Idén már AI-vel koccintunk az ünnepeken?

Egyelőre csak szűk körben, de divatos lett az olasz prosecco (persze ezek legtöbbje Itáliát sosem látott), amelyről sokan azt hiszik, sima habzóbor és valahol az is. Azért is kedvelt, főleg kánikulában, mert hűs, nem tömény, délben is fogyasztható, nem vág a földhöz, kellemes. Főleg azóta jött divatba, és lett hétköznapi termék, amióta az egyik olcsó szupermarket láncban háromszáz forintért adnak egy kétdecis prosecco-s dobozt (persze plusz ötven forint betétdíj!) – annyiért se, mint egy kólát. Ez az ár sok tekintetben verhetetlen, főleg, ha hétvégi kiruccanásra indulunk, és be akarunk belőle spájzolni.

Belejátszik az árarányok alakulása is: sokszor megéri egy étteremben inkább egy kétdecis magyar pezsgőt rendelni aperitifnek, mint koktélt vagy töményt, különösen, hogy ez utóbbit nőknek még mindig kínos inni. A másik gond a vendéglátós borokkal, hogy egy deci rendelésekor legtöbbször nem látjuk a palackot, a címkét, legfeljebb az itallapot böngészve téved a szemünk a névre. Nem tudatosulnak bennünk a pincészetek nevei, egy-két kiemelkedően hírestől eltekintve.

Bár ma is leginkább borral koccintunk otthon, főleg hétvégén, ennek az italnak a népszerűsége az utóbbi években visszaesett, a forgalom jelentősen csökkent, főleg a vörösborokat illetően, a fehérboré állítólag nem. A borfogyasztás – globálisan – nagyjából ötven éve mutat csökkenő tendenciát, annak ellenére, hogy az alkoholfogyasztás nem mérséklődött számottevően. A 1970-es években a bor számított a legkedveltebb alkoholos italnak, azonban napjainkban a legtöbben hétköznap inkább a sört preferálják.

Mi vezethetett a hazai borok népszerűségének csökkenéséhez? Az okai összetettek: erőteljes kampányba fogtak a kisüzemi sörgyártók, no meg, elegánsabb ajándék vendégségbe vagy céges meglepetésként a magyar kézműves pezsgő. A másik, hogy a borválaszték széles, de esetleges, ugyanakkor áttekinthetetlen. A harmadik, hogy a hipermarketek megjelenésével az elmúlt húsz évben egyéb szeszes italok özöne zúdult ránk. A negyedik – amint azt másutt már kifejtettük –, hogy kevés a borreklám, sem a tévében, sem a közösségi médiában ritkán látni ilyet.

Mindez azért is átgondolandó, mert röpke közvélemény-kutatásunk alapján az Év Bortermelője Magyarországon díj nyertesének palackjait tíz közül jó, ha egy bolt tartja, és jó, ha száz „laikus” vevő közül nyolc ismeri a márkát. Kicsit mintha magába fordult volna a szakma, pedig a jelenleginél is több marketingkampányt megérne, hogy a borszaküzleteken kívül – ahová a tudatos, tehetős vásárlók lépnek be – legalább néhány szupermarketben is felfedeznénk, esetleg kiemelt polcra tennék Liptai Zsolt borait.

Ő nyerte el ugyanis idén, a Pannonhalmi Borvidéket képviselve, a tekintélyes Magyar Bor Akadémia díját. Ez a díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a termelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a szakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható. A pincészet 400 ezer palackbort készít évente – hallhattuk a díjátadón.

Mivel a borászati technológia többet fejlődött az elmúlt öt évtizedben, mint az azt megelőző ötszáz évben, véleménye szerint nagy hibát követne el, ha kizárná magát a jelenkorból. Továbbra is klasszikus gravitációs technológiával dolgoznak, mint eleink évszázadokkal ezelőtt, viszont apró technológiai elemekben, az évjárat függvényében igyekeznek becsempészni a 21. századot is a mindennapi munkába.

