8p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Rekordösszegű, a mezőgazdasági szektor teljes kibocsátásának negyedét kitevő 1300 milliárd forint támogatást kaptak tavaly a válság eddigi legnehezebb évét zárt agrárgazdák, akik 2024-től, a gyorsuló koncentrációtól is tartanak. A szektort finanszírozó banki szakemberek viszont már optimistábbak.

“A finanszírozási nehézségekkel teli 2023-as évben kulcsfontosságú volt az ágazat számára, hogy a gazdálkodók számára rekordösszegű, több mint 1300 milliárd forint értékben kerültek agrártámogatások kifizetésre.” Nagy István agrárminiszter értékelte így a zuhanó fogyasztás és terményárak miatt sok gazdának amúgy veszteséggel zárult múlt év kifizetéseit. A miniszter szerint a Vidékfejlesztési Program heti kifizetése lényegében megduplázódott: a korábbi, átlagosan 6,7 milliárd forint helyett 2023-ban 13,7 milliárdot fizettek ki. Mindez összesen az év végére megközelítette a - szintén rekord - 750 milliárd forintot.

A beruházások mellett az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodás támogatására 200 milliárd forint érkezett a gazdákhoz.

Az új Közös Agrárpolitika időszakában pedig hat jogcímen mintegy 194 milliárd forint támogatási előleget kapott 136 ezer gazdálkodó. Ebből 139,6 milliárd forint volt az alaptámogatás. Csaknem 133 ezren kaptak összesen 41 milliárd forint újraelosztó támogatást. 

Mit hoz a jövő? Fotó: Depositphotos
Mit hoz a jövő? Fotó: Depositphotos

A megugrott költségeket és a kiskereskedelmi forgalommal együtt zuhanó terményárakat is látva mégis sokan aggódnak. Főleg a kisebb gazdaságokban újabb “nehéz évtől tartanak” az idén, amelyben nem tudják vállalni a túlélést jelentő fejlesztéseket.

A szektort finanszírozó pénzintézetek szakemberei azonban a “nehéz év után” már látják a fényt az alagút végén. Mezei Dávidot, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetőjét és Héjja Csabát, az üzletág szenior elemzőjét az idei kilátásokról kérdeztük. Vajon 2024 is a rekordkifizetések éve lesz-e mezőgazdaságban?

Az árfolyamon is múlik

Mezei Dávid a normatív támogatások esetében hasonló nagyságrendű kifizetésekre számít, mind a Közös Agrárpolitika I. pillérébe tartozó (alaptámogatás, Agro-ökológiai Program stb.), mind a II. pillérbe tartozó (agrárkörnyezet-gazdálkodási program, ökológiai gazdálkodás stb.) jogcímek tekintetében is. Ezek ugyanis évről évre visszatérő, euróban kifejezve változatlan összegű támogatások, amelyekre lényegében csak az euró-forintárfolyam változásainak lehet némi hatása. Felidézte, hogy az előző finanszírozási időszak végén és a 2021-22-es átmeneti időszakban megítélt rekordösszegű beruházási támogatásokból finanszírozott projektek megvalósítását több tényező is hátráltatta. Többek között a koronavírus-járvány, az ennek következtében az ellátási láncokban fellépő zavarok, az ellátási láncok lassú visszaépülése, valamint a felpörgő infláció. Így ezek a projektek nagyrészt 2023-ban jutottak el a kifizetési szakaszig.

“2024-ben hasonló, vagy valamivel alacsonyabb kifizetési számokat várunk a vidékfejlesztési beruházási jogcímeknél” - előlegezte meg Mezei Dávid. 

Ugyanazon a pályán

Árnyalja azonban a képet, hogy a jelenlegi nehéz piaci és hitel-környezetben az agrár kis-, középvállalkozások (kkv) többsége fél fejleszteni. De így aligha tudnak megfelelni a versenyképességi, nyereségességi kihívásoknak, az EU-s fenntarthatósági elvárásoknak.

A kamat(környezet) Héjja Csaba szerint azonban nemcsak Magyarországon, hanem Európában és világszerte is magas. Tehát csaknem ugyanazon a pályán versenyzünk nemzetközi szinten is. “Ha van előnye vagy lemaradása a magyar vállalkozásoknak, az ugyanakkora marad, mint volt az elmúlt években, az olló nem fog nyílni” - ígéri az elemző. Egy-két beruházás nélküli év pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki jelentős versenyhátrányba kerül. Szerencsésebb persze folyamatosan fejleszteni, de inkább az a siker titka, hogy az adott környezetnek leginkább megfelelő módon fejlesszenek. Példaként említette a 2022 végi precíziós géppályázatokat, amikor 13 százalék feletti volt a jegybanki alapkamat, mégis rekordnagyságban vásároltak gépet a magyar gazdák. “Tehát ilyen környezetben is megvannak azok a beruházási formák, amelyekkel meg lehet őrizni, esetleg növelni is lehet a versenyképességet” - állítja a szakember.

Mit hoz az európai választás?

