Az április 7-13. közötti 15. héten egy Veszprém vármegyében élő 55 éves nőbetegnél laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt, Brucella abortus okozta brucellosis megbetegedésről számolt be a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).
Mint írják, ez idén már a második brucella-eset, de a feltételezett terjedési módra eddig nem derült fény. A brucellózis antibiotikummal nagyon könnyen kezelhető, a gond inkább az, hogy nehezen ismerik fel.
A brucellózis olyan baktérium okozta betegség, amely eredetileg állatokat érint, de hét típusa közül négy emberekre is átterjedhet. Az egyik épp a Brucella abortus, amit a Veszprém vármegyében élő páciensnél detektáltak. Legsúlyosabb esetben vérmérgezésszerű állapotot okoz, de előfordulhat miatta vetélés is – erre utal a neve is. A fertőzés lehet tünetmentes, de okozhat influenzára és reumás betegségre emlékeztető panaszokat is. Kezelése könnyű, de felismerése nem egyszerű. Emberről emberre azonban nem terjed.
Fotó: Depositphotos
Az állatoknál igen rég fordult elő brucella Magyarországon – és mostanában, amikor a szintén hosszú idő óta újra felbukkant ragadós száj- és körömfájás járvány miatt leölt állatok miatt egyébként is feszült a helyzet, nem jó hír, hogy a baktérium fő gazdája épp a szarvasmarha. Igaz, megtelepedhet kisebb kérődzőkben, így például juhokban, bivalyban, őzben és szarvasban is.
Fontos, hogy ha egy állomány megfertőződik brucellózissal, hasonlóan a most lezajlott/zajló állatjárványhoz, zárlati intézkedések mellett fel kell számolni. De ahogy az NNGYK írta heti jelentésében, még nem derült ki, hogyan fertőződhetett meg a beteg – remélhetőleg nem ismét a szarvasmarha állomány újabb járványának előszele.
Három évtizede tünetmentes a magyar állatállomány
A Nébih szerint Magyarországon 1985 óta nem fordult elő brucellózis, a tehénállomány mentes volt tőle, így a kór az embereket sem érintette. Ezért sem túl szívderítő, hogy brucella-fertőzött pácienst diagnosztizáltak - még ha fertőzött állatállományról még nincs hír. Hasonló a helyzet az iparilag fejlett országok többségében: jelentős részük már megszabadult a betegségtől, illetve jól áll a mentesítéssel. Többek között Skandinávia, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc, Ausztria, Csehország, Szlovákia, de jól áll a mentesítéssel Németország, Franciaország és az Egyesült Államok is már túlvan ezen. Szerbiában azonban 2015-ben sok gazdaságban okozott problémát a brucella.
A magyarországi szarvasmarha-állományok brucellamentesítése az 1970-es évek elején kezdődött, és 1985 végére fejeződött be. Az 1990-es évek elejétől sem szarvasmarhában, sem pedig sertésben nem állapítottak meg brucellózist.
A Házipatika szerint emberbe jellemzően a fertőzött állat nyers tejével kerülhet, de lehet fertőzési forrás a sajt vagy a nem kellően átsütött hús is. Történhet fertőződés akkor is, ha az állatok testnedvei sérült bőrfelületre, vagy akár szemre, nyálkahártyára kerülnek, de a kórokozó belégzés útján is bekerülhet a szervezetbe. Azokon a területeken, ahol a brucellózis előfordul, vannak veszélyeztetett szakmák is. Az állatorvosi mellett ilyen az állattenyésztői és a vágóhídi.
A brucella a kórokozó típusától és az érintettek általános állapotától függően különböző kórképeket okozhat. Lehet tünetmentes, de kialakulhat miatta hastífuszra emlékeztető betegség, amelynek tünete az étvágytalanság és a láz, a fejfájás és a gyengeség, az ízületi és torok- és hasi fájdalom. Jelentkezhet miatta influenzaszerű állapot is, de vigyázni kell, mert a panaszok egy-két napra elmúlhatnak, de aztán visszatérhetnek, akkor már súlyosabb tünetekkel. Ilyenkor hosszú időre megnagyobbodnak a nyirokcsomók, a máj és a lép, fáradékonyság és fogyás is jelentkezhet. De reumás tünetek, tüdőbetegség, szemgyulladás, bőrkiütés is előfordulhat.
Az Európai Unióban kötelező a tagországok brucellamentessége. Magyarország 2014-ben nyújtotta be a szarvasmarha brucellózis hivatalos mentesség elfogadására irányuló kérelmet, amelyet az Európai Bizottság visszautasított, mivel akkor még számos szarvasmarhaállományban nem végezték el a kötelező éves ellenőrző vizsgálatokat. 2021-ben újabb kérelmet nyújtott be Magyarország az Európai Bizottsághoz a hároméves mentesítési terv jóváhagyása céljából, amelyet a Bizottság 2022 februárjában elfogadott.
