Sivatagban is tesztelt szárazságtűrő kukoricát dobott pár éve a piacra az egyik vetőmagkonszern. Erre a képességre már itthon is égető a szükség, mert a tavalyi aszályban a szokásos 7-9 millió tonna helyett alig 2,8 millió tonna termett rekordalacsony, hektáronként csak 3,4 tonnás országos átlaggal.
A klímaváltozással ránk váró sokéves száraz periódus elején a hazai szántóföldi növénytermesztés gerincét alkotó kukorica ráfizetéses kultúrává vált a szárazabb, alföldi térségben.
Szabó István homokos vályogtalajú, bácsbokodi gazdaságában is nagyon megszenvedte a kukorica a tavalyi szárazságot. Alig 3-3,5 tonnát termett hektáronként. “Már az is eredmény volt, hogy sikerült értékesíteni” - ismeri el a termelő. A környéken ugyanis a gombafertőzés miatt eladhatatlan, aflatoxinnal szennyezett lett a termés. Ráadásul azóta esett a kukorica ára.
Zuhan az ár!
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) a 2022/2023. gazdasági évit 4,5 százalékkal meghaladó, 1202 millió tonna globális kukoricatermést jelez előre a 2023/2024. gazdasági évben, áll az Agrárközgazdasági Intézet elemzésében. A felhasználás 1198 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét 2 százalékkal haladná meg. A 2023/2024. évi szezon végére 261 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban. Az Európai Unióban a 2022. évitől 1,5 százalékkal kisebb területről, 8,7 millió hektárról arathatnak kukoricát az idén. A növény által elfoglalt terület Romániában, Franciaországban és Lengyelországban egyaránt kisebb lehet.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 86,1 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica március utolsó hetében, ami az egy évvel korábbit 23 százalékkal múlta alul. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica májusi jegyzése 7000 forinttal, a júliusi és a novemberi egyaránt 3000 forinttal, sorrendben 90 ezer, 96 ezer és 93 ezer forint/tonnára csökkent március 27. és április 6. között, miközben a decemberi változatlanul 98 ezer forint/tonna volt. A chicagói árutőzsdén 253–260 dollár/tonna tartományban ingadozott a kukorica májusi jegyzése. A párizsi árutőzsdén a termény júniusi tőzsdei elszámolóára 248 euró/tonnáig ereszkedett.
Az Mfor.hu kérdésére, hogy az éppen esedékes vetésnél az aszálybiztos cirokra cseréli-e a “kényszernövényként” termelt kukoricát, Szabó István mégis így felelt. “Cirok nem lesz idén sem, csak valamennyi kukorica, mert szükség van rá a vetésforgóban”. De nem zárta ki, hogy esetleg a jövőben nem is lesz cirok, akár a kukorica “kárára.”
Pedig itt az idő! A gazdáknak alkalmazkodnia kell a klímaváltozástól egyre szélsőségesebb időjáráshoz. Olyan stressztűrő kultúrákat kell választani, mint a Szudánból származó cirok. Az afrikai klímán edzett növény felületét borító viaszréteg csökkenti a párolgást, így feleannyi vízzel állít elő ugyanannyi szárazanyagot, mint a kukorica. Így a zordabb termőhelyi viszonyok mellett is versenyképesen, jövedelmezően termeszthetik.
Bár a kukorica a világháború után itthon csaknem kiszorította ezt a régi kultúrát a hazai köztermesztésből, a klímaváltozással most fordult a kocka: újra növekszik a cirokterület. Míg 2020-ban itthon 23 ezer hektáron termelték a szemes, illetve a silóhibrideket, tavaly már 35 ezer hektáron vetették. Ezzel a második legnagyobb EU-s termelővé lépett elő Magyarország a franciák után, ahol szintén gyors ütemben: egy év alatt 27 százalékkal bővült a termelés.
A lehető legjobbkor köszönt be a cirokreneszánsz, mert az aszályos szezon miatt több mint egymillió tonnás ukrán kukoricaimportra szorult az ország.
Sikernövény
Világszerte már 42 millió hektáron vetik a szárazságtűrő, a kukoricánál több fehérjét tartalmazó cirkot étkezési és takarmányozási célra. Az EU-ban összesen 0,7 millió hektáron termesztik, de a területe évről-évre nő. A kontinensen 225 ezer hektárral Oroszország a legnagyobb ciroktermesztő a második Ukrajna 70 ezer hektárral. A gluténmentes étkezési szemes cirok mellett a silócirok is egyre nagyobb teret kap a termesztésben. Páratlan előnye, hogy a strapabíró szárazságtűrő növény mélyre nyúló gyökérzetével hatékonyan veszi fel a vizet és a tápanyagokat a talajból. Nemcsak az alsóbb rétegek nedvességét éri el, a felszín közeli harmatgyökerével még pár csepp esőt is hasznosít. Korán betakarított kapásnövényként jól illeszkedik a vetésforgóba, 2-3 évig monokultúrában is termeszthetik. Ehhez a kukorica géprendszere elegendő. A kukoricánál 20-30 százalékkal kevesebb műtrágyával is beéri, kevés növényvédőszert igényel. Április közepétől május közepéig kukorica sortávolságra vetik.
