7p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Miközben 10 százalékkal nőtt tavaly az agrárhitelek állománya, ezen belül a devizahiteleké 30 százalékkal bővült. Hiába exportorientált azonban a hazai mezőgazdaság, Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár-élelmiszeripari Elemzési és Kompetencia Központ szenior elemzője szerint főleg a kamattámogatás eredményeként, a szektor hitelpiaca továbbra is döntően forintra alapozott marad.

A banki költségekkel csaknem 20 százalék a piaci forinthitelek kamata, ami az agráriumban szinte kitermelhetetlen, de euróban alig 3 százalék a báziskamat. Milyen feltételekkel és célra kaphat agrárvállalkozás devizahitelt?

A 2008-as gazdasági válság előtti időkből tanulva a bankok ágazattól függetlenül csak olyan vállalkozásoknak adnak devizahitelt, amelyeknél stabilan megvan a természetes fedezettség, azaz keletkezik olyan mértékű árbevétel devizában, amely kellő biztonsággal fedezi a hitellel kapcsolatos kiadásokat. Az árfolyamváltozások ugyanis plusz hitelezési kockázatot jelentenek, amelyet a bankok a múltbéli hibákból tanulva jellemzően már kerülnek. Az agráriumban a devizahitel azok számára jelenthet lehetőséget, akik több évre visszamenően és a jövőre vonatkozóan is rendelkeznek olyan szerződésekkel, amelyek keretében külföldi vállalkozások számára adnak el árut, például euróban.

Euróhitelt az EU-támogatásos pályázati beruházáshoz is igénybe lehet venni?

Az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó pályázathoz azért nem célszerű devizahitelt igényelni, mert a pályázat megvalósításával kapcsolatos költségek a legtöbb esetben forintban merülnek fel, így árfolyamkockázat lépne fel. Például egy beruházási hitel kapcsán tehát figyelembe kell venni azt is, hogy milyen bevételt fog termelni a létrehozandó eszköz. Ha például egy eleve exportra gyártó vállalkozás technológiai fejlesztésre pályázik, amelyet egy olyan külföldi partner cég valósít meg neki, akivel euróban szerződik, és az új technológia révén létrejövő kapacitás-kibocsátása euróbevétellel fedezett, abban az esetben megoldás lehet a devizahitel.  

Miért csak az kaphat, akinek van euróbevétele, ha korábban a személyautókat is finanszírozták devizahitelekkel? 

Mint említettem, a bankrendszer és a magyar, illetve az európai bankfelügyeletek is sokat tanultak a múltból, olyan termékek voltak a piacon mintegy 15 éve, amelyek létjogosultsága ma már megkérdőjelezhető. Ezek közé tartozik az említett konstrukció is. Fontos látni, hogy ez a szigorítás elsősorban az ügyfelek biztonságát szolgálja, és nyilván védi a hitelintézeteket is a fizetésképtelen adósoktól. 

Héjja Csaba szerint nincs likviditási válság az agráriumban. Fotó: MBH Bank
Héjja Csaba szerint nincs likviditási válság az agráriumban. Fotó: MBH Bank

Mennyivel nőtt a portfóliójukban/szektorukban az agrárvállalkozások devizahitelállománya? 

Az MBH Banknál valamelyest nőtt a devizahitelállomány, de a szektorban nem a devizahitelezés a jellemző. Tavaly 10 százalékkal növekedett a hitelállomány a teljes piacon, ezen belül a devizahitelek 30 százalékkal bővültek, leginkább a forgóeszközhitelek. 2022-ben tehát lényegesen nagyobb igény mutatkozott a devizahitelek iránt, mint egy évvel korábban. A teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelállományon belül azonban így sem éri el a 23 százalékot a devizahitelek aránya, míg ugyanez a mutató a teljes vállalati hitelállományt vizsgálva 40 százalék fölött van. Tehát alapvetően hiába exportorientált az agrárium, a forintalapú kamattámogatott hitelek, valamint a vélhetően jobb pénzügyi tudatosság eredményeként forintra alapozott hitelpiacról beszélhetünk. Ez alapvetően pozitívumként értékelhető.

A 20 százalékos hitelkamatok milyen változásokat hoztak az agrárfinanszírozásban? Mennyivel és főleg mely adatoknál szigorúbbak a banki finanszírozási feltételek?

