7p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Reálértéken 150-200 milliárd forinttal csökkent az agrárhitelek állománya a bankszektorban a szántóföldi növénytermesztés, főleg az egyéni gazdaságok nehézségei miatt. A jelenlegi gazdasági környezetben még sem a kapacitásbővítés, hanem a belső hatékonyság növelése lehet megoldás. A hozzáadott érték növeléséhez jobb konjunkturális feltételek, kedvezőbb gazdasági kilátások kellenek. Erre azonban még várni kell – állítja Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. 

Reálértéken 150-200 milliárd forinttal csökkent az agrárhitelek állománya a bankszektorban. Főleg hol esett vissza a hitelezés?

A hitelállomány elsősorban azon ágazatokban csökkent, amelyekben az aszályos 2022-es év után 2023-ban az árak esése még tovább nehezítette a gazdálkodást: a szántóföldi növénytermesztésben, azon belül is elsősorban az egyéni gazdaságok körében. Ez több tényező együttes hatása: jelentősen csökkentek a gazdálkodók tartalékai, a kamatok pedig rendkívül magas szinten voltak. Így sem a hitelezés, sem az integrátori finanszírozás nem volt megfelelő eszköze a forgóeszköz-finanszírozásnak, azaz a „párnacihába kellett nyúlni”. Mindemellett a korábbi években megvalósult beruházásokhoz felvett hiteleket sem pótolták újabbak. Vagyis, ha a hitelállomány egészét nézzük, azt mondhatjuk: a korábban felvett hiteleket törlesztik a gazdálkodók, újakat azonban nemigen vesznek fel.

Azoknál az agrárügyfeleknél, akiknél már üres a párnaciha, megnőtt a bedőlés kockázata?

A nemzetgazdaság ágazatai közül a mezőgazdaság kifejezetten kedvező helyzetben van a bedőléseket és a hitelezési kockázatokat tekintve. Régóta ebben az ágazatban a legalacsonyabb a bedőlések aránya és a csődráta. Ennek az az egyik legfőbb oka, hogy a nemzetgazdaság egészét nézve a mezőgazdaságban tevékenykedők elkötelezettsége a legmagasabb, ők hagynak fel legkevésbé a gazdálkodással.

Héjja Csaba szerint meg kell barátkozni a magasabb kamatszintekkel. Fotó: Facebook
Héjja Csaba szerint meg kell barátkozni a magasabb kamatszintekkel. Fotó: Facebook

Két nehéz, sokuknak veszteséges év után piaci alapon finanszírozható a növénytermesztők gazdálkodása?

Fontos kiemelni, hogy kevés olyan gazdálkodó volt tavaly és tavalyelőtt, akinek a támogatásokkal együtt is vesztesége volt. A mezőgazdaság jellegzetessége, hogy az időjárási és a világpiaci kockázatok jelentős hatással vannak a gazdálkodás eredményességére. Azok a termelők, akik előzőleg le tudták faragni a költségeiket, és növelni tudták a hatékonyságukat, még nyertesei is lehettek az elmúlt pár évnek. A jó gyakorlatokat alkalmazó gazdák piaci alapon is finanszírozhatók, de kétségtelenül számolni kell azzal, hogy a magas kamatok nehezen kigazdálkodhatók. Magas hozamok mellett ugyanakkor, még ha szűken is, de ez is beleférhet. Vegyünk példaként egy beruházást: ha olyan többletjövedelmet eredményez, amely akár 8 százalékos kamatot is kitermel, a bank természetesen tud kedvező döntést hozni.

Mire számíthat, aki nem tudja a magas hitelkamatokat kigazdálkodni? Esetleg a támogatott Agrár Széchenyi Kártyára?  

Az Agrár Széchenyi Kártya mindig is a kisvállalkozások elsődleges hitelterméke lesz: jelenleg 5 százalék körüli nettó kamattal lehet számolni. Ezt egy gazdálkodásnak közepes hatékonyság mellett is ki kell tudnia termelni. Ez ugyanis elsősorban termelésfinanszírozásra szolgáló termék.

