6p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A drágaság csak az egyik oka annak, hogy sokan nem vesznek a hagyományos húsvéti eledelből. De ha már veszünk, hogyan kéne elkészíteni?

Bár most még inkább csak nézelődnek a háziasszonyok sonka ügyben, már vannak arról piaci elemzések, hogy miként is állunk idén a magyarok hagyományos húsvéti fogásával?

Spórolunk-e vagy sem?

Az egyik piackutató intézet szerint a magyar családok egyáltalán nem spórolnak, ha a húsvétról van szó – kivéve a tavalyi évet, amikor az élelmiszer-infláció olyan szinten megnyomta a finomság árát, hogy a magyarok inkább az olcsóbb, sokszor rosszabb minőségű árura szavaztak.

A Magyar Húsiparosok Szövetségének egyik vezetője egy rádióinterjúban elmondta, hogy a magyar családok összesen 21 milliárd forintot fordítottak 2023-ban húsvéti sonkára és más füstölthús-készítményekre.

Hagyományos húsvéti tál - kimaradhat belőle a sonka?
Hagyományos húsvéti tál - kimaradhat belőle a sonka?
Fotó: Depositphotos

A felmérés szerint egy háztartás nagyjából 7200 forintot költ ilyenkor húsfélére, ami hárommillió háztartással számolva 21 milliárd forintnyi összeget tesz ki. Ez egyébként az éves mennyiség körülbelül 41 százaléka, amely nagyjából 6800 tonna sonkát és egyéb füstölt húst jelent.

Megugrottak az árak

A Gfk piackutató intézet tavalyi adatai alapján egy átlagos magyar háztartás 2,3 kiló húsvéti sonkát és füstölt húst vásárol, nagyjából 3100 forintos kilogrammáron.

Lehet, hogy ez anno így volt, de a múlt héten az egyik budai élelmiszerüzletben már 4500 forint volt a darabolt, még meg nem főzött combsonka kilónkénti ára.

No most, nem vitatva a fenti, szakmai szövetségek által közölt számok jogosságát, a 21. században véleményem szerint nem egészen így fest a helyzet. Az általam megkérdezettek közül 10 emberből 8 kijelentette, esze ágában sincs sorban állni a piacon egy hatalmas füstölt sódarért.

Akik nem vesznek egy egész sódart

Miért? Mert nyugdíjas, egyedül él, sok neki ez a mennyiség. Vagy, mert, elfoglalt fiatal menedzser lévén, nem ér rá áztatni és utána órákig figyelni a sonka lassúdad bugyborékolását. Az is elhangzott, hogy nincs is akkora lábosa a konyhában, amibe ez a jókora húsdarab beleférne.

Egy másik kör kijelentette, elutazik húsvétkor, ő maga tíz dekát sem vásárol. Egy szűkebb réteg viszont kijelentette, azért tekint el tőle, mert tavaly vett, de sok maradt megmaradt, ide-oda farigcsálták, darabokra vágták, mélyhűtőbe rakták.

Mit kezdjünk a maradékkal?

Hogy mire lesz jó? Reggelire tojás alá, vagy éppen főznek belőle – ezt egy középkorú férfi javasolta a piacon - sonkás kockát, amiről a mai fiatal generációnak halvány fogalma sincs, mi. Régen a háziasszonyok a sonka leszűrt füstölt levét kincsként őrizték, abból készült a legfinomabb bableves.

De találkoztam olyanokkal is, akik vegák vagy vegánok, és eszük ágában sincs sonkát és semmilyen más húsneműt vásárolni.

Van, aki füstölt tarját vesz

A szomszédban lakó fiatal házaspár elmegy wellnessezni, és a szállodai svédasztalon kóstolja meg eme ikonikus magyar ételt. Az ő szomszédjuk meg kijelentette, hogy vesz 30 deka kész sonkát, ráteszi a hidegtálra szépen felszeletelve, tojással, salátával, paradicsommal, retekkel körítve, új hagymával színesítve.

Ennyi elég lesz, hiszen mást is kínál, ha mégis átjönnének a szülők másnap.

