A magyar mezőgazdaság egyik legmeghatározóbb növénye, a kukorica, válságos időket él át. Az egymást követő aszályos évek és a rekkenő hőség miatt a termőterület az idén a korábbi felére csökkent. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Trend FM-en arról beszélt, hogy a gazdáknak nemcsak az új technológiákat, hanem teljesen új növénykultúrákat is meg kell tanulniuk a túlélés érdekében.
Magyarországon az 1990-es évektől kezdve mintegy 30 éven át a kukorica volt a legnagyobb területen termesztett növény, átlagosan 1,2 millió hektáron. Azonban a 2022-es történelmi aszály, majd az idei rendkívüli hőkupola és szárazság alapjaiban rendítette meg a termesztési biztonságot. Ennek következtében a gazdák bizalma megrendült: idén már csak 590 ezer hektáron vetettek kukoricát, ami gyakorlatilag a korábbi terület feleződését jelenti.
Napraforgó: menekülőút vagy újabb csapda?
Sok termelő a kukorica helyett a szárazságtűrőbbnek gondolt napraforgó felé fordult, amelynek vetésterülete idén rekordmagasságba, 780 ezer hektárra emelkedett. A jelenlegi 38-40 fokos hőség azonban már ezt a növényt is próbára teszi.
Eltűnő export, bizonytalan árak
A termelés visszaesése a nemzetgazdaság számára is érezhető veszteség. Magyarország korábban jelentős kukoricaexportőr volt, jó években 3,5-4 millió tonnát értékesítettünk külföldön, elsősorban az Európai Unió piacain. Ez az exportlehetőség mostanra gyakorlatilag megszűnt, sőt, bizonyos esetekben importra szorulhatunk a környező EU-s országokból.
A piaci árakat tovább bonyolítja a nemzetközi helyzet:
- Globális hatások: A dél-amerikai „szuper El Niño” jelenség várhatóan emelni fogja a nemzetközi árakat a jövő év elejéig.
- Valutaárfolyam: A forint erősödése (350 Ft/euró a korábbi 380-nal szemben) tonnánként 7-8 ezer forintos bevételkiesést jelent a gazdáknak az exportpiacokon.
- Fogyasztói árak: Amennyiben importra szorulunk, a szállítási költségek beépülése miatt a fogyasztói árak is emelkedhetnek.
Alternatívák keresése
A GOSZ elnöke szerint a gazdáknak nyitniuk kell az alternatív növények felé. Olyan kultúrák kerülnek előtérbe, mint a cirok, az őszi borsó, az olajretek vagy a facélia. A cirok például a gluténmentes táplálkozás terjedése miatt a humán étkezésben is egyre nagyobb szerepet kaphat, de takarmányként is kiválóan hasznosítható.
„Ezeknek a növényeknek a termesztését most tanuljuk meg mi, termelők”
– fogalmazott Petőházi Tamás, hangsúlyozva, hogy a piaci igényekhez való alkalmazkodás és a diverzifikáció az egyetlen út a gazdaságok stabilizálásához ebben a megváltozott éghajlati környezetben.
A teljes interjú itt hallgatható meg:
