Az év utolsó hónapjaiban komoly vihart kavartak a tervek a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséről, azonban a jelek szerint a kormány elszánt. Ha megvalósulnak Orbán Viktorék elképzelései, akkor 2011-ben a pénztárak többsége lehúzhatja a rolót, hiszen a megmaradt tagokkal nem lesz képes biztosítani a működéshez szükséges forrásokat.
A pénztárak megvédésével indult
Január első napjaiban jelentek meg az első konkrétumok a választások előtt a Fidesz nyugdíjterveiről: Varga Mihály, a párt gazdasági kabinetjének vezetője a Figyelőnek nyilatkozott arról, hogy a svéd nyugdíjmodellt vezetnék be. Ez a nyilatkozat később nem kevés bonyodalmat okozott.
A svéd nyugdíjmodell lényege, hogy a befizetett nyugdíjjárulékot egyéni számlákon vezetnék. Amikor eljön a nyugdíjba vonulás ideje, a nyugdíj összegét az addig befizetett összeg alapján állapítanák meg. Ezért nevezhető a rendszer virtuálisan tőkésítettnek, hiszen egy valós tőkefedezet melletti rendszerben a meglévő tőke adja ki a járadék összegét.
Szintén az év elején esett szó először arról, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek, a többi párt ezt az ötletet is támadta arra hivatkozva, hogy így lényegesen alacsonyabb ellátással számolhatnának.
Tavasszal a választási kampányban is középpontba került a nyugdíjpénztárak kérdése, de akkor teljesen más nézőpontból. Az előző kormány tervei között ugyanis az szerepelt, hogy a pénztárakat a magántőke kezébe adja, jelenleg ugyanis a tulajdonosok a tagjai. Ezt ellenezve a Fidesz a nyugdíjpénztárak és a nyugdíjak megvédését tűzte zászlajára a kampányban.
Októberben robbant a nyugdíjbomba
A választási győzelem után nem a nyugdíjpénztárak sorsának rendezése volt a legfontosabb kérdés az új kormány számára, még a júniusban bejelentett első gazdasági akciótervben sem szerepelt ez a kérdés. Az viszont érdekes, hogy egy nappal a bejelentés előtt röppent fel először a téma a magyar sajtóban, akkor a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elutasította az államosítás ötletét. Mindez arra utalhat, hogy már az első akcióterv idején felvetődött az ötlet a kormányon belül, végül azonban még hónapokig kellett várni a részletek kidolgozására.
Egészen pontosan október 13-án a Millenárison jelentette be a miniszterelnök, hogy novembertől jövő decemberig felfüggesztik a járulékok átutalását a pénztárakba, ami havi 30 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Emellett Orbán Viktor kijelentette, hogy az év végéig megnyitják az utat a visszalépés felé az állami rendszerbe.
A kormány legfőbb érve az volt, hogy a jelenlegi magánnyugdíjpénztári rendszer drága és pazarló, "tőzsdézésre" kényszeríti a tagokat. A gyakorlatban a lépéshez nagy mértékben hozzájárulhattak a sikertelen tárgyalások Brüsszellel: hazánk ugyanis nyolc másik uniós tagállammal közösen kérte, hogy a nyugdíjreform költségei elszámolhatók legyenek a költségvetésben, ezt azonban az EU visszautasította (azóta a lengyelek mégis kiharcolták maguknak - mfor.hu szerk.).
A miniszterelnök bejelentése után néhány hétig bizonytalanságban élhettek a nyugdíjpénztári tagok, ugyanis kevés konkrétum jelent meg a tervekről. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november 24-én állt ki a nyilvánosság elé a végleges szabályokkal. Ezek értelmében továbbra is fizetni kell a 10 százalékos munkavállalói és a 24 százalékos munkáltatói járulékot, utóbbiért cserébe viszont semmit nem kap az, aki a magánnyugdíjpénztárnál marad. A több mint hárommillió tagnap január végéig kell dönteni - jelentette be a miniszter.
Azóta a parlament elfogadta a szükséges törvényt, majd Schmitt Pál köztársasági elnök is kihirdette azt, így a tagoknak másfél hónapjuk maradt a döntésre. Aki január végéig nem nyilatkozik maradási szándékáról, az automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.
Brüsszelig és Strasbourgig menne a Stabilitás
A részletszabályok kidolgozása után a Stabilitás Pénztárszövetség azonnal kijelentette, hogy minden lehetséges jogorvoslati fórumot kész kihasználni igaza érdekében. Első lépésként beadványokkal fordultak az Alkotmánybírósághoz, azonban kérdéses, hogy a testület egyáltalán nyilváníthat-e véleményt, hiszen az Országgyűlés éppen novemberben szűkítette hatáskörét.
Az Európai Unió elméletileg nem emelhet kifogást, mivel a nyugdíjrendszer tagállami hatáskörbe tartozik, azonban az EU pénzügyi biztosa már kifejezte aggodalmát a kormány terveivel kapcsolatban.
A pénztárak szövetsége azt is bejelentette, hogy szükség esetén akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig is kész elmenni. Ott azonban nagyon lassan születnek meg a döntések, nem ritkán öt-hat év is eltelik, mire végére járnak egy-egy beadványnak. Ez pedig azt jelenti, hogy amíg nem bólint rá mindenki a jelenlegi kormány nyugdíjterveire, addig a mindenkori magyar kormány feje felett fog lebegni Damoklész kardja, hiszen ha egyszer Strasbourgban pert veszít az állam, akkor évek múlva kamatostól kell majd kárpótolni a felpereseket.
12 éves rendszert szántanak be
A magánnyugdíjpénztári rendszer egyébként 1998 január elsején indult el Magyarországon, akkor született meg az úgynevezett hárompilléres rendszer víziója. Az első pillér az állami felosztó-kirovó rendszer, a második a magánnyugdíjpénztár, a harmadik pedig az önkéntes pénztári rendszer.
Minderre az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai miatt volt szükség, hiszen egyre jobban bebizonyosodott, hogy az állami rendszer nem lesz képes évtizedek múlva versenyképes nyugdíjat fizetni a társadalom elöregedése miatt. Ezért jöttek létre a pénztárak, hogy levegyék a terhek egy részét az államról.
A rendszer alapja, hogy a 24 százalékos munkáltatói járulék az államkasszába folyik be, a korábbi 8 százalékos munkavállalói járulékot pedig a magánnyugdíjpénztárba fizetik be a tagok. Cserébe nyugdíjuk 75 százalékát az államtól, 25 százalékát pedig a pénztártól várhatják majd öregkorukban.
A pénztárak felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. A szervezet legfrissebb adatai szerint a harmadik negyedév végén 19 magánnyugdíjpénztár és 61 önkéntes pénztár működött Magyarországon. Szakemberek szerint ha a tagok nagy többsége újra az állami rendszert választja majd, akkor jövőre jó, ha öt-hat pénztár meg tud élni a piacon a maradék tagokkal.
Szeptember végén 3047 milliárd forintos vagyon volt a magánnyugdíjpénztárakban, aminek nagyjából a fele volt kötvényekben, a többi pedig nagyrészt befektetési jegyekben és részvényekben. A 19 magyarországi magánnyugdíjpénztárban 3 090 517 tag volt, tagdíjbevételük 229,9 milliárd forintot tett ki az év első kilenc hónapjában. A befektetési tevékenység eredménye 241,7 milliárd forintos pluszt mutatott szeptember végéig. Ez 351,3 milliárdos bevételből és 109,6 milliárdos ráfordításból tevődött össze.
Beke Károly
mfor.hu