Kiemelkedően magas, 60 százalék körüli a támogatott hitelek aránya, tehát a gazdálkodók körülbelül egyharmada vett fel közvetlenül 18-20 százalékos kamaton kölcsönt. A teljes hitelpiacon amúgy is alacsony a változó kamatozású hitelek aránya, jellemzően inkább a rögzített kamatozású hiteleket keresik. Ezekből eredően talán nem látható olyan hitelszűkülés, mint ameilyenre először számítanánk a magas kamatok láttán. A kockázati elbírálásban nem feltétlenül a 20 százalék körüli hitelkamat jelenthet változást. A hitelkihelyezési döntésnél elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az adós képes lesz-e visszafizetni a hitelt. Most nyilvánvalóan magasabb hozam szükséges ahhoz, hogy ki tudja fizetni a magasabb kamatot az ügyfél. Tehát összességében nem szigorodtak drasztikusan a hitelezési feltételek, de persze mindenki jobban odafigyel a piacon.

Mekkora volt tavaly és hány százalék jelenleg a bedőlt (agrár)hitelek aránya? Mi a trend?

Azt kell mondanom, hogy szerencsére jól állunk e téren. Jelenleg a nemteljesítő hitelek állománya a teljes vállalati hitelezési szektorban 3 százalék alatt van, a mezőgazdaságban becsléseink szerint ennél is alacsonyabb, nagyjából 2 százalék körül lehet. Az ágazati csődráta a mezőgazdaságban messze az egyik legalacsonyabb, jellemzően 2 százalék alatti. Trendszerűen talán a tavalyi aszály miatt elmozdulhat felfelé a mutató, de érdemben ez nem fog változni. 

Likviditási válság jön az agráriumban?

 

Ezzel a címmel adott ki közleményt tavasszal a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A katasztrofális tavalyi év után rengetegen szorulnak hitelfelvételre, de a piaci kamatok évtizedek óta nem  látott magasságba ugrottak. A mezőgazdasági termelők, a gazdák azonban már nem élhetnek az Agrár Széchenyi Kártya nyújtotta előnyökkel, mivel a  számukra meghirdetett program március végén kifutott, így nem adhatják be a kérelmeiket. "Miért pont a mezőgazdasági termelőket, gazdákat büntetik? Mi indokolja ezt a  diszkriminációt?" - kérdezi a MOSZ, miközben más július 31-ig élhet ezzel a lehetőséggel. Pedig a gazdáknak nagy szüksége lenne a kedvezményes hitelekre, mert a gabonakészletek - az ukrán import és a januárig életben lévő exportengedélyezés következtében - eladhatatlanul hevernek a tárolókban. A termelők nem jutnak pénzhez, emiatt "veszélyben van az idei termés egy része" - állítja a márciusi közlemény. A MOSZ szerint legalább év végéig meg kell hosszabbítani a kedvezményes Agrár Széchenyi  Kártya igénybevételi lehetőségét, különben likviditási gond alakulhat ki az ágazatban, ami tömeges csődökhöz és újabb élelmiszerár-emelkedéshez vezethet. 

Tényleg likviditási válság van - ahogy azt a MOSZ felveti?

Ha valóban likviditási válság lenne, akkor már tömeges nemfizetés jelentkezne az agráriumban, ugyanis a kiadások jelentős része az év első felére esik. Kiváltképp igaz ez a szántóföldi növénytermesztőkre, akiket leginkább sújtott az aszály. A 2013 és 2019 közötti „békeévek” azonban tartósan magas jövedelmet biztosítottak a mezőgazdasági vállalkozóknak, így lehetőségük volt tartalékot képezni az előbb-utóbb óhatatlanul eljövő gyengébb évekre. Az ezermilliárd forintos aszálykár valójában az elmaradt bevételekre vonatkozó becslés. Ehhez a végül kieső bevételhez 500-600 milliárd forintos költség járult olyan kiadások révén, mint például a vetőmag és a műtrágya. Ez az összeg hiányzik az ágazatból. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság finanszírozásában nemcsak a bankok vállalnak szerepet. Az állam is forrást helyez az ágazatba a támogatásokon keresztül, mint ahogy a tőkeerős szereplők is. A tavalyi történelmi léptékű aszály után először a nagyobb felvásárlók jelentek meg a bankoknál többletforrás-igénnyel, idén követik őket azok a szereplők, akik közvetlenül a banktól igényelnek forrást. Azok a tőkeerős szereplők, akiket sokszor integrátorként jellemzünk, ugyanis úgy is tudják finanszírozni a partnereiket, hogy átütemeznek tartozásokat, amelyek a tavalyi inputokból felmerültek, és az aszály miatti bevételkiesés nyomán nem tudtak teljesíteni. A bankrendszer, illetve a szabályozók azon dolgoznak, hogy az ágazat forrásokhoz jusson, minden bizonnyal lesznek megoldások. Forgóeszközhiány van, de egyrészt enyhült, másrészt az ágazat finanszírozásában meghatározó szereplők megoldást tudnak találni a helyzet kezelésére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!