Felfigyeltünk arra, hogy a napokban az Ukrán Agárgazdasági Kutató Intézet igazgató-helyettese az UNN hírügynökségnek azt mondta: Magyarországot feltették azon kulcsországok listájára, amelyekkel stratégiai együttműködést akarnak és még rengeteg a kihasználatlan lehetőség velük. Eddig tehát nem voltunk ebben a Kijev szemében elit körben. Megkérdeztük Héjja Csabát és Mezei Dávidot, az MKB Bank és a Takarékbank agrár elemzőit, hogy miért lehet hasznos a magyar termelőknek ez, miközben itthon és több exportpiacunkon egymással versengünk.
Milyen termékeknél növelhető a magyar agrárexport Ukrajnába?
Gyakorlatilag minden téren van lehetőség az export növelésére, ugyanis a magyar agrárkivitelben Ukrajna eddig nem volt kiemelt partnerország. Fontos figyelembe venni az ukrán lakosság fogyasztási szokásait: a társadalom nagy része alacsony jövedelműnek számít, fogyasztási szerkezetükben az élelmiszer 50 százalékot tesz ki (összehasonlításképpen: Magyarországon ez 25-30 százalék között mozog).
Leginkább kenyeret, burgonyát és olcsóbb húsféléket fogyasztanak. Köszönhetően a tengeri kapcsolatnak is, évente 10 kilogramm körüli halat esznek. Alapvető élelmiszerekből Ukrajna önellátó, és még a magyar kiviteli arányoknál is többet exportálnak éves termésükből. Tárolókapacitásaik azonban gyengék, alacsony az olyan tárolók aránya az országban, ahol hosszú távon, jó minőségben lehet gabonát tárolni.
Érdemes végiggondolni azt, hogy az Oroszország által indított háború milyen hatásokat gyakorol majd a lakosság fogyasztására. A jövedelmek értelemszerűen csökkennek, a fogyasztási preferencia mindinkább eltolódik az élelmiszerek irányába. A háború miatt vélhetően nem minden élelmiszer-előállító kapacitás termel. Így lehetnek réspiacok, amelyek megnyílnak a határ közelsége nyomán.
Az ukrán importban a gyümölcsöknek, azon belül a déligyümölcsöknek volt a legnagyobb részarányuk. Ukrajna külkereskedelme a tengeren volt a legélénkebb, a kikötők forgalma azonban a háború miatt korlátozott. Egyre élénkebb a vasúti szállítás, ennek azonban koránt sincs akkora áteresztőképessége, minta tengeri kereskedelemnek.
Magyarországnak Záhonynál van közvetlen összeköttetése Ukrajnával, de például a gabona széles nyomtávon jön a határig. Ott át kell rakodni keskeny nyomtávra, hogy vasúton tovább haladhasson az áru Magyarországra. Következésképp fejleszteni kell az átrakodókapacitásokat. Erre mutatkozik is szándék - az ukrán és a magyar fél részéről egyaránt. Előbb azonban létre kell jönnie ennek az infrastrukturális alapnak, utána lehet majd vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a magyar agrárexportból mi jelenthet lehetőséget a háború sújtotta ukrán lakosság számára.
Milyen új finanszírozás segítheti a magyar exportőröket?
A legnagyobb probléma Ukrajna magas országkockázata. Nem valószínű például, hogy van olyan exportbiztosító, amely hasonló kockázattal biztosítana fuvart/exportot/kereskedelmi hitelt, mintha mondjuk Szlovákiába szállítana az exportáló. A jelenlegi kamatkörnyezetben alternatíva lehetne az euróalapú finanszírozás, de az Ukrajnával folytatott külkereskedelemben az euró/dollár árfolyamkeresztet is figyelembe kell venni, továbbá a hrivnya is vegyesen teljesít. Tehát az árfolyam fedezése szintén kihívást jelent bármilyen pénzügyi termék esetén. Lehet ösztönözni az exportot különböző támogatott hiteltermékekkel, de valakinek biztosan viselnie kell Ukrajna országkockázatát.
