5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 90-es évek nagy plázaépítési boomjának időszakában sokszor egymást érték a különféle civil szervezetek és egyéb egyesülések tiltakozásai a lakott területeken épülő bevásárlóközpontokkal szemben. Számtalan hivatkozás és érv elhangzott az ellenkezőktől. Ezek közül az egyik, hogy a beépítettség fokozása és a növekvő forgalom miatt csökkenni fog a környéken található ingatlanok értéke. Jópár év eltelt azóta, vajon tényleg így történt?

Igazuk volt-e a kétkedőknek?

Bár az adott környéken található kiskereskedelmi egységek tulajdonosai közül sokan finoman szólva sem örültek az erős konkurencia megjelenésének, a lakóingatlanok árának csökkenését hangoztató jóslatok nem váltak be. Az ingatlanpiacon egy-egy ismertebb bevásárlóközpont közelsége egyrészt vevőjelölteket vonzó tényező. Érdemes megnézni, hogy szinte semelyik hirdető nem felejti ki egy ilyen létesítmény közelségét eladó ingatlanja reklámjából, ráadásul piaci tapasztalatok szerint az ezeken a környékeken elhelyezkedő ingatlanok az évek során többségükben valóban jobb pozíciót vívtak ki maguknak a képzeletbeli ingatlanrangsorban.


A lezajlott folyamat teljesen logikus: a nagy bevásárlóközpont egyfajta lokális centrumként kezd el funkcionálni az adott térségben. Az esetek egy részében a beruházás az úthálózat és a közösségi közlekedés fejlesztésével is jár, az adott környék ismertebb lesz, nagyobb média- és "szájreklám-publicitást" kap. A különféle vásárokon, illetve telefonos kutatások keretében végzett felmérések azt mutatják: a leendő lakásvásárlók számára az egyik legfontosabb szempont, hogy a környéken megfelelő infrastrukturális, bevásárlási és szórakozási lehetőségek álljanak rendelkezésre. Márpedig ezeket a "fogyasztás templomai" a legtöbb esetben teljeskörűen biztosítani tudják. Nem beszélve arról, hogy több ilyen létesítményben például okmányiroda vagy egy-egy közműcég ügyfélszolgálata is helyet kapott, ami egyszerűsíti a környéken lakók ügyes-bajos dolgainak intézését. Mindezek jelentősen erősíthetik egy-egy, az adott pláza vonzáskörzetében található ingatlan eladhatóságát.

Legyen közel, de ne legyen zaj

A vonzáskörzet ebből a szempontból adott esetben elég nagy is lehet: különösen a belsőbb városrészeken épült központok esetében akár 2-3 busz vagy villamosmegállóra is kiterjedhet. De ezen a körön kívül is sokszor találkozhatunk a "bevásárlóközpont közelében" kifejezésekkel lakáshirdetésekben. Felismerték a tálcán kínált lehetőséget az új építésű ingatlanok beruházói is – alig-alig találni olyan katalógust vagy ismertetőt, ahol nem hangsúlyozzák ki a közelben található ilyen lehetőséget (ismerősek a "Bevásárlás néhány lépésre", a "Minden a közelben!" szlogenek?).

Természetesen léteznek hátrányok is: hiába a jellemzően nagy parkolóházak, a megnövekedett autóforgalom megkeserítheti egyes bevásárlóközpontok közelében lakók életét. (Igaz, ez nagyban függ az adott pláza elhelyezkedésétől is). Az egyébként is forgalmas, többsávos utak mellett épült létesítményeknél ez kevésbé kimutatható (ilyen például az Árkád vagy a Westend, ahol a közvetlen közelben kevesebb a lakóingatlan), de például a Buda belvárosában található létesítmény melletti utcákban időnként embert próbáló feladat a parkolás, de akár a folyamatos haladás is.

Ugyanakkor érdemes tudni, hogy amint pár utcával távolabb megyünk, ezek a hatások jóval gyengébben lépnek fel, így a legtöbbet talán a „járótávolságban”, néhány utcányira lévők nyernek a bevásárlóközpont közelségén, mind kényelemben, mind pedig ingatlanuk értékének növekedésében. Ez a folyamat például jól látszik a Marczibányi tér környékén, vagy éppen a Várlejtőn, a Duna felé haladva, bár ezeken a részeken korábban sem voltak alulértékelve a lakások. Ha azonban az eleve nagy forgalom még nagyobbra nő a környéken (mint például az egyik vidéki nagyváros belvárosában megvalósult üzletközpont esetében), akkor a hatás inkább már a semlegeshez áll közel a környező ingatlanok esetében.

Város szélén, vidéken más a helyzet

Más a helyzet a külvárosi, vagy kevésbé sikeres központok esetében. Ahova kevésbé járnak a vásárlók, vagy nem sikerült a beruházásnak kinőnie magát, a pozitív hatások is mérséklődnek. Városszerte találhatóak olyan „kis-közepes” üzletközpontok, melyek különféle okokból nem lettek sikeresek, így kevésbé emelik a környék ingatlanainak értékét.

Vidéken szintén mérsékeltebbnek nevezhető ez a folyamat: egyrészt a központok jó része kisebb, rövidebbek a távolságok, valamint sokszor a város szélén, kevésbé lakott területre épültek. De itt is találhatunk példákat, ahol az addig parlagon lévő városrészben megvalósult beruházás felpezsdítette a környéket.

A vásárló ma már szerencsés helyzetben van, hiszen óriási kínálatból választhat mind a használt, mind pedig az új építésű piacon. A fentiek figyelembevételével eldöntheti, hogy inkább a központi nyüzsgés közelében szeretne élni, vagy valahol egy távolabbi, csendesebb környéken – a legnépszerűbb lakásvásárlási célpont manapság a kettő ötvözete.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!