Növekedés előtt áll a világgazdaság, és egyelőre a túlfűtöttség jelei sem mutatkoznak. Az alacsony kőolajárak, az autóipari innovációk, a szemünk előtt zajló negyedik ipari forradalom, az alacsony kamatkörnyezet és a lassan apadó likviditásbőség megteszi hatását: a fogyasztási és a növekedési mutatók egyre kiterjedtebb és megalapozottabb növekedést vetítenek előre. A világgazdaság növekedési üteme lassan megközelíti a 4 százalékot, ezen belül a fejlett országoké a 2, a fejlődőké az 5 százalék felé tart.
A vállalati eredmények javulásába vetett bizalom ezzel párhuzamosan erősödik, amit jól mutat, hogy a világ legtöbb részvényindexe tetemes emelkedést tud fölmutatni idén. Kiemelkedően jól teljesít a kelet-közép-európai CETOP index, amely január óta közel 20 százalékkal emelkedett forintban, és ezzel az isztambuli tőzsde mellett az egyik legjobban teljesítő részvénypiaccá lépett elő ebben az esztendőben.
A régió előrelépése nem meglepő, hiszen a térség a stabilitás egyik szigetének tekinthető. A GDP növekszik, az államháztartási egyenlegek és a fizetésimérleg-pozíciók (Romániát kivéve) javulnak. Ráadásul a régió országai sokat profitálhatnak a beinduló európai növekedésből, gazdaságaiknak pedig vannak olyan motorjai, amik ma még csak alapjáraton forognak, de hamarosan felpöröghetnek. Ilyen motor mindenekelőtt az európai uniós támogatás, ami a következő két évben jelentős külső forrást biztosít a térségnek.
A külső körülmények mellett a belsők is azt támasztják alá, hogy a régió a következő két évben fellendülés előtt áll. A kamatok mindenütt alacsony szinten vannak, és az infláció még nem indokol érdemi emelést. A bankrendszer mérlegei kitisztultak, a hitelezés viszont eddig még nem lendült be (bár beindulni látszik), az államháztartási hiány pedig sehol nem indokol megszorításokat, sőt több országban további fiskális lazítást is lehetővé tesz. A fentiek ellenére a régiós piacok árazása még egyáltalán nem feszített. A csillagok ilyen kedvező együttállása nagyon ritka.
Kelet-Közép-Európa országainak ezt a néhány évig még kitartó kegyelmi állapotot arra lenne érdemes felhasználniuk, hogy gazdaságaikat tartós felzárkózási pályára állítsák. Ennek feltétele az intézményrendszer átalakítása és hatékonnyá tétele, ami magában foglalja az oktatás, az egészségügy és az igazságszolgáltatás fejlesztését, az állami beruházások és vállalatok hatékonyságának növelését, a bürokrácia csökkentését, valamint a szociális intézményrendszer növekedésbarát átalakítását. Ezek a tényezők határozzák meg a hosszú távú növekedési potenciált, ezért sikeres reformjuk lehet a kulcsa az esetleges hét bő esztendő utáni konvergencia fenntartásának.
Magyarország és a magyar részvényindex még a régión belül is kiemelkedően jól teljesített az elmúlt években, és a következő két esztendőre kitekintve is találhatunk jelentős potenciállal bíró vállalatokat. Ennek egyik kézenfekvő oka, hogy Magyarország feltehetően minden más régiós országnál több EU-s támogatást hív le a következő két évben. Emellett fellendülőben van a lakossági fogyasztás, amit az emelkedő reálbérek a következő időszakban még erőteljesebben támogatnak. A folyamatokat a költségvetés élénkítéssel, a monetáris politika pedig laza kondíciókkal támogatja. Mindez fokozatosan beindítja a bankrendszert is, amelyet sokáig béklyóba kötött a mérlegek megtisztítása.
Ami a részvénypiacokat és a régió vállalatait illeti, a részvényárfolyamok növekedése tovább folytatódhat. A régiós vállalatok nemzetközi összevetésben még mindig alulárazottnak mondhatók, de már indokolt köztük a szelekció. Magyarország a következő két évben ugyancsak jó választás lehet befektetési szempontból (erős növekedés, még nem feszített árazás), de a BUX index elmúlt két évben tapasztalt jelentős emelkedése után itt különösen fontos lehet a körültekintő részvénykiválasztás.
Románia esetében a legjobb évek makrogazdasági szempontból mögöttünk vannak, de vélhetően az előttünk állóak sem lesznek olyan rosszak. A GDP növekedési üteme 3-4 százalékra mérséklődhet, ami még mindig kiemelkedő. A kialakult ikerdeficit (folyó fizetési mérleghiány és költségvetési hiány) egyelőre kezelhetőnek tűnik. Az antikorrupciós intézkedések folytatódhatnak, ami jelentős reformnak számít. A fentiek fényében a román részvények még egyáltalán nem drágák, ráadásul a román tőkepiac kapitalizáció és likviditás szempontjából fokozatosan és stabilan fejlődik.
Csehország árazása annak fényében attraktív, hogy rendkívül alacsony kockázatú és stabilan – bár fejlődő országhoz képest nem kiemelkedő mértékben – növekvő gazdaságról van szó. Lengyelország jelentős növekedés előtt áll, a kiskereskedelmi értékesítés és a fogyasztás bővülése, valamint a még mindig nyomott árazás lehet a jó részvénypiaci teljesítmény alapja.
A fentiek miatt nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a román, a cseh és a lengyel tőzsdeindex is visszakapaszkodik a válság előtti szintekre, vagy akár meg is haladja azt, hasonlóan a BUX-hoz.
Ha országfókuszról szektorfókuszra váltunk, a P/E értékek alapján az látszik, hogy a térségben az áramszolgáltatók, a gáz- és olajipar vállalatai, de mindenekelőtt a bankok (elsősorban a cseh bankok) tekinthetők vonzó befektetési célpontnak, de más szektorokban is találni vonzó kockázat-hozam arányú befektetéseket.
A viszonylag kedvező kilátások mellett kockázatot jelenthet, hogy a piacok kezdenek hozzászokni, hogy már hosszú évek óta viszonylag nagy a nyugalom. Ha bekövetkezik egy olyan kockázati (pl. geopolitikai) esemény, ami az indexek visszaeséséhez vezet, a pozícióépítés szándékával érdemes elgondolkodni a bevásárláson, hacsak nem olyan eseményről van szó, ami az európai növekedést érdemben fenyegeti - zárul a Pioneer Investments elemzése.
mfor.hu
