Jó néhány vadásztársaság „le fog térdepelni”, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását – írta a Népszava. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lépnek fel a pénz beszedése érdekében.
A napilapnak a vadászok reagáltak a NAK november végi bejelentésére, miszerint a kamara saját behajtó cég alapításával próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vadkárok ellenértékét. Az agrárkamarai közlemény szerint évente mintegy 21 milliárd forint értékű vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig 3 milliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak.
"Máshol" is falatoznak
Az elmúlt fél évszázadban az öt nagyvadkategóriába tartozó állatok - a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók és a muflonok – száma ötszörösére nőtt. Annak ellenére, hogy napjainkban évente tizenhétszer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él Magyarország területén. Táplálékigényük évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmány. A vadásztársaságok azonban ennek alig 8 százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe, a szórókra. Így az állatok az élelmük nagyobb hányadát a legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből szerzik meg – állítják a gazdák.
Számításaik szerint minden évben legalább 700 ezer tonna termés végzi a vadállatok gyomrában. Ennek az értéke az említett 21 milliárd forint. Vagyis az elszaporodott nagyvadállományt voltaképpen a mezőgazdaságok és az erdészetek „tartják el”, miután a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.