Mezei Dávid arra emlékezet, hogy a mezőgazdasági kkv-k számára továbbra is elérhetők kedvező kamatozású konstrukciók. Ilyen például az Agrár Széchenyi Beruházási Max+. Ennek keretében nettó 5 százalékos éves kamattal, maximum 10 éves futamidő mellett lehet finanszírozni a termőföldvásárlástól az energiahatékonysági beruházásokon át számos hitelcélt. A támogatások uniós jogalapját jelentő bizottsági rendeletet ugyan tavaly év végén meghosszabbították, de csak június végéig. “Tekintetettel az európai parlamenti választásokra, és ezzel párhuzamosan a jelenlegi Európai Bizottság megbízatásának végére, a szokásosnál is bizonytalanabb, hogy vajon újból meg fogják-e hosszabbítani ezt a lehetőséget” - figyelmeztet Mezei Dávid, aki erősödő koncentrációra számít az idén. 

Ez viszont felveti, hogy a kevesebb, nagyobb, hatékonyabb gazdaság le fogja-e kötni a 2024-es támogatási forrásokat? Elég lesz-e a szektorban az égető technológiaváltásra?

Héjja Csaba szerint a koncentráció a versenyképességgel és a hatékonysággal szorosan összefüggő folyamat. A mezőgazdaságban az átlagos versenyképes üzemméret folyamatosan nő, ez globális jelenség, amellyel számolni kell. “Napjainkban a magyar gazdák már nem is elsősorban a szomszéd gazdával versenyeznek, hanem a német, a francia, a brazil vagy épp az amerikai farmerekkel” - mondja Héjja Csaba.  Nemzetközi összehasonlításban még fejlődnünk kell, amihez az elemző szerint szükség lesz a mérethatékonyságot kiaknázni képes, nagyobb méretű gazdaságokra és ezek tőkeeréjére is.

Persze emellett rendkívül fontos, hogy a kis- és közepes méretű családi gazdaságokat is támogatni kell, mert ezek adják a magyar és az európai mezőgazdaság gerincét. “De ne is beszéljünk egyetlen évről, a mezőgazdaságban öt-tíz év távlatában kell vizsgálni egy-egy ciklust” - figyelmeztet a szakember. A jelenlegi időszakban most olyan év jön, és olyan éven vagyunk túl, amikor a beruházások, fejlesztések volumene alacsonyabb volt. De megelőlegezi, hogy 2025-től újra a korábbi növekedési pályán lehetünk.

Piaci anomáliák, de növekvő kibocsátás

Nehéz éve volt 2023 a magyar mezőgazdaságnak. Ezt ismerte el évértékelőjében Nagy István agrárminiszter, amit “az európai gazdasági visszaesésből származó fogyasztáscsökkenésnek, az ottani értékesítési pozíciók romlásának, az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes bejutásának és az ebből fakadó piaci anomáliáknak” tulajdonított.  De a nehézségek ellenére a mezőgazdaság teljes kibocsátása egy év alatt így is 6,5 százalékkal nőtt, meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot a tárcavezető értékelése szerint. Igaz, a 8,8 milliárd eurós export csak az előző évhez hasonlóan alakult.

Még ilyen előzmények után sem tudhatjuk, milyen lesz ez az év, de jó hír, hogy az óév végén már közzétették az idei agrártámogatási menetrendet, amelyhez a leendő pályázóknak külön felkészítő cikksorozazot is indított honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ebben a Stratégiai Terv alapján bemutatta a várható felhívásokat: például a Fiatal gazda, a Mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztése, illetve a Mezőgazdasági üzemek fejlesztése pályázat főbb céljait és feltételeit. A Mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztésére az idén egyenként várhatóan akár 60 ezer euróra (csaknem 23 millió forint) pályázhatnak a gazdák, ami a projekt teljes elszámolható költségének legfeljebb 85 százaléka. A támogatás négyszer akkora, mint az eddigi kisüzemes pályázatoknál így, ha hozzávesszük a 15 százalékos önerőt, akkor akár 69 ezer eurós (ez jelenleg több mint 26 millió forinttal ér fel) projektek is megvalósulhatnak.

A Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére várhatóan akár 15 millió euróra (5,7 milliárd forint) pályázhatnak, ami a projekt teljes elszámolható költségének fele. Sőt, az 50 százalékos támogatási intenzitás bizonyos vállalásokkal tovább növelhető is. Például, ha gazdaságátadásban vesz részt a pályázó (+15 százalék ), vagy kollektív beruházásoknál (+10 százalék), kamattámogatott hitel esetén (+10 százalék), az ökotermék előállításánál (+10 százalék).

Ez utóbbi azért is felértékelődött, mert az idén már az EU zöld elvárásai is szigorodtak, amelyek teljesítéséhez a gazdáknak fejleszteni kellene a technológiát, illetve az EU-s mércével szerény hatékonyságukat. Az idén életbe lépett magyar KAP Stratégiai Tervben szerint például két egymást követő évben már nem vethetnek azonos növénykultúrát ugyanarra a parcellára, táblára. Legalább egy másodvetést be kell iktatni a két főnövény közé. A parlagon hagyott területeket pedig legalább január 1-től augusztus 31-ig  pihentetni kell.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!