Meglepő fordulatot hozott a klímaváltozás a hazai növénytermesztésben. Miközben a szántóterület felét elfoglaló kukorica, búza, árpa és napraforgó gyászosan megsínylette az évtized legkeményebb, 2022-es országos aszályát, egy elfeledett, de újra felfedezett növény rekordterméssel bizonyított. A Zákányszéken - egyelőre csak 15 hektáron - termesztett szárazságtűrő földimogyoró ugyanis hektáronként csaknem 3 tonnát hozott. Mivel a kurrens rágcsálnivalónak az ára is többszöröse a kukoricáénak és a búzáénak, az aszályos évben is meggyőző, hektáronként félmilliós profittal hálálta meg a gazda törődését.
A klímaváltozással és az olcsó ukrán gabona uniós dömpingjével úgy tűnik, itthon is eljött a földimogyoró-termesztés reneszánsza. Az öntözés nélkül sok hazai gazdaságban már veszteséges gabonafélék helyett jobban fizető, strapabíró kultúrákat kell találniuk a túléléshez.
Balla Zoltán, a három elismert hazai földimogyoró-fajta nemesítője, a Debreceni Egyetem akkori kutatójaként, Nagy János professzor indíttatására, még 2013-ban vágott bele az újkori kisüzemi termesztés meghonosításába, aminek már látszódnak az eredményei. “Egy-egy újsághír után Békéstől, Nógrád vármegyéig nagyon sokan hívnak, hogy akár az összes kukorica helyett, 50-100 hektáron földimogyorót vetnének, de ez alapvetően homokos területek növénye” - hűti le a túlzott lelkesedést a szakember. Ráadásul nemcsak a talajra, az agrotechnikára érzékeny. “Nem elvetni művészet, hanem a termést kiszedni a földből, és ebből piacképes árut készíteni” - figyelmeztet. A kiemelt termés ugyanis nedves, esős időben gyorsan befülled, penészesedik, a termelődő afla-toxintól eladhatatlanná válik. Az egész éves termesztés sikere múlhat azon, hogy a betakarítás után időben elvégezzék a termés utókezelését, szárítását.
Döntő a feldolgozás
A szakember hat évvel ezelőtt a Csongrád-Csanád vármegyei Zákányszéken Kővári Róbert családi gazdálkodóval összefogva kezdte kikisérletezni a mediterrán hüvelyes növény kiskerti termesztését és kezelését, célzottan családi kisgazdaságok számára. A feldolgozás döntő, mert az 1950-es években is e kapacitás hiányában fejezték be a növény hazai termesztését. Szárítás nélkül a legnagyobb hazai snack-forgalmazónak sem tudják a gazdák a földimogyorót eladni, amely ezért Kínából, vagy Argentínából vásárol.
A termesztés, a termékpálya sorsa így a feldolgozáson múlik, azaz, hogy hogyan lesz a hazai földimogyoróból szárított, válogatott, piacképes termék. A hatéves kutatás eredményeként azonban a kisüzemi termesztés-technológia már minden lépését kidolgozták. A hüvelyeket burgonya-betakarító-géppel emelik ki a talajból, majd “renden”, a napon szárítják és kombájnnal csépelik ki a szemet. E célra egy speciális, 1969-es gyártású, amerikai földimogyoró-cséplő kombájnt vásároltak, amely kiszolgálja a 15 hektáros termőterületet. Új felszedőgépeket azonban külföldről be lehet szerezni, ehhez csak hazai forgalmazó kell. A gépi betakarításon túl a termés utókezelését, a szárítást, a válogatást, a tisztítást is kidolgozták a kisüzemi méretekhez.
Minden részlet számít
Mivel főleg héjában, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a zákányszéki földimogyorót, fontos a küllem: az egészséges héj. Előfordult, hogy próbaképpen humuszos területen próbálták ki a növényt, ami megszínezte a héját, így az eladhatatlanná vált a piacon. Meg kellett tanulni, hogy a sikeres termesztéshez nemcsak a megfelelő termőhely fontos, hanem az is, hogy piacképes, jövedelmet termelő portékát takarítsanak be róla.
A mélyrepülésben lévő terményárakat látva meggyőző, hogy a földimogyoró termesztésével - legalább kéttonnás termésátlagot elérve - hektáronként mintegy félmillió forint nettó árbevétellel számolnak a zákányszéki gazdák. Ráadásul a növény minden ízéből, még a hulladékából is “aranyat lehet csinálni” - állítja Balla Zoltán. A törött szemből olajat préselnek, a héjából pedig nagy fűtőértékű brikettet.
Egyszerű a matek
A földimogyoró-termesztés hektáronkénti önköltsége - a zákányszéki tapasztalatok alapján - nagyjából 250 ezer forint. Kéttonnás átlaggal számolva, hektáronként legalább 800 ezer forint árbevételre és félmillió forint eredményre számíthat a gazda. Ez alapján, főleg ha kiépül a hazai feldolgozó-kapacitás, igazi sikertörténetté válthat a hazai földimogyoró-termesztés elsősorban a Homokhátság, a Nyírség homokos területein.
Integráció is lesz
Hiába bizonyít már évek óta a zákányszéki családi gazdaságban a magyar földimogyoró, “egy fecske” nem csinál nyarat. A teljes termékpálya kiépítéséhez ezért decemberben megkezdték az integráció létrehozását. Ehhez az idén már dobozolt vetőmagot is forgalmaznak a jelenlegi és a leendő termelőknek. Aki tehát szeretne jó üzletet csinálni az újrafelfedezett hüvelyessel, itt az idő. Annál is inkább, mert a globális felmelegedéssel nemcsak nálunk éli reneszánszát a földimogyoró. Pár éve Bulgáriában, Romániában is termesztik néhány száz hektáron, sőt az osztrák, német kollégák is próbálgatják a növényt kiskertekben, öko-gazdaságokban.
A lelkesedést és a lehetőségeket látva Balla Zoltán megelőlegezi, hogy öt-tíz év múlva akár tízezer hektáron is termeszthetik itthon a földimogyorót, bár még nem tudni, mit hoz a jövő…
A hulladékból aranyat
A földimogyoró minden részéből piacképes terméket lehet készíteni. A Zákányszéken betakarított termés zömét héjasan értékesítik, a törött szemből olajat sajtolnak, a hátramaradó 25 százalék fehérjét tartalmazó olajpogácsát takarmányként hasznosíthatják. Speciális feldolgozási módszerekkel mogyoróvajat, földimogyorós sajtot is elő lehet állítani a termésből. A feldolgozás során eltávolított héjból pedig nagy fűtőértékű brikettet préselnek.
