekgerendáson szerzett meg 35 hektárt 283,1 millió forintért. Még az akkor még létező Népszabadság számolt be arról 2016-ban, hogy Geebelen Cristophe magyar feleségével és gyermekeivel él a Békés megyei Csanádapácán, ahol a tehenészetét üzemelteti. A hatékonyság növelése érdekében földvásárlásba fogott, hogy maga termelje meg a szükséges takarmányokat, erre joga is volt, ugyanis 2012 óta magyar állampolgár, azaz nem vonatkozott rá a külföldiekre (esetünkben a belgákra) kiszabott korábbi földvásárlási tilalom. Míg szabadon indulhat és licitálhat az állami földekért, a Nemzeti Agrárkamara megtámadta egy magántulajdonú földvásárlását a bíróságon, kifogásolva a külföldi állampolgárságát. A per 3 évig tartott, végül megvehette a földeket.
A földárverések idei első fordulójában is sikeres volt a holland Pijnenburg Wilhelmus Adrianus, aki lecsapott 64 hektárra 274 millió forintért. Ő az 5,8 milliárd forintos forgalmú és milliárdos profitú Hungary Pork Kft. ügyvezetője. Most is nyert: szintén bábolnai föld büszke tulajdonosa lett 252,8 millió forintért cserébe.
Az agrártárca az árveréssel elvileg a kis- és közepes gazdaságokat és a helyi termelők földhöz juttatását támogatja.
