Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint a beruházások az idei második negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok alapján 8,2 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakáétól, míg az első negyedévhez képest 1,1 százalékos volt a csökkenés.
Ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem reagált az adatra. Pedig érdekes lett volna megtudni, hogy az újabb gyászos – igaz, az előző negyedévinél kevésbé gyengébb – beruházási adat láttán is elérhetőnek tartják-e a tavaly év végén előrejelzett 3,4-gyel szemben már csak 1 százalékos 2025-ös GDP-növekedési prognózisukat, képes lesz-e a gazdasági bővülés másik letéteményese, a fogyasztás annyit hozni, hogy teljesüljön az előirányzat? (Amelyet amúgy az NGM-en kívül senki nem tart reálisnak, még a legoptimistább Magyar Nemzeti Bank is csak 0,8 százalékot saccolt a júniusi Inflációs jelentésében.)
A Nagy Márton által irányított tárca véleménye helyett tehát kénytelenek vagyunk a hazai elemzők gyorsértékeléseivel beérni.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli,
a friss adat alapján a beruházások alacsony szintje továbbra is jelentős probléma a gazdaságban.
Az, hogy éves alapon visszaesik a beruházási volumen, Regős Gábor szerint várható volt, most a visszaesés mértéke 8,0 százalék volt (mármint a nyers adatok szerint, a szezonálisan kiigazított mutató, mint említettük, ennél rosszabb – a szerk.) – de legalább már nem két számjegyű a visszaesés, mint az előző negyedévekben, persze egyre alacsonyabb bázisról történik a csökkenés. Ráadásul az elemzők azon állandó reménye sem vált valóra, hogy legalább negyedéves alapon történik javulás, legalább a negyedéves alapú volumenindex lesz pozitív – ez ismét elmaradt, ezúttal 1,1 százalék volt a csökkenés, igaz, hogy ez az előző negyedévekben mértnél némileg alacsonyabb.
Ezzel negyedéves alapon 2023. II. negyedéve, míg éves alapon 2022. IV. negyedéve óta csökken a beruházási volumen.
A KSH az első becslés keretében részletes adatokat még nem közöl arról, hogy mely szegmens milyen mértékben járult hozzá a beruházások alakulásához – hívta fel a figyelmet az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Ágazati szinten is a statisztikai hivatal csak annyit emelt ki, hogy az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, valamint az oktatás húzódott meg leginkább a visszaesés hátterében.
Az oktatás ágazat esetében a tavaly második negyedéves magasabb bázis, míg a feldolgozóipar esetében elsősorban a kereslet alakulása játszhatott ebben szerepet – véli Molnár Dániel. Mondván, a döntő részben exportra termelő ágazat hosszabb ideje szembesül a külső kereslet gyengélkedésével, amely így jelentős kapacitásfelesleget eredményezett, ez pedig – kiegészülve a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalansággal – a beruházások elhalasztására ösztönözhette a döntéshozókat.
Regős is azt hangsúlyozta, hogy a beruházások visszaesésének több oka – amelyeket a folyamatban lévő nagyberuházások láthatóan csak kevéssé tudnak csökkenteni – közül
mindenképpen kiemelendő a gyenge külső kereslet: sok vállalatnál a jelenlegi kapacitás sincs kihasználva – így nincs is értelme további fejlesztésben, bővítésben gondolkodni.
Ehhez hozzájárul a vállalkozásoknál korábban kialakult támogatásfüggőség: a cégek egy része akkor hajt végre beruházást, ha ehhez rendelkezésre áll vissza nem térítendő támogatás – a hazánknak járó uniós források egy jelentős részének visszatartása miatt ez most a korábbinál kevésbé van jelen, a Demján Sándor Program támogatásai csak fokozatosan jelennek meg a beruházási adatokban.
Az uniós pénzek hiánya a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint erőteljesen kihat az állami beruházásokra is – itt a költségvetés helyzete miatt egyébként sem kedvező a helyzet, a fiskális egyensúly fenntartásához általában a beruházásokat kell visszafogni. Az önkormányzatok forráshiánya szintén problémát jelent. Az előző negyedévekhez hasonlóan most is arra lehet számítani, hogy az állami beruházásoknál lesz nagyobb visszaesés, a vállalati beruházásokat valamennyire felhúzzák a nagyberuházások.
