Váratlan bejelentéssel lepte meg az érdeklődőket az első Dél-Borsodi Agrárkiállítás és Vásár megnyitóján a tavasszal Nagy István előző agrárminiszter. A tárca ugyanis – a nemzetközi versenyben egyre jobban lemaradó hazai termelők védelmére – egy új állami “eredettanúsító” védjegy elkészítését kezdte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bevonásával.
Az új védjegyet a már évek óta használatos Kiváló Minőségű Élelmiszer védjeggyel szerzett tapasztalatok alapján hozzák létre. Égető, hogy a fogyasztók tudatosan válasszák a hazai termékeket. A volt miniszter szerint ezen múlik a magyar gazdák megélhetése és a vidéki közösségek fennmaradása. Úgy vélte, ha majd a vásárlók meglátják az új védjegyet, egyértelmű jelzést kapnak arról, hogy „olyan terméket tartanak a kezükben, amely mögött magyar munka, magyar tudás, magyar erőfeszítés áll”. Nagy István szerint a magyar termelők által előállított élelmiszerek minősége, biztonsága és frissessége garanciát jelent a vásárlók számára.
Fotó: DepositPhotos.com
A minőségre és a frissességre igen, de sajnos az árakra nem, pedig a magyar vásárlók többsége – az EU legszegényebb államában – „árérzékeny”. A szakértők szerint főleg ez az oka, hogy az egyre elviselhetetlenebb éghajlaton az uniós élbolytól lemaradó, nagy költséggel termelő hazai cégek e téren egyre rosszabbul teljesítenek.
Ezen a téren kiemelkedik a hazai zöldség-, gyümölcstermelés: nő az import aránya, és egyre távolabb kerül a hajdani cél, hogy 80 százalékra növeljék a kiskereskedelemben a hazai zöldség arányát. Ezért is próbálják – a megkérdőjelezhetetlen nemzeti értékeket hangsúlyozva – megszólítani, magukhoz kötni a hazai vásárlót a szentesi kertészek is.
A tavalyi kampányukban „magyar termék” megjelöléssel és közösségi marketinggel próbálták visszahódítani a fogyasztókat. Ez a minta már bevált a német és osztrák boltokban, ezért szeretnék Magyarországon is markánsabban feltüntetni az adott zöldség, gyümölcs hazai eredetét, az üzletekben pedig külön polcokra helyeznék a „magyar árut”.
Bár a termelő gyakran az aktuális kormánytól várja a megoldást a vevők visszaszerzésére, olykor olyan elkeseredett akciókat is hirdetnek a piaci szereplőknek, mint a tavaszi importtej-embargó volt. Amint arról beszámoltunk, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azzal a versenyjogilag is aggályos felhívással fordult a kereskedőkhöz „hogy a vidéki életforma, a tejágazat és a tejtermelők fennmaradása érdekében, a kiskereskedelmi élelmiszerboltok 2026. április 1. és 2026. június 30. között „elsőáras” vagy „akciós árú” termékként kizárólag magyar folyadéktejet helyezzenek ki a polcaikra”.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) két tagozata által a napokban megfogalmazott ajánlásokban, amelyek ugyancsak a szektor túlélését segítenék elő, szintén kiemelt helyen szerepel a „fogyasztók edukálása”, megszólítása. Így akarják tudatosítani, hogy a minőségi magyar termék sokkal rövidebb szállítással, kisebb környezeti lábnyommal kerül a hazai boltokba, ezért is egészségesebb választás a magyar családoknak, mint például a brazil importcsirke.
Ez azért is döntő, mert akkor egészséges a társadalom, ha egészséges élelmiszert fogyaszt, mert „az vagy, amit megeszel”.
Magyar Termék vagy „magyar termék”?
E célt is szolgálná az új állami „magyar termék” védjegy, de kérdés, mennyivel lehet sikeresebb, mint az amúgy már évtizedek óta meglévő, civil kezdeményezéssel létrehozott, hasonló „Magyar Termék” védjegy? A lábatlani Magyar Termék nonprofit Kft. az idén ünnepelte 20 éves fennállását. Vezetői szerint a védjegy ezalatt jutott el oda, hogy már nemcsak üres szimbólum, hanem ellenőrzött, megbízható tanúsítás áll mögötte, amelyet csaknem 250 cég mintegy hatezer terméke visel.
Az elmúlt hét évben minden termékkategóriában nőtt az elköteleződés a Magyar Termék iránt, nemcsak az élelmiszereknél – ahol 80 százalék feletti az arány, hanem kozmetikumoknál, vegyipari, ruházati cikkeknél is. Bár árérzékeny a magyar fogyasztó, de a lábatlani cég célja, hogy növelje a fogyasztói tudatosságot. Azt próbálja megértetni a fogyasztókkal, hogy nemcsak az ár alapján érdemes dönteni, hanem érték alapján is. Ha Magyar Terméket vesznek, azzal a magyar munkahelyeket, a magyar gazdaságot, végső soron saját magunk boldogulását támogatják.
Ami pedig az új állami védjegy sorsát illeti, a munkafolyamatba bevont Nébihtől kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy jelenleg a védjegyre vonatkozó részletszabályok kidolgozása zajlik. Amint arról érdemi, a gyártók és/vagy vásárlók számára releváns információ áll rendelkezésre, az a megfelelő felületeken elérhető lesz.
