3p

Ahogy tette azt az üzemanyagárstoppal, amelyet alapvetően az egyre terebélyesedő hiány láttán a korábban berögzített december 31. helyett már Mikulás napján eltörölt. Hogy ez milyen hatással járt az inflációra, azt pénteken tudhatjuk meg. Mindenesetre az élelmiszerárstop kivezetése mellett is nemcsak az e körben is megmutatkozó hiányjelenségek szólnak, hanem az is, hogy egyáltalán nem biztos, annak inflációnövelő hatása lenne, sőt. Ezt a témát is körüljárta főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli adásában.

Akár meglepetésként is hathatott volna a kormány december közepi bejelentése, amellyel az eredetileg 2022 végével kifutó élelmiszerárstopot 2023. április 30-áig meghosszabbította. Hiszen a független szakértők – köztük a lapcsoportunk Klasszis Klub rendezvényén megszólaltatott Raskó György agrárközgazdász – hónapokon át adatokkal illusztrálva is bemutatták, hogy az előbb hat, majd a tojás és a krumpli bevonásával már nyolc termék árának hatósági korlátozása nemhogy fékezte volna az élelmiszerinflációt, hanem csak hozzájárult annak növekedéséhez. Azáltal, hogy a nagyobb láncok az áremelési stop miatt kieső bevételeiket más termékek drágításával pótolták, sőt nemcsak kompenzálták, hanem még többre is szert tettek, mintha nem került volna sapka a termékekre. Aminek az eredménye a messze Európa-rekorder, 40 százalék feletti élelmiszerinfláció - ahogy azt kimutatta laptársunk, a Privátbankár.hu havi rendszereséggel elkészített Árkosár-felmérése is -, amelyhez még közelítőt sem lehet találni az öreg kontinensen.

Ehhez ugyanakkor a forint tavaly leértékelődése is közrejátszott, az ugyanis megdrágította az importot. Hiszen hiába lehetne önellátó hazánk élelmiszerből, az itt megtermelt javak egy része exportra megy, aminek következtében a hazai élelmiszerkereslet közel felét, de legalább a 40 százalékát külföldről kell kielégíteni. Ráadásul a hazai élelmiszeripar hatékonysága is finoman szólva hagy maga után némi kívánnivalót – ez is árfelhajtó hatású.

Tojásokon lépked a kormány. Fotó: Depositphotos
Tojásokon lépked a kormány. Fotó: Depositphotos

Logikusan tehát minden az élelmiszerárstop eltörlését támasztotta alá. Legalábbis közgazdaságilag. Az azonban kimaradt a számításból, hogy egy kormánynak mindig vannak politikai szempontjai is, amikor belenyúl a piaci folyamatokba. Márpedig az Orbán-kabinet számára fontosabb volt, hogy a kevésbé tehetősek olcsóbban hozzá tudjanak jutni a csirkefarháthoz és társaihoz, ami nem csoda, hiszen e kör teszi ki a Fidesz szavazóbázisának tekintélyes részét.

Mostanra viszont már az élelmiszerárstopok miatti negatív jelenségek – egyre erősödő hiány, a kisebb boltok veszteségei – olyan méreteket öltöttek, hogy talán a kormány is elgondolkodik azon, e "vívmányát" is eltünteti. Ez már csak azért sem lenne ördögtől való, mert már két, korábban ugyancsak mozdíthatatlannak tűnő vállalásától is visszaléptek Orbán Viktorék: előbb, tavaly augusztusban egy bizonyos fogyasztás felett eltörölték a rezsicsökkentést, majd tavaly decemberben a már csak a hazai forgalmi rendszámú gépjárműveket üzemeltetők számára biztosított üzemanyagárstopot is. Márpedig ez utóbbi lehet a történetünk szempontjából irányadó, lévén, hogy a benzin és a gázolaj literjének is eredetileg 2022 végéig kellett volna 480 forintba kerülnie, mégis a kormány korábban, már december 6-ától lefújta azt.

Az élelmiszerárstop kivezetésének esélye is szóba került azon a beszélgetésen, amelyet a Trend FM hétfő reggeli adásában folytatott főszerkesztőnk, Csabai Károly, s amelyet itt lehet visszahallgatni: 

    

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!