A kancelláriaminiszter szerint az önkormányzatok adókivetési joga nem terjed ki a termőföldre. Gulyás Gergely ezt lapunknak a csütörtöki Kormányinfón feltett kérdésére válaszolta. Mint fogalmazott, vizsgálják annak lehetőségét, hogyan tudnak gátat vetni annak a szerintük „nagyon káros, nagyon rossz irányú” tendenciának, hogy adót szedjenek a termőföldek után.
„Mi azt alapelvi szinten ellenezzük, hogy ilyen formában földadót vessenek ki az önkormányzatok. Lehet, hogy elvi lehetőségként létezett, de a gyakorlatban nem, és ez egy rossz új gyakorlat” – mondta.
Arra a felvetésünkre, hogy a települési adót, melyek közé a földadó is tartozik, az Orbán-kormány egy 2014-es törvénymódosítása tette lehetővé, Gulyás Gergely így válaszolt:
„Igen, de eddig földadót nem vetett ki senki”.
Csakhogy a kancelláriaminiszter óriásit téved. A Világgazdaság arról írt, a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint
a települési adó kivetését lehetővé tevő módosítás után két évvel, „termőföldek után jelenleg (azaz 2017 januárjában – a szerk.) 56 önkormányzat jut bevételhez”.
A települési adóról szóló rendelkezés a helyi adókról szóló törvényben egész pontosan így szól:
„A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó.”
Ennek megfelelően – ahogy azt korábbi cikkünkben is bemutattuk, a MÁK adatai szerint jelenleg csaknem száz, elsősorban Békés, Győr-Moson-Sopron, illetve Somogy vármegyei település alkalmazza is a törvény adta lehetőséget, és a termőföldek után négyzetméterenként, hektáronként vagy aranykoronánként földadót vet ki.
A földadó mint önkormányzatok által beszedhető helyi adó eltörlése ügyében elsősorban az agrárkamarával egyeztet a kormány – mondta a kancelláriaminiszter, arra a felvetésünkre, hogy az érintett önkormányzatokkal is terveznek-e egyeztetést, Gulyás Gergely azt mondta, ismerik az álláspontjukat, de ha valaki egyeztetni akar velük, állnak rendelkezésükre.
A földadóra vonatkozó érdeklődésünk a Kormányinfó közvetítésében 1:58:12-től tekinthető meg.
Könnyen lehet, hogy a minisztert politikai indulata ragadta el, ugyanis az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely valóban csak az idén január 1-jétől adóztatja meg a magánszemély földtulajdonosokat. A Csongrád-Csanád vármegyei nagyvárosban annak, akinek 40 ezer négyzetméternél nagyobb földje van szántó, kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban, évente négyzetméterenként 99, egyéb esetben 59 fillér települési adót kell fizetnie.
Máskor viszont nagyon elnéző a kormányzat a gazdákat földadóval sújtó városvezetéssel. Hajdúnánás fideszes polgármesterének, Szólláth Tibornak (aki a Nemzeti Agrárkamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, illetve a vármegyei agrárkamara elnöke is egyben) javaslatára a település ugyancsak kormánypárti képviselői épp január 1-jével emelték meg a földadó mértékét aranykoronánként 200 forintról 400 forintra. Az arra vonatkozó ellenzéki parlamenti kérdésre, hogy Nagy István agrárminiszter aláír-e tiltakozó petíciót az ellen, hogy a hajdúsági városban az év végén duplájára emelték a földadót, a tárcavezető nem válaszolt, csak annyit írt, ellenzik a helyi földadók bevezetését.
Hajdúnánás egyébként az elsők között élt a települési adó adta lehetőséggel, és 2015. január 1-je óta szed adót a földrészletek tulajdonosaitól. A város polgármestere már akkor is a fideszes Szólláth Tibor volt.
