3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Szerdán dönthet a magánnyugdíjpénztárakról az Alkotmánybíróság (Ab), miután a téma szerepel a testület két ünnep közötti teljes ülésének napirendjén - derül ki az Ab honlapján megjelent közlésből.

Az Ab szerdai teljes ülésének napirendjén tucatnyi további téma szerepel, köztük a csőd- és felszámolási eljárással, az adózással, a helyi önkormányzati képviselők jogállásával, a választási eljárással, több, az egészségüggyel, illetve egészségügyi adatok kezelésével, valamint az esztergomi, a kaposvári és a Budapest I. kerületi önkormányzatokkal kapcsolatos indítvány.

Az Ab hatáskörei jelentősen változnak január 1-jétől, így a testület előtt fekvő indítványok nagy részéről jövőre már nem dönthetnek.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos indítványokkal már hónapok óta foglalkozik a testület. Az origo hírportál augusztusban arról írt, hogy információi szerint a témáról készített határozattervezet kimondja: azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Továbbá az Ab a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.

Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Így a jelenlegi, az Ab által vizsgált törvény alapján hiába fizeti be a munkáltató a közterhet - nyugdíj-hozzájárulást -, alkalmazottja még nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Ezzel összefüggésben az Ab tervezete kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve - írta az origo.

Augusztusban nem hozott döntést az Ab a magánnyugdíjpénztárakról, a testülethez szeptember 1-jén csatlakozott a parlament által akkoriban megválasztott öt új alkotmánybíró.

Az Országgyűlés közben pénteken több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával, egyebek mellett arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak.

Ezt - vagyis annak a szabálynak az eltörlését, hogy aki korábban pénztártag maradt, kilépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, ezért 2012 januárjától keresetei nem számítanak be a majdani állami nyugdíjába - végül arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.

A Matolcsy György jegyezte indítvány eredetileg nem tartalmazott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos rendelkezéseket, azok módosító indítványok elfogadásával kerültek be az előterjesztésbe.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!