A technológia különösebben nem érdekli a vásárlót, inkább a végeredmény, de érdemes belepillantani eme iparág nemzetközi boszorkánykonyhájába, No meg abba, miként érinti az esetleges klímaváltozás az egyes borvidékeket. Az évente megrendezett düsseldorfi ProWein vásár az ágazat egyik legfontosabb találkozóhelye. 2025 márciusában is mintegy öt és félezer kiállító és jóval nagyobb számú látogató lépi majd át a pavilonok küszöbét.

Érdekes tematika – lásd klímaváltozás –, hogy miként érinti a szél és az esetleges viharok az bortermelést. Ahogy a vásár programelőzetesében olvashatjuk, a szél a borászok számára mindig kétélű kard. Egyrészt „természetes légkondicionálás” olyan régiók számára, mint a kaliforniai Russian River Valley, a dél-afrikai Western Cape és az ausztrál Great Southern borvidékek.

Hogyan lehet a klímaváltozáshoz alkalmazkodni?

Másrészt a szél pusztító erő lehet. Például ott, ahol a közkedvelt shyrah-t termesztik, mert ennek a fajtának az új hajtásai különösen könnyen törnek erős szélben. Természetesen, amikor jelentős viharok sújtanak egy régiót, közte a szőlőültetvényeket, mint az megtörtént Ausztriában és Észak-Olaszországban 2024 szeptemberében, az jelentős károkat okoz. A legrosszabb esetekben a bor szó szerint elszáll a széllel – fogalmaz a szakember.

Chile újkori irányzata a szél aktív felhasználása új terroirok létrehozására. Az Aconcagua-völgyben található Sena szőlőültetvényt például Eduardo Chadwick 1998-ban cabernet sauvignonnal és más vörös, bordeaux-i szőlőfajtákkal telepítette. A Csendes-óceántól mindössze 39 kilométerre a szél sokkal erősebb, mint a történelmi Vina Errazuriz szőlőültetvényekben, 60-70 kilométerre az óceántól.

Errazuriz néhány szőlőültetvénye, amelyet chardonnay-val, pinot noir-al és syrah-val telepítettek, 11 kilométerre fekszik a Csendes-óceán partjától, olyan helyen, amelyet sokáig túl szelesnek tartottak ahhoz, hogy alkalmas lehetne a szőlőtermesztésre. Mindeközben Európában a szőlőtermesztés észak felé terjeszkedik, hogy kihasználja a globális felmelegedést, néhány új helyszín egész közel van az Északi-tengerhez és a Balti-tengerhez. A németországi Rheingau régióban élő Balthasar Ress a közelmúltban szőlőültetvényt telepített Sylt szigetén, közel a dán határhoz. Ez Németország legnaposabb helye, de egyben az egyik legszelesebb is. A döntésre a korai érésű PiWi (gombásálló) solaris fajta volt a válasz, és 2019 óta ezekből a szőlőkből készül a SÖL Ring Sekt pezsgő.

Kulcsszó a digitalizáció

De újfajta mesterségekbe is bele kell tanulniuk a borászoknak. Düsseldorfban nem először kerül sor digitális panelbeszélgetésekre, nemzetközi szakértők részvételével, akik megvitatják, hogy a digitalizáció milyen előnyökkel járhat az ágazat számára. Amint az már tavaly elhangzott, hogy a kommunikációban egyre hangsúlyosabban kell felhasználni ezt az eszközt. Ennek egyik fontos célja a világos márkaüzenet, erre épül a marketing és a forgalmazási stratégia.

Daniel Freund, a Weinkontor Freund német borimportőr és -forgalmazó vezérigazgatója ennél is tovább ment, amikor kijelentette, nagyon fontos az alkalmazottak folyamatos továbbképzése, valamint a beszállítókkal és az ügyfelekkel való szoros együttműködésben a digitalizáció széleskörű alkalmazása. Freund átfogó adatmodellt fejlesztett ki vállalatán belül, amely lehetővé teszi a borágazatot kiszolgáló innovatív logisztikai szolgáltatások létrehozását.