Fotó: Graboplast
A KSH által a visszahúzók között említett harmadik területet, az ingatlanügyleteket Regős szerint talán az általánosan stagnáló gazdaság és az ebből fakadó alacsony beruházási volumen húzza vissza – az ingatlanügyletek beruházásai a többi beruházást kísérnék. A szállítási logisztikai ágazat beruházásai ugyanakkor nőttek – ebben talán autópálya-építéseknek, felújításoknak lehet szerepe Regős szerint, míg Molnár úgy véli, bár e terület szintén jelentős mértékben függ a külső kereslet alakulásától, a zajló logisztikai projektek és az alacsony bázis miatt a visszaesés már megállhatott.
Az előző negyedévben az építési- és gépberuházások volumene éves alapon nagyjából hasonló mértékben csökkent. Ez az építőipari adatok alapján már akkor meglepte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát, de a második negyedévben az építőipar már elkezdett életjeleket mutatni, így ismét azt várná inkább, hogy a gépberuházások visszaesése nagyobb – az erre vonatkozó adatot a KSH csak később közli (a júliusit szeptember 12-én, pénteken – a szerk.).
Ami a jövőt illeti, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központnál a beruházások fordulatára számítanak.
Arra alapozva, hogy az EU-USA vámmegállapodás – habár összességében az EU gazdaságára nézve kedvezőtlen és sokkal nagyobb mértékben az amerikai vállalatok versenyképességét javítja – érdemben mérsékli a piaci bizonytalanságot és javítja a kilátásokat, amely eziáig visszafoghatta a vállalatok beruházási hajlandóságát. Szintén ebbe az irányba hathat az orosz-ukrán háború lezárása. A háztartási szegmenshez kapcsolódóan a lakásépítések és a lakásfelújítások terén már az idei év második felétől is fordulatra számítanak, amelyet az élénkülő lakáspiac és a kormányzati támogatások (Otthon Start) is segítenek.
Állami oldalról is fokozatos fellendülés várható Molnár szerint, idén a költségvetési helyzet már nem teszi szükségessé további beruházások elhalasztását, amelyet az építőipari adatok és a rendelésállomány is alátámaszt, ugyanakkor az uniós források visszatartása szűkíti a kormányzat mozgásterét.
Azt azért elismeri, hogy a vállalatok esetében a második negyedéves hitelezési folyamatok még nem árulkodnak fordulatról, a kihelyezett forinthitelek esetében látható ugyan növekedés éves bázison, viszont ez nem jelentős, miközben a stagnáló kamatkörnyezet is visszafoghatja a hitelkeresletet. A második félév vonatkozásában ugyanakkor a legfrissebb banki felmérések növekedést jeleznek a kihelyezendő hitelek mértékét illetően, amely pedig elősegítheti, hogy a beruházások a vállalati szegmensben is növekedésnek induljanak – mutat rá Molnár, hozzátéve: ezt a kormányzati támogatások, a Demján Sándor Program elemei (például a Széchenyi Kártya Program, 1+1 beruházástámogató program) is elősegíthetik. Vagyis ez utóbbiak hatását optimistábban ítélik meg az MGFÜ-nél, mint a Gránit Alapkezelőnél. Miközben még bíznak abban, hogy a beruházások pozitív fordulata a gazdasági növekedés dinamizálódásához is hozzájárulhat.
Ezzel szemben Regős úgy véli, az alacsony beruházási volumen az idei gazdasági növekedés fő gyilkosa, részben ez magyarázza a vártnál rosszabb GDP-adatokat.
Ez a jövőre is kihat, hiszen ha a vállalatok kevesebbet fejlesztenek, akkor nem is tudnak annyira fejlődni – persze ha a mostani kapacitás sincs kihasználva és így a bevétel is alacsonyabb, akkor nem ez a legnagyobb probléma, nem a beruházások hiánya húzza vissza leginkább az eredményüket, érzékeltette a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