Kamattámogatás beruházási pályázatoknál

 

Új elem lesz a pályázati menetrend szerint az 1500 milliárd forintos forrással induló idei mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási pályázatoknál az önrészhez kérhető kamattámogatás. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője szerint a kamattámogatás újdonságnak számít a vidékfejlesztési pályázatoknál, az alacsony kamatszintek miatt korábban nem volt erre jelentős igény. “Egyelőre még kevés konkrétumot tudunk ezzel kapcsolatban. Annyi biztos, hogy a kamattámogatás a projekt elszámolható összköltségének legfeljebb 10 százalékát érheti majd el, az összeg tehát egyedül a projekt nagyságától függ” – mondta Mezei Dávid. A támogatás a beruházási hitel ügyfél által ténylegesen fizetendő kamatából igényelhető majd vissza. „Az újrainduló VP-s pályázatoktól az agrár- és élelmiszeripari beruházási hitelek jelentős felfutását várjuk, hiszen az ágazat beruházási ciklusai erős összefüggést mutatnak a pályázati forrásokkal. Ügyfeleink részéről már most jelentős érdeklődés tapasztalható a pályázatok iránt, pedig a beruházási kiírások még meg sem jelentek” – tapasztalja a bank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. A pályázatok iránti érdeklődés nem függ az üzem méretétől: családi gazdaságok és élelmiszeripari nagyvállalatok egyaránt fontosnak tartják, hogy kihasználják a lehetőséget, és a saját tőkéjüket kímélve tudjanak fejlődni. 

A kormány a korábbi magasabb szintre akarja visszaállítani a hitelezést. Milyen kedvezményekre, változásokra, hitelkamatokra számíthatnak az agrár-élelmiszeripari vállalkozások?

Az előbb említett Széchenyi Kártya Program továbbra is megfelelő eszköz lehet, és az EXIM hitelprogramban is találhatók az agrárvállalkozások számára bizonyos feltételek mellett igénybe vehető hitelek. A kamatok tekintetében mindenképp érdemes kiemelni, hogy a korábbi 2-3 százalékos kamatszint nagyon távolinak tűnik, középtávon nem is elérhető. Meg kell barátkozni a magasabb kamatszintekkel. A hitelek árazása nagy általánosságban a buborokhoz, azaz a bankközi kamatlábakhoz kötődik, amelyekre még jön a kockázati felár, a banki árrés. Jóslásba nem mernék bocsátkozni, de egy 2024 végén kötendő beruházási hitelszerződés piaci alapon aligha lesz 5 százalék alatti fix kamatozású.  

Milyen lehetőségeket kínál az agrártermékek hozzáadott értékének növelésére készülő, kényszerülő vállalkozásoknak a Baross Gábor program?

A jelenlegi gazdasági környezetben a belső hatékonyság növelése lehet fókuszban, és nem a kapacitásbővítés. A hozzáadott érték gyarapításához viszont olyan beruházásokra van szükség, amelyek értéke meghaladja a belső hatékonyság javításához szükséges projektek összegét. Vagyis a hozzáadott érték növeléséhez jobb konjunkturális feltételek, kedvezőbb gazdasági kilátások kellenek, erre azonban még várni kell egy kicsit. Mivel minden projekt csak egy bizonyos mértékig részesülhet uniós és/vagy kormányzati támogatásban, ezeket a különböző jogcímen, különböző forrásokból kapott támogatásokat össze kell számítani, és ezek összege nem haladhatja meg az adott projektre alkalmazott maximális támogatási értékeket. Vagyis például a Baross-program korlátozottan használható a vidékfejlesztési programból finanszírozott beruházás mellé. A Baross-program főként a forgóeszköz-finanszírozásra szolgált, az MBH Bank pedig aktívan részt vett benne. 

A Zöld megállapodással romlik a versenyképesség

 

Az Európai Unió a világ második legnagyobb agrárexportőre, a legtöbb agrártermékből nettó exportőr. Az uniós – köztük a magyar – termelők versenyképessége azonban az utóbbi időben érezhetően csökkent, részben az egyre szigorúbb, egyre nagyobb többletköltséget okozó környezet- és klímavédelmi, állatjóléti, egyéb uniós előírás, részben a munkabérek növekedése miatt. Erre figyelmeztet Mezei Dávid. „Sőt, egyre több régióban, és egyre több ágazatban nem az a gond, hogy drága a munkaerő, hanem az, hogy egészen egyszerűen nincs” – állítja az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. A magas feldolgozottságú, különleges minőségű termékek versenyképességére ezek a tényezők jóval kevésbé vagy egyáltalán nem hatnak, szemben az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő tömegtermékekével. Ezért lassú átrendeződés érezhető a szakember szerint az uniós agrártermelés szerkezetében. Ráadásul a kibocsátás mennyiségének csökkenése egybevág az EU Zöld Megállapodásában meghirdetett célkitűzésekkel: az üvegházhatású gázok kibocsátásának, és az egyéb mezőgazdasági inputanyagok – így a műtrágya, a növényvédőszer – használatának csökkentésével. Az EU-n kívüli országokból, például Ukrajnából, Brazíliából vagy Marokkóból származó import, amelynek nem kell megfelelnie a szigorú belső előírásoknak, eközben egyre könnyebben jut be az unió piacára” – emlékeztet Mezei Dávid.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!