A hazai állatállomány biztonságos ellátásához legalább három-négyszeresére kellene bővíteni a vetésterületét a kukorica rovására.
Az ütemről azonban megoszlik a szakértők véleménye. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára egy tavalyi rendezvényen úgy becsülte, hogy több százezer hektárra növelhető a cirok vetésterülete. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke - az Mfor.hu kérdésére - azonban óvatosabban számolt. Az évente 0,9-1,2 millió hektár között ingadozó, tavaly már csak 819 ezer hektár hazai kukoricaterületen, az elnök szerint, mintegy 100-150 ezer hektáron lehetne cirokra cserélni a tengerit. “Nem erőltetném a gyors területnövekedést” - ajánlotta az elnök.
Nem árt az óvatosság, mert tavaly az aszályos gazdaságokban ugyan valóban veszteséges lett a kukorica, de eddig öt évből három-négyben nyereséget termelt. Bár az év eleji rekordárak után gyors tempóban csökken a kukorica ára, ha a költségek nem is, az esős április start után, talán csapadékos szezonban újra nyereséges lehet a kukorica is, nemcsak az aszálytűrő, bombabiztos cirok.
Hektáronként félmilliós profit
Egy tavaly őszi zagyvaszántói ciroktanácskozáson Feczák Gábor, a vetőmag-forgalmazó Agroszemek Kft. ügyvezetője első kézből számolt be az újrafelfedezett növény kínálta üzleti és piaci lehetőségekről. Akkora a kereslet a szemes cirokra, hogy az itthon megtermelt mennyiség tízszerese is kevés lenne. Kapós, mert a takarmány-receptúrákban a szemes kukorica harmadát, felét is többletköltség nélkül kiválthatják ezzel a nagy nyersfehérje-tartalmú cirokkal, javítva az állattartás mutatóit. Magyarországon így már most félmillió tonna felhasználók igénye, miközben a külpiacon, például Olaszországban is óriási a kereslet. A magyar cirkot főleg az olasz, a lengyel, a román piacra szállítják.
“Sorban állnak a vevők a cirokért” - mondta a szakember, miközben a takarmánykeverők, állattartók igénye is egyre nő.
A klímaváltozás kukoricája
A tanácskozás után a résztvevők egy betakarításra váró táblán élőben is láthatták “a klímaváltozás kukoricáját”, amely a gyenge termőhelyen is bizonyított. A pásztói Agroprodukt Kft. tábláján 7-7,5 tonnát termett hektáronként a szemes cirok, miközben az Alföldön a kukorica sokfelé csövet sem hozott. Hektáronként csak 240 ezer forint volt az önköltség, amit a termés harmada: 2-2,5 tonna fedezett. Egy tonna cirok ugyanis 120 ezer forintért kelt el. Intenzívebb termesztéssel azonban itthon hektáronként 8-10 tonnás hozamra is képes a szemescirok. Ez a tavalyi árakkal és az előre nehezen becsülhető, legrosszabb esetben akár duplázódó, félmilliós önköltséggel is, hektáronként legalább félmillió forintos nyereséget ígér. Nem is meglepő, hogy az Agroprodukt évek óta nem is vetett már kukoricát, helyette cirkot termeszt.
Járt utat a járatlanért
Ilyen előzmények, a tavalyi veszteség után, a vetés idején az egész évet meghatározó nehéz és sürgős döntés vár a gazdákra: cirokra cserélik-e a kukoricát? A profik szerint azonban ez már nem is kérdés, érdemes - legalább pár hektáron - kipróbálni.
Gluténmentes
A szemes cirok beltartalma hasonlít a kukoricáéhoz: 70-75 százalék a keményítő-, 11 százalék a nyersfehérje-tartalma. Mivel glutén és tanninmentes, így kenyeret, tésztát, tortát, sört is készítenek belőle, amit a gluténérzékenyek, sőt cukorbetegek is fogyaszthatnak. A cirok gazdag ásványi sókban (vas, foszfor, kálium) és B6 vitaminban, antioxidánsokban is.
Kukorica helyett miért vessünk cirkot?
– stressztűrő, jobban viseli a hőséget
– kevesebb vízzel is többet terem aszályban is
– kisebb a tápanyag- és a növényvédő szer igénye.
