Az üres, éppen nem használt nagyméretű lakásokból sokféle dolgot lehet csinálni. Elsősorban ki lehet adni, bár a mostani piaci helyzetben nem biztos, hogy túl magas bérleti díjat lehet kérni az ingatlanért, ugyanez igaz az irodai célú hasznosításra is. Amennyiben azonban valaki nyitott egy saját vállalkozásra (és akár családtagjai foglakoztatására is), érdemes lehet a lakást olcsóbb, hostel-jellegű szálláshellyé alakítani. A költségek nem biztos, hogy olyan magasak, és lehet, hogy többet hoz, mint a sima kiadás.
Milyen az ideális lakás?
Az ideális hostel-lakás lehetőleg minél több, külön bejáratú szobából áll (3-4 már ideális lehet), esetleg nagy alapterületű szobákban válaszfalak beépítésével lehet további szálláshelynek alkalmas területet létrehozni. Szükséges, hogy legyen egy közös tér – ez általában az ilyen lakásokban a nagy előtér, vagy konyha, illetve hall – illetve legalább egy fürdőszoba, de minél több van belőle, annál jobb.
Elhelyezkedés szempontjából elsősorban a belvárosi, jó közlekedéssel rendelkező ingatlanok jöhetnek szóba, külvárosban, metrótól távol ilyesmibe nem nagyon érdemes belekezdeni. A „nagyvárosi nyüzsgés” közelében található nagyméretű ingatlannal azonban könnyen be lehet szállni a már egyébként a magyar fővárosban sem ismeretlen home-hostel versenybe.
Egy is számtan
Tételezzük fel azt az ideális esetet, amikor a lakás tehermentes, saját tulajdonunkban van, és különösebb átalakításokat sem kell végezni – vagyis a szobák külön nyílnak, és létezik mondjuk két fürdőszoba. Egy ilyen jellegű belvárosi (mondjuk körúti) lakásért olyan 150-250.000 forintot lehet elkérni egy hónapban bérleti díjként, függően az állapottól és elhelyezkedéstől.
Ha azonban rendelkezik a lakás legalább 3 kiadható szobával, akkor éjszakánként és szobánként igen kedvezményes, 30 eurós árat számítva a magasabb, havi 250.000 forintos bérleti díj bevétel eléréshez – ami ma áron 833 euro – egy hónapban összesen 28 vendégéjszakát kell hozni, ez három szobára vetítve azt jelenti, hogy egy-egy szobának kb. 9 éjszakára kell kiadva lennie a 30 napos hónapban, azaz a lakás bérleti díja már 33%-os kihasználtság mellett is behozható.
Még jobb a helyzet, ha egy kicsit kisebb bérleti díjjal számolunk, ha lakásunkért csak 150.000-et adna a piac havonta, az mindössze 500 euro, ezt pedig havi 17 vendégéjszakát jelent mindössze, ami a 90 lehetséges alkalmat számítva már 19%-os kihasználtsággal fedezhető – ennél pedig – némi marketingmunkával – többet is el lehet érni, az olcsó, belvárosi szállások iránt mindig van kereslet.
Egyszeri és folyamatos költségek
Ahhoz, hogy piacképes legyen a lakás, legalább alapszinten be kell bútorozni. Nem szükséges isteni süppedős bőrkanapékat betelepíteni, bőven megteszik az olcsó, de valamennyire designos bútorok – leginkább ágyra, székre, szekrényre, esetleg tv-re van szükség, illetve pár bútorra a közös terekbe – néhány százezer forintból meg lehet oldani.
Folyamatosan jelentkező költség a rezsi – ezt bele kell kalkulálni a szobaárba - valamint adott esetben két személy foglalkoztatása/megbízása, akik ott vannak a lakásban, mint recepciósok – bár megfelelő, és visszatérő vendégkör esetében tulajdonképpen kulcsátadással is megoldható lehet a probléma. Szükség lesz még egy eseménydíjas takarítónőre, és egy alkalmanként elérhető gondnokra, valamint regisztrációra a nagy szálláskeresőkön – és máris indulhat az üzlet.
Mindenki azért ne vágjon bele
Mivel Budapesten is már számos ilyen lakás üzemel, az üzlet valószínűleg nem rossz, de oda kell rá figyelni – jelezték a Lakásmustrának ebben utazó vállalkozók. Nagy hasznot nem biztos, hogy lehet realizálni, de tisztes megélhetéshez elegendő lehet, és hosszabb távon akár az egész családnak munkát biztosíthat – tény azonban az, hogy ez nem az a fajta befektetés, amivel a későbbiekben egyáltalán semmi munka nincs.
