Aranyélet című rovatunkban vasárnap esténként olvasói leveleket adunk közre. Jóról is, rosszról is. Szerkesztőségünk a levelek tartalmával nem feltétlenül ért egyet, azokat jogunkban áll megszerkeszteni, miközben a stílusuktól és a tartalmuktól függően nem vagyunk kötelesek mindegyiket közölni. Várjuk írásaikat az [email protected] e-mail-címre!
„Tisztelt Aranyélet!
Nagyon frissek az élményeim, láttam az egész ceremóniát Londonból és ezért gondoltam gyorsan reagálni. Szóval most, hogy ez a Károly annyi évtized után király lett, itt az ideje, hogy végre ránk figyeljen a világ és az angol megkapja méltó magyar kollégáját.
Szerintem nem lehet vita tárgya, hogy kire gondolok: egy vidéki fiúból az országot jó irányba vezető, tiszteletre méltó államférfivá lett magyar emberre, akire felnézhetünk. Azt szeretném, ha Viktor király és Károly király találkozna! Hívjuk meg Magyarországra, úgyis van neki erdélyi kapcsolata.
Én már régen azt mondom, hogy vissza kell térni a királyságra, a monarchiára. Tessék megnézni a történelmünket, nekünk mindig is volt egy ilyen vezérünk, a legtöbb király alatt sokat haladt az ország, nem is sorolom, ott vannak a Hősök terén is páran.
Apropó Hősök tere! Adja magát, hogy ott legyen a magyar koronázás, jég úgy sem lesz egy darabig (ezt viccnek szántam – lehet, hogy kihúzzák). Tehát a Hősök tere elég nagy és elég jó díszlet is, mármint hogy méltó az alkalomhoz. Ráadásul az új királyunk másik fontos szereplésének is a helyszíne, onnan indult el a karrierje, a Nagy Imre-temetésen.
Nem végeztem közvélemény-kutatást arról, hogy mennyien akarják ma itthon a monarchiát, de szerintem vagyunk jó páran. Az emberekben az a kép él, hogy a monarchia alatt nagyon szépen fejlődtünk, rengeteg új épület lett, csodás események is voltak és tiszteletre méltóan bántak az emberekkel a hatóságok. Tudom, hogy egy csomó újság is volt, Pesten 500 kávéház volt, el lehetett menni Fiumébe meg az erdélyi hegyekbe.
A királyság szerintem jól működne és a Viktor már bebizonyította, hogy ért a vezetéshez. A háttérre nem is kellene már költeni, hiszen van már sok ispán, visszajött a vármegye rendszer és megteremtettük a határontúli magyarokkal az intézményes kapcsolatokat, úgyhogy már nem is határontúliak valójában. Van azért még egy teendő. Erre a parlamentre, mint olyanra szerintem egyáltalán nincs szükség, csak viszi a pénzt. Majd a várhegyen megmondják, mi legyen velünk. Nem igaz?
Tisztelettel
V.Nagy István”