António Graça, a portugáliai Sogrape kutatási részlegének vezetője szerint a digitális és innovatív fejlesztéseknek minden érdekelt fél javát kell szolgálniuk – ügyfelekét, alkalmazottakét, tulajdonosokét és a fogyasztókét. A digitalizáció elkerülhetetlen, de akkor sikeres, ha szerepe van a munkaerő-toborzásban és oktatásban is.

Belép a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligenciáról (AI) szóló élénk vita során a szakértők egyetértettek abban, hogy óriásiak az ebben rejlő lehetőségek. Az elmúlt néhány évben a képalkotás, a pozicionálás és a tanulás terén elért robotikai fejlesztések nemcsak fenntartható megoldásokat hoztak létre a szőlőültetvényeken, hanem megnyitották az organikus, sőt biodinamikus gazdálkodás lehetőségét is, nagyobb léptékben, mint azt korábban lehetségesnek tartották.

Már évekkel ezelőtt megjelent a szőlőművelő robotok a legpatinásabb ültetvényekben és régiókban. A vásár honlapja felidézi, amikor amikor Paul-Vincent Ariston tulajdonos megmutatta az újonnan szállított Bakus négykerekű önjáró gépet, amelyet nem zavart a hőség, könnyedén mozgott a sorok között. A Bakust Cédric Bache mérnök, egy borász fia tervezte. A teljesen elektromos meghajtású, univerzális platform még a keskeny szőlősorok között is képes navigálni, hogy a gyomlálástól a metszésen át a levelek eltávolításáig számos feladatot ellásson. Akár 45 fokos lejtőkön is képes dolgozni.

A robotok alkalmazása nem most kezdődött: 2017-ben a Naïo Technologies nemzetközi hullámokat vert a Ted nevű, könnyű (2,1 tonna), teljesen autonóm, 100 százalékban elektromosrobot debütálásával, amely alkalmazkodni tud a különböző szőlőmagasságokhoz és fajtákhoz. Ted precíz mechanikus gyomirtása nemcsak korlátozza a gyomirtó szerek szükségességét vagy teljes eltávolítását, hanem megoldást kínál más, munkaigényes feladataira is. A pontos helymeghatározáshoz GPS-t használva önállóan egy teljes munkanapnak (8 óra) megfelelő ideig képes működni, és naponta akár 5 hektáron is dolgozik.

Szakkritikát már ír, ízlelni még nem képes – egyelőre

A sikeres franciaországi próbákat követően, beleértve a Hennessy konyakgyártót és a bordeaux-i Château Clerc Milont, a Tedet 2022-ben mutatták be először az amerikai piacon.

Az óceán túloldalán az amerikai Finger Lakes bortermelő régióban található Cornell Egyetem kutatói olyan robotot fejlesztettek, amely lát a számítógépével, ezernyi valós idejű adatokat képes összegyűjteni és analizálni, hogy értékelje az egyes szőlőtőkék egészségét és állapotát. A Cornell projekt azt reméli, hogy ez a kutatás meggyőzheti a termelőket arról, hogy széles körben alkalmazzanak új, betegségekkel szemben ellenálló fajtákat, és ezáltal jelentősen csökkentsék a peszticidek használatát.

Az AI ma már sikeresen képes lemásolni egy adott szakkritikus stílusát, profin szintetizálja a tipikus jellemzőket, figyelembe veszi a sajátos vintage körülményeket és reflektál más kommentekre. Amire még nem képes, az a szaglás, az ízlelés és az értékelés. Bár ki tudja? Egy 2021-ben elindított projekt célja a bor aromájának mesterséges intelligenciával való elemzése, amely a szakirodalon szerint „áthidalja az érzékszervi észlelés és a kémiai elemzés közötti szakadékot”. Az AI algoritmusok és az illékony szerves vegyületek érzékelőinek kombinálásával azt remélik, hogy az elsők között digitalizálhatják az érzékszervi észlelést.

Az ágazatban ma még kevesen támogatják a teljesen automatizált szőlőültetvényeket, még az organikusakat is. De tény, hogy az adatszolgáltató rendszerek kihasználásával a borászok olyan szempontokra fordíthatják a munkaerejüket, amelyekre eddig nem futotta az idejükből.