Olyat is hallottam, hogy van, aki jobb minőségű főtt, füstölt tarját vesz, azt omlósabbnak, ízletesebbnek találja.

Könyörgöm, akasszuk fel!

Az igazi roham húsvét előtt másfél-egy héttel várható. Egyrészt mert maga a piacozás, a tavaszi színes kínálat nézegetése is hozzátartozik a szertartáshoz, másrészt mert az emberek nem tudják hol tárolni a füstölt sonkát. Hűtőbe nem való.

De könyörgöm, hova akasszuk fel? Ötven éve, kisebb falvakban – és még biztos ma is sok helyütt –  befőttekkel teli, hűvös, hatalmas spájzban lógott, magasan, jókora füstölt szalonnák és kolbászok mellett, vagy a kinti füstölőben pihent, biztos helyen, hogy ne penészedjen meg, és ne érje el se kutya, se egér.

Ma sok lakásban nincs is külön éléskamra kialakítva, amerikai mintára.

Komoly kihívást jelent

Egy friss, reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a sonkaválasztás feladja a leckét a vásárlóknak. A válaszadók közel fele – 48 százaléka – jelentette ki, hogy neki komoly kihívást jelent a megfelelő húsvéti sonka beszerzése. Főleg a korábbi kellemetlen tapasztalatok miatt ítélik meg ezt a feladatot nehezen megoldhatónak.

A megkérdezettek több mint fele – 48 százalék - számolt be arról, hogy korábban, dacára a gondos előkészületeknek, túl zsíros, túl sós vagy éppen száraz és rágós, valamint sótlan, ízetlen, esetleg nyers maradt a húsvéti asztalra szánt sonka.

Nem mindig sikerül tökéletesen

A leggyakoribb rossz tapasztalatokat a túl zsírosság – 30 százalék, a nem megfelelő íz és fűszerezés – 28 százalék, a száraz és rágós végeredmény – 23 százalék, illetve a túl sós íz 19 százalék - okozta, valamint az, hogy a sok munka dacára a sonka nyers maradt

Abban megoszlik a válaszadók véleménye, hogy mennyit akarnak bajlódni a sonka elkészítésével.  Azok vannak némileg többen - 28 százalék - akik biztosra mennek és előnyben részesítik a könnyen elkészíthető füstölt árukat. Számukra az a legmegfelelőbb, ha könnyen, egyszerűen, külön fűszerezés és áztatás nélkül tehetik a főtt sonkát az asztalra.

A megkérdezettek 24 százaléka ellenben nem sajnálja az időt arra, hogy a saját szája íze szerinti sonkával lepje meg a családot.

Milyen legyen, ha nem magyar?

Az elvárásoknak megfelelő húsféle beszerzése a megkérdezettek közel felének – 48 százalék - komoly kihívást jelent. A nők körében főleg, mert a felmérés rámutat arra a tényre is, hogy az ünnepi sonka megvásárlása a családon belül alapvetően rájuk hárul.

A különféle rizikók csökkentése érdekében a döntés meghozatalakor fontos szempont - a válaszadók 31 százaléka szerint - hogy a sonka magyar gyártótól származzon. Ez meglepő – bennem fel sem merült, hogy külföldi termékre voksoljak. Bár a mai német diszkont multi  dömpingben ki tudja, honnan érkezik, amit leemelünk a polcról.

Igaz, voltam már vendégségben húsvétkor olyan baráti társaságban, ahol szentségtörés ide vagy oda, de olasz prosciutto volt feltálalva, és nem történt semmi tragédia.

A hagyományost a vásárlók egyharmada keresi

A vásárlók közel harmada– 29 százalék - kimondottan az olyan hagyományos sonkákat keresi, melyek hagyományos pácolású, bükkfán füstölt termékek. Ezt úgyis fordíthatnánk, hogy csak egyharmada.

Arról nem esik szó a közleményben, hogy milliónyi magyar húsvétkor sem engedheti meg magának a dőzsölést, annál is inkább, mivel a sonkatálhoz elengedhetetlen friss tavaszi zöldségek, meg a kalács is, aranyárba kerülnek, nem beszélve a csokoládéról, a tojáslikőrről, az ünnepi asztalt díszítő barkáról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!