Kína szeptembertől – termékcsoporttól függően – 18-62 százalék közötti vámmal sújtja az EU-ból érkező sertéshúst és sertéshús-termékeket. Mindezt viszonzásul, miután az Európai Unió vámot vetett ki a kínai elektromos autókra. Pick László, a karcagi Kunagro21 Kft. ügyvezetője főleg ennek tudja be, hogy az eladatlan készletek miatt a feje tetejére állt az unió sertéspiaca.
A termelési költségeket fokozó szigorú – környezetvédelmi, fenntarthatósági, állatjóléti, GMO-mentességi –szabályok miatt a versenytársaknál eleve sokkal többe kerül az uniós sertéshús. Annyira drága, hogy jószerivel már csak Japán, Korea, Kína vásárolta. Pedig az EU 120 százalékban önellátó sertéshúsból, így a termelés egyhatodát a külpiacokon kell értékesíteni. Eddig a legnagyobb vevő Kína volt, ahová azonban a vámemelés utáni abszurd belső árak miatt szinte teljesen leállt az export.
„Sok politikai döntés végül mind a sertésszektoron csapódik le” – fájlalja az ügyvezető. Ez történt 2014-ben is, amikor a krími megszállás miatti szankciókkal – uniós döntéssel – „egyik pillanatról a másikra kitiltattuk magunkat az orosz, azaz a régió legnagyobb piacáról” – idézi fel.
Az ügyvezető szerint a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámmal megint a sertésszektor szereplői jártak pórul, amiért kompenzációt sem kapnak. Még intervencióval sem állították helyre a belső piac megbillent egyensúlyát, pedig ez – a spanyol előretörés mellett – tovább rontotta a termelők pozícióit.
Ibériai húsdaráló
Spanyolország tíz éve kezdett a sertéstartás intenzív fejlesztésébe. Eurómilliárdokat fordított arra, hogy nemzetközi mércével is versenyképessé tegye a tenyésztést, tartást, feldolgozást. Jelenleg már évi 60 millió hízót állít elő.
„Pedig ehhez se olcsó gabonája, szójája, se nagy vízkészlete sem volt. Az így létrehozott hatalmas termelésnek pedig ma már piaca sincs. Eladhatatlanná vált a spanyol sertés nagy része” – értékeli Pick László. Azt sem tartja véletlennek, hogy éppen a napokban fedezték fel az afrikai sertéspestis (ASP) betegséget Spanyolországban. A gazdák így teljes állami kártalanítással számolhatják fel a piaci nehézségek miatt amúgy is értékesíthetetlenné vált állományokat.
Fotó: MTI
Hasonló gyanú merült fel a napokban Lengyelországban is. Stefan Krajewski agrárminiszter arról számolt be az X platformon, hogy a fontos tenyésztési központnak számító Piotrków megyébe, Trybunalski közelébe valaki szándékosan szállította egy ASP-vel fertőzött vaddisznó maradványait. „Nem zárjuk ki a szabotázst, beleértve a keleti szabotázst is” – írta a miniszter az X-en, de később ezt a gyanút a szakértők cáfolták.
Sakk-matt a gazdáknak
A beszorult export, a csökkenő kereslet, a zuhanó árak miatt itthon is évek óta válságban van az ágazat. „Sakk-matt helyzetbe kerültünk, az élősertés kilónkénti felvásárlási ára már csak 430 forint, ami szeptemberben még 670 forint volt!” – magyarázza Pick László, aki nem látja a kiutat. Az elmúlt hat-nyolc évben ugyanis gyökeresen átalakult a hazai sertéstartás szerkezete. A termelők feje felett egyfajta „üvegplafon” alakult ki a vállalkozó szerint, miután négy-öt nagy integrátor határozza meg a piacot. Évi mintegy 2,5 millió hízót kibocsátva ezek adják az éves termelés csaknem felét.
A veszteségessé vált hizlalás következtében azonban ezek a nagy integrációk is végveszélybe kerültek. A karácsonyi bevásárlások idején is heti 100-150 millió forintos mínusszal zárnak, és a kilátások is rosszak. Pick László attól tart, hogy a januári-februári piaci pangás idején ez a nyomott átvételi ár is tovább csökken, akár 300-350 forintra. A hizlalás önköltsége viszont élősúly-kilogrammonként már több mint 600 forint. A folytatás a klímaváltozás miatt is egyre kilátástalanabb, mert a nyári aszályoktól kevés és drága lett a takarmány.
„Inkább kimaradok belőle”
„Tíz éven át hektáronként biztos volt a tíz tonnás kukoricatermés, de négy éve nálunk is már csak 3 tonnás az átlag. Egy-két rossz évet még ki lehet bírni, de ötből négyet már nem. Ráadásul a zuhanó uniós árak és a csökkenő kereslet is mutatja, hogy már az EU-ba sem kell ilyen sok disznó! A továbbiakban inkább kimaradok ebből!” – vallja meg a vállalkozó, aki más területekre irányítja cégcsoportja vállalkozását. Sok állattartó vélekedik így, de a többség még bízik a kedvező piaci fordulatban, bár a veszteségük évek óta gyűlik.
Túlélés, vagy vigaszdíj?
Négymilliárd forintos keretösszeggel új, jövedelempótló támogatást hirdet a tenyészkocatartóknak a kormány – jelentette be az Agrárminisztérium. A támogatással a kieső jövedelmet próbálja a tárca mérsékelni a sertéságazatban, amely 2022 után idén is súlyos piaci és állategészségügyi nehézségekkel küzd. A tervek szerint miniszteri rendelettel módosítani fogják a szabályokat is. Emelik az állatjóléti és a hitelkamat-támogatás keretösszegét a sertés-, a baromfi- és a tenyészállat-tartóknak. A cél az ágazat pénzügyi terheinek enyhítése, hogy a gazdaságok megőrizzék a működőképességüket és a versenyképességüket.