Mit érdemes behozni onnan, és melyik ország az alternatíva az adott termékből, ha mégsem Ukrajnából importáljuk?
Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon történelmi aszály volt 2022-ben, kukoricából jó eséllyel akár 40-50 százalékos terméskiesés is lehet egy átlagos évhez viszonyítva. A számok alapján a termés alapvetően a hazai szükségletet fedezi, de előfordulhat, hogy az országnak a korábbiaknál magasabb behozatalra lesz szüksége. Idén ez már meg is mutatkozott. Nem csak az aszály miatt, de ebben az évben az Ukrajnából importált növényi termékek volumene 8,5-szeresére nőtt a korábbi évekhez képest.
A behozatalt korlátozza a logisztikai kapacitás szűkössége, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ottani gabona szelektíven használható fel: Ukrajnában ugyanis nem az európai uniós előírások szerint zajlik a szántóföldi növénytermesztés, így nem ugyanolyan minőségű az onnan érkező termék. Ez pedig fontos tényező a végső élelmiszerbiztonsági előírásoknál.
Lehet-e itthon korlátozás az Ukrajnából származó agrártermékek esetében, hogy védjük a belpiacunkat?
Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmet a 2016 óta hatályban lévő szabadkereskedelmi egyezmény szabályozza, amely a mezőgazdasági termékek túlnyomó többségére zéró vámot, a fennmaradó néhány érzékeny termék esetében pedig vámmentes mennyiségi kvótát határozott meg (a vámmentes kvótán felüli mennyiségre a korábbiakhoz képest lényegesen csökkentett mértékű vámtarifa marad fenn). Érzékeny terméknek minősülnek a legfontosabb állati termékek (marha-, baromfi- és sertéshús, tojás, tejtermékek, méz), valamint néhány növényi termék. Ebből magyar szempontból a csemegekukoricát, a feldolgozott paradicsomot és az almalevet érdemes kiemelni.
Az idén nyáron hatályba lépett új uniós rendelet értelmében az EU egyoldalúan és ideiglenes jelleggel felfüggesztette a vámmentes kontingensek és vámok alkalmazását, azaz lényegében korlátozásoktól mentesen lehetővé teszi az ukrán termékek behozatalát az EU-ba. Mivel a tagállamoknak a kereskedelem politikában lényegében nincs önálló mozgásterük, azaz kifejezetten önálló piacvédelemre nincs lehetőség, Magyarország csak egyéb, nem kereskedelmi jellegű adminisztratív intézkedéseket hozhatna (többek között növényegészségügyi, állategészségügyi vagy más alapvető közérdek alapján).
Hogyan védjük ki külpiacainkon az erős ukrán konkurenciát?
A rendelkezésre álló bőséges termelési tényezők, a viszonylag olcsó munkaerő (persze a háború ennek sajnos komoly korlátokat szabhat), valamint a relatíve alacsony termelési hatékonyságban rejlő jelentős növekedési potenciál azt vetíti előre, hogy árban, mennyiségben nagyon nehéz felvenni a versenyt az ukrán mezőgazdasági tömegtermékekkel, de egyes esetekben az olyan minőséginek számító niche termékekkel is, mint például az ökológiai minősítésű gabonák.
Az ukrán élelmiszerek minőségével és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban felmerülő panaszok (egyebek mellett a méz esetében jelzett minőségi kifogások vagy például a héjas tojás esetében a szalmonella fertőzöttség) ugyanakkor komoly aggályokat vethetnek fel a termékek megbízhatóságával kapcsolatban. Vannak továbbá olyan, földrajzi eredetvédelemmel rendelkező vagy magas állatjóléti követelményeknek megfelelő termékek (többek közt a szabadtartású tojás), amelyek ugyan réspiacot képviselnek, de az ukrán termékek objektív okokból kifolyólag soha nem lesznek képesek megfelelni, vagy csak hosszú idő múlva.
(Az agrárminisztériumnak is feltettük ezeket a kérdéseket. Ha lesz érdemi válasz, akkor visszatérünk a témára.)
