Valószínűleg még évtizedekig emlékezni fogunk a mögöttünk hagyott évre, a 2007-ben kezdődött hitelválság kiteljesedése miatt. Sokak szerint a 2008-ban történtek alapjaiban írták át a nemzetközi közgazdaságtant, elfelejthetjük az eddig tanultakat.
Kezdjük talán egy kis statisztikával: a Dow Jones ipari index január másodikán még 13 044 ponton zárt, karácsonyra ezt sikerült ledolgoznia 8468 pontra. Ez mintegy 35 százalékos esésnek felel meg. Persze év közben volt ennél rosszabb is a teljesítmény: a mélypont november 20-án volt, amikor 7552 ponton zárta a kereskedést a Dow. A Standard & Poor’s index 1447 pontról indult az év elején, karácsony előtt végül 868 ponton zárt. Ez mintegy 40 százalékos zuhanásnak felel meg. A technológiai szektor legfontosabb mutatója, a Nasdaq index 2609 pontról esett az év végére 1525 pontra, ez több mint 40 százalékos esését jelentett.Bear Stearns: az első robbanás
A csendes január és február után márciusban már jelentkeztek a komolyabb összeomlás első jelei, akkor került először szóba, hogy az amerikai bankrendszer csődközelben van. A hónap közepén aztán robbant az első időzített bomba: bedőlt a Bear Stearns pénzügyi cég. Előtte sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy egy ekkora vállalat csődbe menjen, ezzel új korszak kezdődött, mindennapossá váltak a bankcsődök.
A Dow Jones egyéves teljesítménye:
Forrás: Yahoo
Áprilisban kicsit csendesedett a pánik, de pozitív hírek sem nagyon jöttek. Inkább nyugodt lecsorgás jellemezte a tőzsdét, a bankoktól pedig további gyenge eredménykilátások jöttek.
Májusban folytatódott a bizonytalan hangulat a tőzsdéken, de már hónapok óta pattanásig feszült volt a helyzet, csak azt nem tudta senki, mikor jön az összeomlás. Közben az olajár már 120 dollárnál tartott, 2008-at még 100 dollár környékén kezdte a nyersanyag, majd onnan emelkedett fokozatosan..
Június: de mi az a Lehman?
Június közepén az összeomlás későbbi főszereplője is hallatott magáról: a Lehman Brothers bejelentette, hogy fennállása első veszteséges negyedévét könyvelheti majd el várhatóan. Június végén már egyre többen emlegették az 1930-as évek válságát, hiszen utoljára akkor zárta ilyen rosszul a hatodik hónapot az amerikai tőzsde.
A július rögtön rossz hírekkel kezdődött: akkor jelentek meg először olyan hírek, hogy a Lehman Brothers kénytelen lesz eladni magát a veszteségek miatt. Az év közepén elsősorban a tovább szárnyaló olajár miatt estek a tőzsdék, akkor még a pénzügyi szektor kevésbé volt előtérben. Közben az olaj elérte csúcsát 147,27 dollárnál, bár akkor még senki sem sejtette, hogy onnan töretlen lesz a zuhanás.
Az augusztus is vészjósló hírekkel kezdődött, melyeknek az év végén lett jelentőségük: a General Motors bejelentette, hogy az év első felében rekordveszteséget ért el, a 15,5 milliárd dolláros mínusz jókora része éppen a megtakarítási terv és az elbocsátások miatt keletkezett. A pénzügyi szektorban folytatódtak a veszteségleírások, az olajár pedig zuhanni kezdett az előző havi csúcs után, ebben az orosz-grúz háború is közrejátszott.
Szeptember közepén robbant a bomba
Akiket kicsit is érdekel a tőzsde, azok valószínűleg sosem fogják elfelejteni 2008 szeptember 14-ét, amikor robbant a régóta ketyegő időzített bomba. Előtte a Lehman Brothers már napokig a várható csődről közölt híreket, ugyanakkor a cég vezetői mindent megtettek, hogy megmeneküljön a bank. Szeptember 14-én vasárnap aztán kiderült, hogy a Bank of America inkább a Merrill Lynchet veszi meg, ezzel megpecsételődött a Lehman sorsa, a cég hétfőn hajnalban csődöt jelentett.
