Rossz hírekkel kezdődik az újév a műtrágyapiacon, számolt be január 9.-én az Agrarheute német szakportál. A nagyon magas gázárak miatt az európai gyártók meredeken emelnek – és a műtrágyaárak az egekbe szöknek. Ehhez hozzájárul még a rendkívül gyenge euró, ami az importot is jelentősen drágítja. Ez vezetett az Agrarheute szerint 2025 elején az összes nitrogénműtrágya árának igen jelentős emelkedéséhez Németországban, Franciaországban és más európai országokban.
A történelem ismétli önmagát. A német gazdák most tapasztalják meg azt a kiszolgáltatottságot, amivel a magyar termelők 2023-ban szembesültek – itthon a földgáz robbanásszerű drágulásával akkor emelkedett az egekbe a műtrágya ára. Annyira megfizethetetlenné vált ez a fontos inputanyag, hogy fütyülve a technológiai előírásokra, ezen spóroltak a növénytermesztők. Drámai következményekkel: úgy lecsökkent a hozam, hogy átlagos termelési színvonalon veszteségessé vált a szántóföldi növénytermesztés.
Csapdában
Még nem tudni, hogy a német kollégák is beleesnek-e ebbe a csapdába, de a termelői érdekképviseletek már megkongatták a vészharangot. Nemcsak a gazdák, a műtrágyagyártók is évek óta aggódnak a bevételük csökkenése miatt. A termelők kevesebbet, vagy nem helyi terméket vásárolnak. Pedig ezért nemcsak a drága földgáz és a gyenge euró, inkább az Ukrajnát lerohanó Oroszország a felelős.
Fotó: Pexels
Az egyik fő növényi tápanyag, a nitrogén pótlására ugyanis a gyártási költség háromnegyedét kitevő földgáz felhasználásával állítják elő ammóniából a műtrágyát. Amíg Európában bőven volt ehhez olcsó orosz gáz, ez nem okozott gondot a gyártóknak, de enélkül, az Északról, és az Egyesült Államokból érkező drágább fűtőanyaggal, LNG-vel – a költségek és árak növekedésével vesztésre állnak.
Az EU-ba továbbra is nagy tömegben, akadálytalanul érkező olcsó orosz – főleg karbamid – műtrágyával ugyanis képtelenek versenyezni a nagy európai, közöttük a meghatározó német gyártók. Annyira, hogy 2022-ben, amikor csúcson volt a földgáz ára, az uniós műtrágyagyártás a kapacitás harmadára zuhant, tavaly is csak a kétharmada termelt. A brutálisan nagy költségek miatt a gyártók ezért az EU-n kívülre, az Egyesült Államokba és Kínába helyezik át a termelést.
Az Eurostat adatai szerint Oroszország részesedése az EU műtrágyaimportban a 2022. harmadik negyedévi 17 százalékról így 2024. harmadik negyedévére már csaknem a duplájára (31százalékra) emelkedett. Ezzel jócskán meghaladta a 2023. azonos negyedévit (26,9 százalék).
Fűggővé váltunk
Egyre nagyobb a baj, mert a ketyegő orosz műtrágyabombával az unió élelmiszergazdasága csaknem olyan kiszolgáltatott helyzetbe került, mint amennyire korábban az orosz gáztól függött. Tovább rontja a képet, hogy a putyini Oroszország a növekvő uniós műtrágyaexport egyre nagyobb profitját Ukrajna lerohanására fordítja.
Érthető, ha az évek óta bajba került európai gyártók az EU markáns fellépését, az orosz műtrágya vámjának radikális emelését sürgetik, úgy tűnik immár sikerrel.
Legalábbis az Európai Bizottság már megkezdte az orosz műtrágya védővámját is tartalmazó intézkedéscsomag kidolgozását, de ennek elfogadtatásával megvárta az oroszbarát magyar kormányt januártót felváltott lengyel EU-s elnökséget.
Lépni kell, mert sürget az idő. „Ha a politikusok nem lépnek, Európa gyártókapacitása eltűnik” – előlegezte meg a Financial Timesnak Petr Cingr, Németország vezető ammóniagyártója, az SKW Stickstoffwerke Piesteritz vezérigazgatója.
A Hvg.hu az ügyben korábban megszólaltatta Bige Zoltánt, a legnagyobb hazai gyártó, a pétfürdői Nitrogénművek stratégiai igazgatóját is. A szakember attól tart, miközben Európa csupán 70 százalékos kapacitáskihasználtsága nagy problémát okoz majd hosszú távon, „Oroszország és az USA növeli kapacitásait, aminek káros hatásait évek múlva fogjuk tapasztalni, de az már késő lesz. Újabb függésbe kerülünk” – prognosztizálta az igazgató.
Jön a szankciós csomag?
Hogy ezt a függőséget felszámoló, az orosz műtrágya importját fékező szankciós csomagnak mi lesz a hatása majd a hazai árakra, az agrárvilágra, még nehéz megbecsülni. A megkérdezett hazai termelők azonban attól tartanak, hogy átmenetileg ismét a 2023-as csúcsokat közelíti majd a műtrágya hazai értékesítési ára. Ez tovább növeli majd a költségeket, az élelmiszerek bolti árát, ezzel az inflációt is. A gazdálkodás költségeit szintén növelő uniós fenntarthatósági terhek miatt így rontja majd az európai, így a hazai gazdák versenyképességét is, ami paradox módon fokozza majd a terményimportot, főleg Ukrajnából.
Szakértők azonban arra számítanak, hogy az orosz műtrágya uniós távoltartásával a piacát vesztett orosz karbamid máshol okoz majd túlkínálatot, letörve a világpiaci árakat az EU-ban és itthon is barátibbá teszi majd a műtrágya árát.
Lenyűgöző növekedés
Az uniós műtrágyagyártók szövetsége, a Fertilizers Europe elemzése szerint ugyanis az EU orosz műtrágya behozatala tavaly decemberig, az előző évi azonos időszakhoz képest 2,8 millió tonnáról 3,75 millió tonnára bővült (+40 százalék). Az EU műtrágya-importjában megkerülhetetlen Oroszország részesedése 2024 első három negyedévében Fehéroroszországgal együtt 30 százalékra nőtt (Oroszország 28 százalék, Fehéroroszország 2 százalék). Ez a duplájára a harmadik nagy exportőr Egyiptom részesedésének. Ráadásul a növekedés üteme lenyűgöző: az elmúlt 7 évben az orosz műtrágyatermelés 33 százalékkal tavaly – a nem végleges adatok szerint 65 millió tonnára nőtt, amelynek a felét exportálják, és az előrejelzés szerint a következő hat évben 47 százalékkal tovább nő a gyártás.
A műtrágyázás tönkretette a termőföldet
Az egyoldalú, főleg nitrogén és nem megfelelő mennyiségű műtrágyázás tönkretette a magyar termőföldeket. A 40 évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40 százalékára csökkent. Kiéheztettük talajainkat és szennyeztük a légkört.Ennek következtében a magyar növénytermesztők évről-évre egyre alacsonyabb hozammal működnek. Idős Bárány László, a hazai baromfitermelő és feldolgozó Master Good cégcsoport tulajdonosa ezért kínálja a talajéletet felélesztésére kifejlesztett magyar innovációt, a cégcsoport granulált baromfi trágyáját, amivel újraéleszthető a talajélet.
