Az egyoldalú, főleg nitrogén és nem megfelelő mennyiségű műtrágyázás tönkretette a magyar termőföldeket, ennek következtében a magyar növénytermesztők évről-évre egyre alacsonyabb hozammal működnek. A 40 évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40 százalékára csökkent - figyelmeztetett a Master Good cégcsoport vezetője.
„Nyugat-Európában úgynevezett vegyes gazdaságok vannak – tehát a növénytermesztés és az állattartás nem válik szét egymástól. Magyarországon a rendszerváltást követő 20 évben a szarvasmarha állomány 70 százaléka, a sertés állomány 60 százaléka tűnt el, a baromfi termelés sem érte el a 30 évvel ezelőtti szintet. Ha egy gazdaságban már nem tartanak állatot, nem képződik szerves tárgya. Ha nem képződik szerves tárgya, nincs mit visszavigyünk a szántóföldre. 20-25 évvel ezelőtt a búza és kukorica szembetakarítása után még beszecskázták és beszántották a szárat, tehát visszaadták a talajnak a szerves anyag több mint 50 százalékát. Ma már azonban ez is az égetőművekben köt ki, így azt a maradék szerves anyagot is elviszik a gazdák a földből, amiből a talajélet táplálkozna.” - mondta a cégvezető.
A gazdák vízben oldódó műtrágyával dolgoznak. Ezeket a gyártás folyamán folyékony halmazállapotból kristályosítják vissza. Ha komoly csapadékmennyiséggel találkoznak, feloldódnak, és a talajvízzel együtt elindulnak lefelé, a gyökérzóna alá, így a növény nem tudja felszívni őket.
Nem elhanyagolható szempont a műtrágyával szemben a kalkulálható ár sem. A háború következménye volt, hogy előbb elszálltak az energiaárak, ennek következtében a műtrágya árak is szinte megfizethetetlenek lettek. Bár az energiaárak csökkentek, az oroszok nemrégiben bejelentették, hogy lezárják a gabonafolyosót valamint a műtrágya exportot. Néhány nap alatt ismét húsz százalékkal emelkedett a műtrágya ára - fűzte hozzá szakember.