A Lehman bedőlése óta sokat vitatkoztak a szakemberek az amerikai kormány felelősségéről. Helyes volt-e, hogy egy ekkora bankot hagytak csődbe menni? Nem kellett volna állami pénzből megmenteni? Sokan úgy vélik, hogy lényegében egy dominóeffektust indított el az amerikai kormány azzal, hogy nem avatkozott közbe. Az esemény jelentőségét jelzi, hogy az elemzők, gazdasági szakemberek azóta is „Lehman előtti” és „Lehman utáni” korszakokról beszélnek.
A Lehman Brothers rögtön magával rántotta az AIG-t is, a világ legnagyobb biztosítótársasága végül jelentős állami segítséggel tudott megmenekülni. Valószínűleg a kormány is tanult a Lehman bukásából, rájött, hogy nem engedheti el egy ekkora cég kezét, mivel az az egész gazdaságra hatással lenne.
Lesz-e mentőcsomag?
A Lehman csődje után a világ jegybankjai gyorsan reagáltak, és rögtön kinyitották a pénzcsapokat, néhány napon belül korlátlanul hiteleztek a pénzintézeteknek, hogy növeljék a likviditást. Szeptember végén aztán a 700 milliárd dolláros mentőcsomag került a középpontba a Wall Streeten is. Az csomag első elutasítása jelentős zuhanást hozott a piacra, a Dow például egyetlen nap alatt 7 százalékot bukott.
Végül október elején másodszorra átment a csomag a Kongresszuson. Közben Európa is megtapasztalhatta a bankkrízist: Fortis, a Hypo Real Estate, a Bradford & Bingley mind állami segítsére szorultak, hogy talpon tudjanak maradni. További komoly gondot okozott, hogy szeptember elején elrugaszkodtak a bankközi hitelek kamatai is, így még nehezebb lett a forrásbevonás a pénzintézetek számára.
Október: 10 000 alatt a Dow
Október elején megtörtént az, amire négy éve nem volt példa: 10 000 pont alá esett a Dow Jones index értéke. A vezető amerikai tőzsdeindexek október elején az utóbbi 70 év legnagyobb heti zuhanását könyvelhették el. A hónap közepén aztán megcsillant egy kis remény a piacon, október 13-án történelmi mértékben, több mint 10 százalékkal emelkedett a vezető mutatók értéke egyetlen nap alatt. Közben az olaj ára 70 dollár környékére esett októberre, azaz júliushoz képest megfelezték az árfolyamot. A Fed már a reálgazdasági visszaesésre készülve október végén 1 százalékra csökkentette az alapkamatot, sőt árulkodó, hogy a Bank of Japan is kamatvágásra kényszerült, pedig 2001 óta nem volt példa hasonlóra.
Novemberben az elnökválasztás volt a legfontosabb esemény Amerikában, de a tőzsde szempontjából szinte mindegy volt, kit választanak meg. Azzal mindenki tisztában volt, hogy az új elnöknek komoly gondokkal kell majd szembe néznie, hogy kivezesse a recesszióból az országot, ráadásul nem volt sok választási lehetősége a megoldásokat illetően sem
Szintén novemberben jelentek meg az első hírek arról, hogy a három nagy amerikai autógyár – a General Motors, a Ford és a Chrysler – bajba kerülhet a visszaeső eladások miatt. Utána aztán hetekig vitatkoztak azon, hogy szükséges-e állami pénzből megmenteni a cégeket, végül decemberben döntöttek a 17,4 milliárd dolláros állami hitelről.
Decemberben aztán kiderült, hogy az Amerikai Közgazdász Társaság szerint az ország gazdasága immár egy éve recesszióban van, ez további zuhanást hozott a tőzsdére. Emellett az olajár további zuhanása hozott mozgást a piacokra, karácsony előtt már 40 dollár alá esett az olaj ára annak ellenére is, hogy az OPEC további kitermeléscsökkentésről határozott.
Az év végére a kamatszint 0,5 százalékra csökkent az Egyesült Államokban, így lassan elfogy a Fed egyik eszköze a gazdaság élénkítésére. A jegybank szakembereinek nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a Fed mindent meg fog tenni a további élénkítésért, a következő hónapokban a likviditás növelése várható.
A fentiekből is az látható, hogy izgalmas évünk volt a tőzsdén 2008-ban, ráadásul ebbe a cikkbe csak a fontosabb mérföldkövet kerülhettek be. Ezeken kívül is rengeteg esemény volt, de a terjedelmi korlátok miatt mindent nem tudtunk megemlíteni.